Dervisek Blagajban

Bosznia-Hercegovina Blagaj

Ott-tartózkodás ideje: 2007. júl. 01.  - 2007. júl. 01. (1 nap)

0 hozzászólás I 4 617 látogató olvasta. Rögzítve: 2008. márc. 16. küldd el ismerősödnek
Oszd meg ezt az oldalt!
avatar daci Beszámolója

Cimkék: blagaj  mostar  világörökség 

Mivel –ahogy ezt az ongo is hűen tükrözi- a nagytöbbség Bosznia-Hercegovinát egyelőre csak a tengerpartra menet, vagy onnan egy napos kitérőt szervezve ejti útjába, a magyar turizmus zömében Mostarra fókuszál. A város felkeresése mellett azonban a környéken is számos látnivaló van, ami sikeresen túlélte a horvát-szerb koprodukció tudatos pusztító munkáját. Ilyen például Blagaj település is, aminél aligha lehet jobbat találni az egykori muszlim többségű vidék törökkori életének felelevenítéséhez.

Blagaj Mostartól alig negyed óra távolságra fekszik, dél felé haladva, kiérve a városból balra kell fordulni, s követni az utat a hegyek felé. Úgyis tudunk tájékozódni, ha a Neretvába torkolló Buna folyót követjük a folyásiránnyal ellentétesen, az úti cél ugyanis a forrás és környéke.

A város a 15. században egy kis ideig az akkor éppen független Hercegovina központja volt, ezt ma nehéz elképzelni, sem Blagaj mérete, sem műemlékei nem utalnak erre. Egykori történelmi szerepét jelzi, hogy a szomszédos hegyoldalban egy várrom is áll, azt ugyan nem tudom, hogy látogatható-e, vagy, hogy egyáltalán jó ötlet-e elindulni vezető nélkül a hegyekben, Boszniában azért jó eséllyel van még felszedetlen taposóakna, ami annyira nem vonzó. A vár tehát puszta életvédelmi szempontból, vagy félelemből kimaradt.

Kocsival szinte a múzeumig fel tudunk menni, gyakorlatilag teljesen mindegy, hogy hol állunk meg, mindenhol kérnek pénzt a parkolásért. Sarcolás terén napjainkban Bosznia-Hercegovina az egyik legkreatívabb ország Európában, mindenhol megtalálják a módját, hogy pénzt csikarjanak ki a turistákból. Ez egyrészt bosszantó, másrészt meg 100%-ig megérthető egy olyan országban, amit a háború ennyire megnyomorított, s lakói kénytelenek minden alkalmat megragadni a pénzhez jutásban. A kényelmi szempontokat félre téve érdemes mégis inkább gyalog eljutni a forráshoz, mert az út jópár, már Mostarban is látott kőlapokból kirakott tetejű épület, és a folyón kialakított pisztrángnevelő-telep mellett visz el.

Az ismertető szöveg szerint az itt felszínre törő, s a Neretvába szaladó Buna-folyó, percenkénti 43.000 liter vizével Európa legnagyobb vízhozamú forrása. Hogy ez valós-e, nem tudom, minden esetre a víz tényleg jelentős mennyiségben tör fel a barlanggá formált sziklarepedésen, vize pedig nemcsak kristálytiszta, hanem kellemesen hűs és ivásra is alkalmas. Plusz pénzér csónak is bérelhető, amin egy helyi tutajos beviszi az érdeklődőket a forrás mélyére. Utólag már egyre inkább bánom, hogy nem mentünk be.

A tekija nem más, mint az egykori, itt élő dervis szerzetesek pihenőhelye, egy törökös stílusban megépített házikó, mely ma múzeumként működik. Az épület közvetlenül a forrás felett épült. Érdemes kicsengetni a belépőt, bent korabeli imakönyvekkel és szőnyegek teli, teljesen korhűen berendezett épület megér ennyit. Szakrális hely lévén, a cipőt itt is le kell venni, akár egy mecsetben, a nőknek pedig kendőt és szoknyát, a férfiaknak szimplán csak kötényt kell felkötni, szerencsére van készleten bőven, használata pedig a belépődíjba van építve. Az már ugyan más kérdés, hogy mennyire higiénikus az agyonhasznált fejkendő felvétele…
A felsorolt látnivalók mellett érdemes még a helyi temetőbe is kimenni, egy ország kultúrája temetkezési szokásaiban is tükröződik, az egykori török türbék kései változatai egyéni színfoltjai az európai síremlék palettának.

Mostar látnivalói a fotoshopkék, Neretva, Csontváry, öreg híd, muszlim építészet és a gyönyörű címszavak köré csoportosulnak, e téren már úgyis van fent jópár beszámoló és album is, így ezt a részt most nem erőltetem. A képek közé viszont tettem fel olyan mostari fotókat, amik a háború pusztítását elég hűen visszaadják. Nem a hatásvadászat miatt, hanem inkább azért, mert ez is hozzátartozik a város újkori történelméhez.
Értékeld az élménybeszámolót!
9.5 (2 szavazat)
Lépj be az értékeléshez!
Hozzászólások:

Még senki sem szólt hozzá a témához!

Ahhoz, hogy hozzászólhass válaszd a belépést vagy regisztrálj, ha még nem vagy tagjanik közt!

Az élménybeszámolóhoz tartozó

album

Ajánljuk

még figyelmedbe

Magyar  Română  Slovenčina