Tianjin tortenelme

Kína Tianjin

Ott-tartózkodás ideje: 2005. szept. 02.  (1 nap)

1 hozzászólás I 3 585 látogató olvasta. Rögzítve: 2007. aug. 26. küldd el ismerősödnek
Oszd meg ezt az oldalt!
avatar kinaisarkanykacsa Beszámolója
Egy kis tortenelem.
Hiszem es tudom, hogy van ertelme kutatasomnak.
A magyar-hun-kínai kapcsolat tobb ezer eves.
A hun-kutatás nélkül nincs magyar őstörténet. Gyökereink olyan területekre - Belső-Ázsiába - vezetnek, amely terület múltját Európában nem- vagy csak alig ismerik.
Idörendi tablazat
i.e. 4040 Megalakul a 24 Hun Törzsszövetség Agaba vezetésével, Ordosz központtal (Kína).
i.e. 4020 Első Birodalmi Nagyszala – Ordosz (Kína).
i.e. 2480 Bóta, úz (őspalóc) fővezér indítványára megköttetik a hunok és a kinajok között a Béke és Rokonság szerződése. A szerződés értelmében a hun, agaba és kinaj népek szabadon költözhetnek egymás területein. Közös tanács bírálta a vitatott eseteket. Tanulmányi cseretáborok is létrejöttek.
i.e. 1705 A japán "honfoglalás" ideje. Szőreg Nagy Süán sámángyőztes és kapitány helyettese, a manzsu Tenno keletre hajózott Ordoszból. Tennó feleségül vette az ajnó vezér lányát Tikajót.
i.e. 1112 Müjáki csata. A 24 Hun Törzsszövetség döntő csatája a kinajok ellen. A hunok győztek.
i.e. 335 A Buddhizmus erős hatást gyakorol Ordoszra, ezért a hunok útnak indulnak.
i.e. 206 Matyó kínai császár (Moto, Mao-tun) áttöri a Kínai Nagy Falat.
i.e. 25 Kövezsd széki-hun vezér meghódítja a Kínai Birodalmat. Császár lesz.
.i.u.1000-ig birtokolja Tianjin-t teve meg szekhelyeve. Idezve:(www.kincseslada.hu/magyarsag/content.php?article.154
A "hun" szó mongol nyelven annyit jelent, mint "ember". A hunok ismert története valamikor a késő-bronzkorban kezdődik. A hunok őshazája a Góbi-sivatagtól északra talán a Selenga folyó völgyében lehetett, birodalmuk kezdetben a ma Kínához tartozó Belső-Mongóliában, Ordosz vidékén alakult ki, de a Kr. előtti II. században már a Tárim-medencétől az Iszik kölig és a Szaján-hegységtől a Bajkál tóig terjedt. A birodalom határai állandóan változtak. Ismert történetük a Kr. előtti első évezred elején kezdődik. A kínai Konfúciusz (Kung Csiu, Kr.e. 551-479) a hunokat senjün (csenjün) néven említi, mint olyan népet, amely már mintegy 350 éve a Góbi-sivatag peremvidékén él. A Kr. előtti IV. századi kínai forrásokban már gyakran találkozunk a hunokkal, akikkel szemben a kínaiak változó sikerrel harcolnak. A hunok ismert nagy fejedelme Mao-tun a Kr. előtti 200-as években egységes irányítás alatti erős államot szervezett, melynek fővárosa Karakorum környékén volt. Kr.e. 174-ben leigázta az ellenséges tunguz, a jüe-csi (tohár) az o-sun, majd sok más népet. Ez a hun expanzió mozgásba hozta Belső-Ázsia népeit és indította el a későbbi nagy népvándorlás első hullámát. Mao-tun ekkor levelet küldött a kínai császárnak írván: "mindezen népeket hunná tettem és az összes nyilas népek egyetlen családban egyesültek". Csang K'ien kínai vezér Kr.e. 128-ban a hunok fogságába került, onnan visszatérve megbízható - számunkra is igen hasznos - adatokat közölt a kínaiaknak a hunokról. Kr.e. 122 után Ho K'i-ping kínai vezér nagy támadást intézett a hunok ellen, aminek következtében a Hsziungnu Birodalom egysége a Kr. előtti I. század közepére fokozatosan csökkent és a hunok központja az Orhon, a Szelenga és a Tola folyók forrásvidékére húzódott vissza.

