A medvék õrizte ékszerdoboz

Csehország Cesky Krumlov

Ott-tartózkodás ideje: 2006. márc. 01.  - 2006. márc. 08. (7 nap)

0 hozzászólás I 4 932 látogató olvasta. Rögzítve: 2007. nov. 12. küldd el ismerősödnek
Oszd meg ezt az oldalt!
avatar explorermagazin Beszámolója

Cimkék: cseh  kultúra 

Ezelőtt, ha valaki Csehországról kezdett beszélni nekem, lelki szemeim elõtt grafitceruzák és üveggyöngyök jelentek meg, és mindig átfutott rajtam, hogy végre ideje lenne nekem is megnézni a Károlyhidat. Arra még álmomban sem gondoltam, hogy ebben az országban egymást érik a szebbnél szebb kastélyok, és hogy igazi mesevárosok várják az idelátogatót. Ezek egyike Ceský Krumlov.

Utunk második napján voltunk, túl a sörgyárlátogatáson a társaság nagyon vidáman indult neki a programnak. A napot Blatná várában kezdtük – a várúr, nagy vadászként, kastélya szinte valamennyi falát trófeákkal és fegyverekkel díszítette. Meg kell vallanom, szinte kimenekültem az utolsó szobából, melyet állatok csontjából készült bútorokkal rendeztek be. A felkavaró élmény után nem sokat vártam már a délutáni programtól. Akkor még nem sejtettem, hogy utunk legemlékezetesebb élménye vár rám.
A parkolóból beszélgetve indultunk Ceský Krumlov történelmi városmagja felé. Már a bronzkorban éltek erre emberek, az eredeti gótikus kastélyt azonban csak valamivel 1250 elõtt kezdték el építeni. A város igazi virágkorát a Rozmberk vagy németesen a Rosenberg család idején, 1302 és 1602 között élte. Ezt követõen a Habsburgok, az Eggenbergek, majd 1947-ig a Schwarzenberg família tulajdonába került a birtok. Miközben korábban kimûvelõdött barátunk a vár történetérõl mesélt nekünk, a fák mögül a domboldalon hatalmas, árkádokkal áttört várfal bukkant elénk. Ahogy egyre közeledtünk, mindenki elcsendesedett, a fölém magasodó látványtól nekem is szinte elakadt a lélegzetem. Legszívesebben szaladni kezdtem volna felé, hogy végre lássam, mi van a fal másik oldalán. Nagy csalódás volt, amikor mögötte üres utcák és újabb épületek falai vártak rám. A lendületbõl visszavéve sétáltam tovább felfelé, és követtem a jobb kéz felé terelõ falakat. Ekkor pillantottam meg a vár tornyát, mely sárgában és rózsaszínben játszva csalogatta magához a kíváncsiskodókat, köztük engem is. A torony bejáratához egy híd vezetett, amelyen alig lehetett átkelni, olyan sokan voltak rajta. „Miért mindig pont a híd közepén kell megállni?” – gondoltam magamban. De csak álltak ott, és bámultak lefelé. Természetesen ekkor már én is sejtettem, hogy nem egy mindennapi folyó látványa ejtette rabul a bámészkodókat. Én is közéjük furakodtam – hát ekkor látom, hogy bizony szó sincs itt vízrõl, a híd alatt egy várárok húzódik, az árokban pedig barnamedvék sétálgatnak. A kastélyba a Rosenberg család telepített medvéket 1707-ben. A medvetartással az olasz nemesi családhoz, az Orsiniékhoz – az olasz orso szó jelentése medve – fûzõdõ viszonyukat akarták demonstrálni, így vezetve visz-sza saját családfájukat egészen az antik Róma koráig.
Elhagyva a medvék hídját, végre a vár gótikus és reneszánsz jegyeket hordozó tornya elõtt álltam, ami valóban az egyik legszebb ékszere a kastélyegyüttesnek – nem csoda, hogy maga a város is ezt az épületet választotta szimbólumának. Érdemes félretenni minden lustaságot, és megmászni a toronyba vezetõ 162 lépcsõfokot, hiszen fentrõl mesés kilátás nyílik Krumlov városára. Mielõtt azonban sétát tettem volna a hívogató zegzugos utcácskákban, úgy döntöttem, felfedezem a kastély minden szegletét. Nem is sejtettem, hogy a lehetetlenre vállalkozom – a vár ugyanis Csehország második legnagyobb kastélyegyüttese, több napig is eltartana, míg az ember végigjárná korabeli tárgyakkal berendezett szobáit, megnézné egyedülálló barokk színházát vagy a Josef Lederer által commedia dell’arte figurákkal benépesített híres Álarcosbál Termét. És ez csak a kastély belseje! Átsétáltam a kívülrõl is lenyûgözõ árkádos hídon, elhagytam a barokk színházat, és a kastély kertjébe jutottam. Igazán igézõ látvány! Formatervezett virágágyások, mértani pontossággal metszett bokrok – itt aztán minden tudja a helyét! Csak a tulipánok hánytak fittyet a rendre, õk kacéran mosolyogtak mindenkire, aki csak rájuk nézett. A kert közepén a rokokó szökõkúton a vizek istene és a négy évszakot szimbolizáló alakok figyelik a lépcsõkrõl alázubogó vízesést. Álltam a lépcsõsor tetején, és gyönyörködtem a lábaim elõtt elterülõ pompás képben. Úgy éreztem, nem bírnám még itthagyni ezt a csodás környezetet, így felfedezõútra indultam. A kert távolabbi vége felé vettem az irányt, mígnem egy különös helyre érkeztem. A park közepén egy nagy nézõtérbe ütköztem. „Na de hol van a színpad?” – kérdeztem magamtól. Közelebb mentem, és hamar megtudtam, hogy a környezet maga a színpad: a nézõtér forgatható, így a kert bármelyik szeglete játéktérré alakítható. Leggyakrabban azonban mégiscsak az érkezésemkor is elõtérben álló nyári ház, a Bellarie szolgál az elõadások díszleteként. Sajnálom, hogy nem volt még módom megtekinteni mûködés közben ezt a nem mindennapi szerkezetet, különösen mert azt mondják, a csodás kert és a Bellarie nyáresténként még varázslatosabb, mint bármikor máskor.

