A kínai Kolumbusz

Kína

Ott-tartózkodás ideje: 2007. okt. 11.  - 2007. okt. 11. (1 nap)

0 hozzászólás I 3 042 látogató olvasta. Rögzítve: 2007. okt. 21. küldd el ismerősödnek
Oszd meg ezt az oldalt!
avatar kinaisarkanykacsa Beszámolója
Zheng He
Első variáció.
Ha a nyugati világban Zheng He-ről van szó, általában a "kínai Kolumbusz"-ként emlékeznek meg róla. Ez Kínából nézve viszont méltánytalannak tűnik, hiszen a Santa Maria hajón nyugat felé utazva Kolumbusz jó ha álmodozhatott arról, hogy egyszer ő lesz az "európai Zheng He". A XV. század első felében valószínűleg nem volt ember a Földön, akit többen ismertek volna, mint a máig leghíresebb kínai tengerészt. Ma viszont már elég keveset tudunk az életéről.
1371-ben Kunyangban, Yunnan tartomány délnyugati részén született. A Ma családból származott, talán Ma Sanpo, esetleg Ma He volt az eredeti neve. Családja a közép-ázsiai eredetű és muzulmán Semur nemzeti kisebbséghez tartozott. Zheng He nagyapja és apja is hadzsi (hajji) volt, azaz jártak mekkai zarándoklaton, miként később Zheng He is.
1381-ben, 13 évvel a mongol Yuan-dinasztia detronizációja után, a Ming-hadsereg megtámadta Yunnan tartományt, hogy a mongol rezsim régi híveivel leszámoljanak. Zheng apját is megölték a harcban. Akkoriban szokás volt az ellenség fiúgyermekeit kasztrálni. Ez történt Zheng Hevel is, csakhogy ezúttal ennek történelmi következményei lettek. Eunuchként ugyanis az ellenség házába került, a császár 4. fiának, Zhu Dinek lett szolgája, új nevét is az ambiciózus hercegtől kapta. Volt egy másik elnevezése is: "a három-ékkövű eunuch". A "három ékkő" természetesen a kasztráció után kis zacskóban magánál hordott, eltávolított férfiasságára vonatkozik.
Miután Zheng He alapos nevelést kapott, a leendő császár fegyvertársa és bizalmasa lett. Zhu Di majd éppen Zheng He segítségével kaparintja meg a trónt a jogos uralkodótól és lesz Yongle (Yung-lo) néven az egyik legnevesebb Ming-császár. Yongle hálája nem is maradt el, a "nyugati tengerek admirálisává" és a Kincses Flotta parancsnokává nevezte ki Zheng Het.
A Kincses Flotta 7 útjára összesen 1622 hajót építettek, köztük a világ legnagyobb fából készült hajóit is, amelyet a korabeli történeti munkák szerzői, méltán, akkoráknak láttak, mint a házakat, a vitorláikat pedig felhőkhöz hasonlították. Az expedíciókon akkora flották vettek részt, amelyekhez hasonlót az első világháborúig egyetlen ország sem állított többé ki.
A tengeri utakon, a számos orvos, írnok, hajóács, szakács (zöldséget és gyümölcsöt a hajókon termesztettek!) mellett részt vett egy Sanbao nevű térképész is, akinek 24 térképét máig csodálják pontosságáért
Több tengerészeti felfedezés is fűződik az expedíciókhoz, pl. a központi kormánylapát, a vízhatlan kamra és több újfajta vitorla.
Kicsit hosszabban kell megemlékezni Zheng He muszlim hitéről. Egyesek még azt is tudni vélik ugyanis, hogy Mekkába is a császár nevében ment zarándoklatra, aki titokban maga is muszlim volt. Ez nem nagyon valószínű. Az viszont bizonyos, hogy Délkelet-Ázsia első erősebb muszlim birodalma a Kincses Flotta legfontosabb úticéljainak egyike, Malacca volt. 1401-ben alapította egy menekülő szumátrai herceg, Parameswara. Malacca remek helyen volt a kereskedelem szempontjából, a Malakai-szoros legkeskenyebb pontján, de más jellemzői nem voltak a legideálisabbak, hiszen a környező földek nem tudtak eltartani nagyobb lakosságot.