A Hun Birodalom ekkor kettévált:, az "északi hunok" más népekkel együtt Kr.e. 51 körül kínai vezetés alá kerültek, mint Kína hűbéresei a Csi-csi által kiürített Észak-Mongóliába, az Orhon-folyó környékére vonultak. E hűbéres viszony nem tartott sokáig, mert a kínaiak megtámadták a Belső-Ázsiában maradt hunok szállásterületeit; Kr.u.87-ben 200 000 hun hódol meg a kínaiaknak. Kr.u. 91-ben Keng K'uei tábornok ismét nagy erővel tört be a volt hun területre és ott győzelmet aratott. Az északi hunok egy kisebb csoportja áttelepült a mai Észak-Shanhszi tartomány területére és átmeneti vezetőválságok után Kr.u. 216-ban végzetes vereséget szenvednek. Kr.u. a IV. században alakult ugyan három kis utódállam - a "Korai Zhao", az "Északi Liang" és a "Kései Xia"; valamennyiük sorsa a beolvadás lett. A Han Birodalom bukása után Kr.u. 220 után az északi hunoknak Ordosz környékén újra sikerült függetlenségüket kivívniuk és ezt megszűnésükig meg is tartották; ettől kezdve - bár területükön továbbéltek - nem játszottak jelentős szerepet Belső-Ázsia történetében. Kínában 439-ben megszűnt az utolsó hun állam.

- A hsziungnu és a hun nép azonossága. A "hsziungnu" (xiongnu) népnév ebben a formában a Kr. előtti 318-ban jelent meg Észak-Shanxi területén egy ütközet kapcsán, majd Kr.e. 312-ben "xionanu" formában találjuk Loufan területén. Kr.e. 265-ben már a "hsziungnúk - az ázsiai hunok -" eljárásairól olvasunk. A Kr.e. 254-222 között élt Xi Wang már egyértelműen a hunokat nevezi hsziungnúknak, akik ellen Qin Shi-huang császár (221-210) a Nagy Falat emelte és Wang Zhao-jun kínai udvarhölgy a hun-hsziungnú bőrdobok hallatán kesereg. Zhang Guo Ce hsziungnúknak az összes "barbár" népet nevezi, majd ugyanő ezt a hu népekre vonatkoztatja, akikben a hzsiungnúk ősei, a "protohsziungnúkat" látjuk. A Kr. előtti II. évszázad végén élt Szemacsien már egyértelműen a hunokra vonatkoztatva ír a hsziungnúkról. A hun és a hsziungnu név azonosságáról a kutatók csak az elmúlt kétszáz évben kételkedtek; a francia J.L. De Guignes (1723-1800) a két név alatt értett nép azonosságát még természetesnek tartja. A tudomány mai állása szerint a kutatók többsége forráskutatásaik alapján újra azonosnak tartják e hsziungnu és az ázsiai-hun népet.

A hunok nyelve. Ha a sinológusok valaha is a magyar őstörténettel foglalkoztak volna, messzemenő szakmai következtetéseket vonhattak volna le abból, hogyan "ment át" egy Kína szomszédságában élő néphez az a sok, a kínai nyelvben még ma is előforduló szó, amely a magyar nyelvben is megvan. A hsziungnúk nyelve ugyan török volt, de nagy kínai szókinccsel rendelkeztek (nű=nő, ma-ma=mama, papa=papa, lian=lány, kou=kutya, mao=macska, csi=csirke, ge=galamb, mi-feng=méh, luó=ló, pej=pej, sün=sün, pu-li=puli, sha-mang=sámán stb.) Priszkosz rhétortól tudjuk, hogy Attila tudott "gót" nyelven, Aetius barátjával latinul, a bizánciakkal görögül beszélt övéihez, pedig (az óbolgárral és a mongolra emlékeztető) "török" nyelven szólt. Az Attila udvarában levő személyek neveinek mind török jelentése van (Mundzsuk="gyöngy, ékszer", Öktar= "erős, hatalmas", Ajbárs="holdpárduc", Arqan="tiszta, szép", Hernek=hősember", Dengi(t)zik="tengerhez hasonló", Qaráton="fekete ruhás", Bársig="párduchoz hasonló", Kürsig="derekas, nemes", Eskam="nagy pap", Qilqil="szilárd jellemű", Ésle="a nagy öreg", Verik="erős", Blide="bölcs uralkodó". Mindebből egyértelműen megállapítható, hogy a fejedelmi nemzetségek tagjai török nevet viseltek, tehát a hunok, illetve a hunok vezető részének nyelve - amellett, hogy a hun törzsszövetség tagjai közül többen szaka típusú kelet-iráni nyelvet is beszéltek, - török volt, de a hun törzsszövetség keretében voltak, akik más iráni és altaji nyelveket beszéltek. A hsziungnúk török nyelvével jelenleg a pekingi török-kínai nyelv kutatásával foglalkozó intézetben foglalkoznak, amelynek vezetője Chen Zongshen professzor.