A kerti bolyongással gyorsan elszaladt az idõ, de én nem akartam lemaradni Ceský Krumlov többi részérõl sem, magam mögött hagytam hát a várat, és átkeltem a Moldva folyó másik partjára. A kastéllyal együtt az UNESCO világörökség részét képezõ óváros a Moldva folyó egyik kanyarulatában, több száz történelmi épülettel várja látogatóit. Miután teljesítettem a már-már kötelezõ programot, és elsétáltam a délcseh gótika kiemelkedõ alkotásához, a Szent Vitus-templomhoz, bevettem magam a történelmi díszletek között is modern életet élõ városba. Fantasztikus, ahogy a több száz éves falak új funkciót kapnak, és ahogy a mai világ megtalálja helyét közöttük. A modern mûvészeteknek otthont adó Egon Schiele Mûvészeti Központ például egy 1606–1608 között épült reneszánsz épületben rendezkedett be. Sétálgattam az utcákon, betértem a boltokba, ahol gyönyörû kézmûvestermékeket, ékszereket árultak. Különösen megfogott, hogy mennyi játékboltot találtam, ahol természetes anyagokból, fából, textilbõl szívmelengetõ ajándékot választhat bárki a kisebbeknek. Az egyik épület falán embernagyságú barnamedve hirdeti, hogy itt aztán mindenki megtalálhatja a saját mackóját. Egy másik, tûzzománc-galériának is beillõ boltban elsõre beleszerettem egy állatfigurákkal díszített zománcbögrébe. Az árcédulára pillantva azonban szédülés kerülgetett – mivel a város igazi turistalátványosság, sajnos a legtöbb dolgot méregdrágán mérik.
Sétámat a Moldva partján fejeztem be. Leültem egy padra, és onnan gyönyörködtem még egy kicsit Ceský Krumlovban, ebben az igazi ékszerdobozban. Fejem fölött lenyûgözõ pompájában magasodott a vár és a tornya, hátam mögött hallottam, ahogy még ismeretlen kis utcácskák hívogatnak, térjek vissza közéjük. A Moldva csendesen hömpölygött a lábam elõtt, én pedig nem tudtam betelni a látvánnyal.

NE HAGYJA KI!
Sokak szerint Csehországban nem lehet rosszat enni. Mindenképpen kerüljük azonban a „turistákra szakosodott” éttermeket, amelyekben 40 koronáért ihatunk egy korsó sört! A Krcma v Satlavské tavernában pattogó tûz mellett, cipóból fogyaszthatjuk el forró hagymalevesünket. A vegetáriánusok és teaimádók kedvence a Laibon, a nagy étkûeknek pedig érdemes betérniük a királyi adagokat felszolgáló Mastalba, ahol fél adagot (polovicní porce) is lehet kérni. Ha igazán autentikus ételekre fáj a fogunk, az U Dvau Maryi ideális választás, a Cikanská Jízbában pedig hangulatos cigányzene mellett költhetjük el ebédünket!

Tudta-e Ön?
A város azért kapta a Ceský Krumlov, „cseh Krumlov” nevet, hogy megkülönböztessék Moravský Krumlov, azaz „moráviai Krumlov” városától.

NE HAGYJA KI!
Különösen érdemes nyáron ellátogatni a városba, hiszen július 20-a és augusztus 25-e között rendezik meg Ceský Krumlovban a Nemzetközi Zenei Fesztivált. Idén huszonnégy koncert keretében a világ tíz országából érkeznek kiemelkedõ mûvészek, hogy még színesebbé tegyék nyári városlátogatását. A rendezvény különlegessége a „Spanyol est” és az „Ír éjszaka”, amelyek során belekóstolhatunk a két ország konyhamûvészetébe is.

Jó tudni
A Malév mellett a Smart Wings és a Czech Airlines társaságok is kínálnak repülõjegyet Budapestrõl a cseh fõvárosba, ahonnan számos társaságnak van transzferszolgáltatása Ceský Krumlovba. Ennek költsége 1–4 fõre körülbelül 100 euró. Buszok a prágai Na Knízecí pályudvarról óránként többször is indulnak Ceský Krumlovba. Az út idõtartama kevesebb, mint három óra. A jegy ára körülbelül 200 cseh korona, azonban ajánlott elõre megvenni, mert rendkívül gyorsan betelnek a helyek, fõleg fõszezonban. A busz elõnye, hogy Ceský Krumlov óvárosától egy percre teszi le a fáradt látogatót. A vonat kényelmesebb és olcsóbb megoldás, ám lényegesen lassúbb, mert nincs közvetlen járat Prágából Ceský Krumlovba, így át kell szállni Ceské Budejovicében. Innen szintén óránként indulnak buszok Krumlovba.

Ez az írás megjelent a The Explorer magazin 2007/III. számában.
Írta és fényképezte: Molnár Kata Orsolya
Értékeld az élménybeszámolót!
0 (0 szavazat)
Lépj be az értékeléshez!
Hozzászólások:

Még senki sem szólt hozzá a témához!

Ahhoz, hogy hozzászólhass válaszd a belépést vagy regisztrálj, ha még nem vagy tagjanik közt!

Az élménybeszámolóhoz tartozó

album

Ajánljuk

még figyelmedbe

Magyar  Română  Slovenčina