Sziám és Majapahit is magának akarta a Maláj-félszigetet. Ekkor fordult Malacca Kínához védelemért. Minthogy a kínai flotta admirálisa, Zheng He muzulmán volt, talán befolyásolta Parameswara hitét is, mindenesetre az uralkodó muzulmán kereskedőket hívott meg a kikötőjébe, nagy engedményeket adva nekik. Parameswara 1424-es halála előtt át is tért a muzulmán hitre, és nevét Megat Iskander (Mohammed Alexander) Shah-ra változtatta. Emberei szép lassan követték a példáját. A két következő királynak még volt ugyan nem muszlim neve is, de a többiek már mind muzulmánok voltak. A mai Malajzia tehát igencsak sokat köszönhet Zheng Henek.
Sokak szerint az is nagyrészt Zheng He érdemének tudható be, hogy Kínának hatalmas kereskedelmi hálózatot sikerült létrehoznia Ázsia déli részén. Útja során az admirális befolyását és katonai erejét felhasználva manipulálta a tengerparti rezsimeket, de Kína nem szándékozott kolóniákat létesíteni, még kevésbé felfedezőutakat tenni, hiszen egészen Afrika partjaiig már korábban is ismerták a Zheng He által bejárt területeket. A császár hírének elterjesztése mellett a kereskedelem érdekelte őket, ebben nem is különböztek Kolumbusztól. De a Mingeket a kereskedelem is inkább csak a császár személye miatt, császári szemszögből érdekelte. Neki akartak gyógyfüveket, füstölőt, drágaköveket, elefántcsontot, arab lovakat hozni. A legbecsesebb ajándék pedig zsiráf volt. Európa bora és gyapja nem érdekelte Kínát. Zheng He egyrészt teljesítette az elvárásokat, másrészt viszont a Mingek felfogásával szemben éppen hogy bátorította a kereskedőket, hogy a császári parancs ellenére, szembeszegülve a hagyományos konfuciánus szokással is, külföldön keressék megélhetésüket. Minden valószínűség szerint ennek is köszönhető, hogy a legtöbb délkelet-ázsiai országban kínai nemzetisegűek, származásúak kezébe került a gazdaság irányítása, és ez máig nem sokat változott.
Meglepő, hogy Zheng He hiába volt a XV. században korának egyik leghíresebb embere, halálának idejéről és körülményeiről két feltételezés is van. Az első szerint az utolsó útján, hazafelé tartva hunyt el 1433-ban, 62 évesen Calicut közelében, és a tengerbe temették el.
A másik változat még szomorúbb. A hetedik, utolsó tengeri expedícióról hazatérőket már nem fogadták hősöknek kijáró tisztelettel. Az utaknak véget vetettek, később még a hajókészítéshez szükséges fákat is elpusztították. Több történész úgy gondolja, ha nem ez történik, és Kína megtartja hatalmas flotilláját, akkor az európaiak nem tudják átvenni a fűszerkereskedelemben a vezető szerepet, és nem kolonizálták volna Afrikát és Amerikát. Ha pedig Kínának meg lett volna az érdeklődése, akkor Ausztráliat és Amerikát is gyarmatosíthatta volna Európa előtt.
E második változat szerint tehát Zheng He még megérte, hogy feleslegesnek mondták ki világhíres flottáját és csak 1435-ben halt volna meg. Nanjing környékén van is síremléke, ha esetleg nem is Zheng He nyugszik benne.
Életét és tetteit drámákban, regényekben örökítették meg. Malaccán és Jáván városokat, barlangokat, templomokat neveztek el róla. Indonéziában még helyi istenség is vált Zheng Heből. Afrikában, Kenya közelében pedig ma is vannak törzsek, amelyek egyértelműen ázsiai kinézetűek és magukat Zheng He hajósai leszármazottjának tartják.