„A hunok története nem önálló munka, hanem a Shi Ji Történelmi Feljegyzések című nagy, 130 kötetes történelmi munkának – amely Kína történelmét (Kr.e. 2550-től 90-ig) öleli fel – a 110. kötete. A Shi Ji az első életrajzszerű stílusban írt történelmi feljegyzés Kínában. Miután Sima Qian a hunoknak a Történelmi Feljegyzésben egy egész kötetet szentelt, más kínai történészek is követték példáját és ők is több figyelmet fordítottak a hunokra. Történetük a nyugati Han-dinasztia (Kr.e.206.-Kr.u.24.), úgy, mint a keleti Han-dinasztia (25-220) történeti leírásaikban is követhető. E két han krónika szerint a hunok 48-ban két részre oszlottak, az északi és a déli csoportra. Később a déli csoport egy része behódolt és beolvadt a nagy faltól délre eső kínai keleti Han-dinasztia birodalmába, s egyes kínaiak, ujgurok és más kisebbségek is őket tartják őseiknek. Az északi hunok 91-ben nyugat felé tartottak és a kínai kutatók az V. században feltűnő hunok (Atilla népe) őseinek tekinti őket, a magyarokról pedig azt tartják, hogy ők Atilla király hunjainak ivadékai, azaz az északi hunokleszármazottai.”Idezve:(www.istvandr.kiszely.hu/ostortenet/)


Kinanak harom kissebb, ugy mond varos tartomanya van. Egyikojuk Tianjin. (ejtsd: Tiencsin)
Tianjin tartomany Kozigazgatasi terulete 18.305/km2/ kb. akkora mint Magyarorszag, de 14million lakjak.Tulnyomo reszt a tartomany nevet viselo fovarosi reszen.
Beijing (ejtsd:Peking) kikotovarosanak is szoktak emlegetni. Vasuton mindossze 130km azaz ket ora.
A felszabadulast kovetoen mikor meg a fovarosban nem mukodtek jelentos uzemek itt oszpontosult Eszak-Kina ipara.
Bohai (ejtsd:Pohaj) obolbe omlo Haj ho folyo mellett, ot vizi ut talalkozasanal fekvo varos kezdetektol fogva jelentos kereskedelmi csomopont volt.
Amikor a XIII. szazadban Peking fovaras lett, az adogabonat Del-Kinabol tengeri uton szallitottak eszakra, majd a Hai ho folyon hoztak a varosba s rakodtak at.
A varoska 1316-ban Hajchin (ejtsd:Hajcsin) (ford. Tengeri Atkelohely vagy mas ertelmezesben Atkelohely a Hai ho folyon) nevet kapta. Kubilaj mongol csaszar idejeben a Nagy-csatornat meghosszabbitottak Pekingig, s utvonala Tianjinen atvezetett.
Par szo a Nagy-csatornarol.
A vilag leghosszabb mesterseges viziutja, az 1794km hosszu Nagy-csatorna, amely Pekinget a del-kinai Hangcsouval koti ossze, onmagaban veve is idegenforgalmi latvanyossag.
Gondoljuk csak el ez a Panama-csatorna husszorosa, a Szuezi-csatorna tizszerese!
Mar i.e. 486-bol vannak adatok egy eszak-deli iranyu csatorna epiteserol, a jelenlegi csatorna foszakasza a VII. szazad elejen, Szuj Jang-ti csaszar uralkodasa idejen, ket-harommillio ember munkajaval mindossze hat ev alatt keszult el! A mai hosszusagaban a Juan dinasztia idejen epult ki. Ot fo szakaszbol all:
A Pekinget Tianjinnel osszekoto szakasz 166km, Tianjint a Sarga folyoval osszekoto szakasz 636km, Sarga-folyot a Huaj-folyoval osszekoto szakasz 460km, a Huaj- folyot a Jangce-folyoval osszekoto szakasz 180km, a Jangce-folyot Hangcsout osszekoto szakasz 340km. Az idok folyaman egyes szakaszai hajozhatatlanna valtak. A felszabadulas utan folyamatosan kotorjak medreiket, felujjitjak, szelesitik.
A Nagy-csatorna olyan festoi szep varossokon halad keresztul, mint Tocsou, Csining, Huajjin, Jangcsou, Csencsiang, Vuhszi, Szucsou vagy Csiahszing. A Nagy-csatornan megindult idegenforgalom elsosorban a deli szakaszara oszpontosul, ezert most itt ezzel nem foglalkozom.
A varos mindmaig birtokolt nevet a XV. szazadban a Hai hon kelt at Csu Ti herceg seregeivel, hogy a nankingi tronrol letaszitsa onokaoccset. A sikeres akcio emlekere a Tengeri Atkelohely nevet Egi Atkelohely, azaz Tianjin nevre valtoztatta. 1404-ben fallal korul vetetett varosba katonai helyorseget telepitett.
Mivel az uj csaszar a birodalom fovarosat is visszahelyeztette eszakra, kedvelt tartozkodasi helyere, Tianjin jelentosege megnovekedett.Attol fogva, hogy a Nagy-csatorna is keresztul szelte, viragzo kereskedo varossa valt. Az opiumhaboruk soran 1858-ban az angolok es franciak itt kenyszeritettek Kinara az un. “Tianjiniszerzodest”, majd 1860-ban ismet elfoglaltak a varost, s innen vonultak Peking fele. Ettol fogva a kulfoldi toke behatolasa mindinkabb ranyomta a belyeget a varosra. Az inperialista hatalmak koncesszios teruletekre daraboltak fel Tianjint:1860-ban jott letre az angol es francia koncesszios terulet, 1895-ben a japan, 1896-ban a nemet, 1900-ban pedig az orosz, az osztrak-magyar, az olasz es a belga. 1900-ban bokszerfelkeles idejen, nyolc orszag kozos bunteto expedicioja ismet cask Tianjin kikotovarosaban, Tanguban szallt partra, hogy innen vonuljon a fovaros ellen. A bokszerek az ovarosban sancoltak el magukat, ezert a szovetsegesek, gyozelmuk utan, leromboltattak falait. (Helyen ma a negy egtaj nevet viselo utak haladnak.)
A koncesszios teruleteken epulo uj varos negyedek az ovarostol delkeletre hozodtak, jellegzetes epiteszeti stilusukrol meg a mai Tianjint jarva is fellehet ismerni, hogy egy-egy utca melyik koncessziohoz tartozott regen. Nemet es osztrak-magyar koncesszios teruleteket meg az elso vilaghaboru kitoresekkor megszuntettek. Napjainkban is lathato a Hai ho folyo mellett, ahol az Uveghid ivel at a regen Osztrak-Magyar konzulatusi epulet, ma szazadfordulos idoket idezo luxus etterem. A bejaratnal kis tabla mutatja a haz alapito mivoltjat. Az etterem mogott all a 2006-ban felujjitott kis katolikus templom. Nem messze tole egy hatalmas lakoparkban, toronyhazakkal korbeveve talalhato a felujjitott regi nemet es osztrak-magyar tisztikaszino, mostansag uzlethazkent uzemel.
A varos a mult szazad vegetol gyors fejlodesnek indult.
A kulfoldi toke behatolasa mellett ehhez az is hozzajarult, hogy Cseli tartomany kormanyzoja, Li Hung csang (1823-1901) Tianjint “mintavarossa” akarta kiepiteni.
Értékeld az élménybeszámolót!
0 (0 szavazat)
Lépj be az értékeléshez!
Hozzászólások:
kikuchi - 2009.01.12. 02:20

jajjjjItt rengeteg pontatlansagot latok,eloszor is "i.e. 1705 A japán "honfoglalás" ideje. Szőreg Nagy Süán sámángyőztes és kapitány helyettese, a manzsu Tenno keletre hajózott Ordoszból. Tennó feleségül vette az ajnó vezér lányát Tikajót."Gondolom ez az Arvisurabol van, ami nem tul hiteles, mert tele van hibakkal, mind az evszamokat, mind aneveket illetoen-az esemenyekrol nem is beszelve.Pl a manzsu az helyesen mandzsu, a tenno egy kinai eredetu cim (japanul szubera-no-mikoto lenne), az ainukkal harcban alltak, nem pedig hazasodtak stb.Ami a "hun" nepnev ertelmezeset illeti, mongolul tenyleg embert jelent, de a mai mongol nyelvekben. Klasszikus mongolul kümün, és ha jól tudom, dörbeldzsines feliratokon gü'ün.Természetesen a "hun"-nak való átbetűzése nem pontosan jelöli a kiejtést, a mongol nyelvkönyvem szerint hung-nak ejtik. Szóval ha komolyan akarsz kutatni, akkor a keleti nyelvek elsajátításával kezdd, az Arvisurát meg felejtsd el-ugyanis hamisítvány.


Ahhoz, hogy hozzászólhass válaszd a belépést vagy regisztrálj, ha még nem vagy tagjanik közt!

Ajánljuk

még figyelmedbe

Magyar  Română  Slovenčina