Második variáció.

Zheng He, Kína legnagyobb hajósa

Zheng He a kínai történelem egyik nagy hőse, az egész világban híres a hajózás terén véghezvitt tettei miatt.
Zheng He 1405-től 1433-ig hétszer tett nagy tengeri hajóutat. A XV. század első 30 évében mind keleten, mind nyugaton hajókat küldtek az óceánok meghódítására. Ezzel az emberiség a szárazföldet elhagyva nagyon nagy lépést tett a Föld felfedezése felé.
Zheng He útjai idején Kínában a Ming-dinasztia uralkodott. A Ming-dinasztia az akkori világ egyik legnagyobb birodalma volt, nagyon sok területen Kína volt a világ legfejlettebb, legmodernebb országa. A tengeri utazások megkezdésekor Zhu Di volt a kínai császár. A történelem értékelése szerint Zhu Di kiváló császár, egy sor nagy tervet valósított meg. Ilyen volt például a Nagy Csatorna építése, a főváros visszahelyezése Pekingbe, a Yongle törvénykönyv megíratása. És természetesen ide tartozik a nagy tengeri vállalkozás is, Zheng He expediciós útjai. Abban az időben a textil-, és porcelángyártás, valamint a hajóépítés is dinamikusan fejlődött. Zhu Di császár ilyen körülmények között döntött úgy, hogy Kínát nyitottabbá teszi a külföld felé.
Zhen He eredeti neve Ma He volt, a mai Yunnan tartományból származott. 1381-ben a Ming-dinasztia első császára, Zhu Yuanzhang elfoglalta Yunnant az ország egyesítése érdekében folytatott háborúja során. Ekkor esett Zheng He is, még gyerekként hadifogságba. Amint az akkoriban szokás volt, kiherélték. Később a Téli Palotába került, és a császár mellett kezdett szolgálni. Maga a császár adta neki a Zheng családnevet jutalmul hűséges szolgálataiért.
heng He hatalmas flottákat vezetett távoli felfedező- és kereskedőutakra. Az első útján például 27800 ember vett részt. A hajókat katonai rend szerint irányította, amire már csak a kalózoktól hemzsegő nyílt vizek miatt is szükség volt. Zheng He útjain öt féle ember vett részt: vezetők, hajósok, kereskedők, kiszolgáló személyzet, és katonaság. Az egésznek az irányítója pedig Zheng He volt.
A Zheng He által vezetett hajóutak a világtörténelem számára is jelentősek voltak. A hajóutak a Csendes-óceán nyugati részén keresztül az Indiai-óceánra vezettek, és Ázsia nyugati részéig. illetve Afrika keleti partjáig vezettek. Magellánt 107 évvel megelőzve eljutott a Jóreménység-fokáig is.
Zheng He flottája Nanjing városból indult dél felé, Fujian tartomány ?Changle Taiping" nevű kikötőnél várta a Csendes-óceánról érkező északnyugati monszunszelet, majd ennek segítségével a Tajvani-szoroson áthaladva délkelet-ázsiai országokba látogatott. Ezután pedig a Indiai-óceánra hajózott. Az első három hajóútja csak India keleti részéig jutott el. A negyedik azonban már Nyugat-Ázsiát és Keleti-Afrikát is elérte.
Zheng He hajózásáról nagy vitáket folytatnak a szakértők, mert Pan Qun, a kínai Nanjing Egyetem professzora megállapította, hogy Zheng He 1405 előtt már hajózott, tehát összesen nyolcszor hajóútja volt, szemben az eddig gondolt héttel. Néhány régi kínai könyvben megírták, hogy 1403-ban Zheng He első hajóútja a mai Thaiföld felé vezetett, és majdnem életét vesztette a nagy hullámokban.
Mindenképpen igaz tehát, hogy Zheng He többször is sikeresen hajózott nagy távolságra és mindig végrehajtotta a Ming-császár parancsát.
Zheng He hajóútjainak óriási jelentősége volt. Akkoriban Délkelet-Ázsia helyzete instabil volt, az óceáni útak sem voltak biztonságosak. Zheng He útjai során elsimította a délkelet-ázsiai országok közötti ellentéteket, és előnyös környezetet épített ki Kína fejlődése szempontjából. A stabil helyzetben a külkereskedelem gyorsan fejlődött. A kínai porcelán, selyem és tea külföldön is ismertté vált, Kína pedig ékszereket, borsot kapott külföldről. Zheng He a kínai kultúrát, a kínai orvoslást és gyógyszereket, a mezőgazdasági, házépítési, hajókészítési technológiát is elvitte külföldre.
Ezen kívül Zheng He korábban ismeretlenhajóutakat járt be Ázsia és Afrika között, amivel szintén hozzájárult a felfedezésekhez
Értékeld az élménybeszámolót!
0 (0 szavazat)
Lépj be az értékeléshez!
Hozzászólások:

Még senki sem szólt hozzá a témához!

Ahhoz, hogy hozzászólhass válaszd a belépést vagy regisztrálj, ha még nem vagy tagjanik közt!

Ajánljuk

még figyelmedbe

Magyar  Română  Slovenčina