Tavaszünnepi szokások azaz a holdújév kezdete

Kína Tianjin

Ott-tartózkodás ideje: 2008. feb. 07.  - 2008. feb. 22. (15 nap)

0 hozzászólás I 4 076 látogató olvasta. Rögzítve: 2008. feb. 23. küldd el ismerősödnek
Oszd meg ezt az oldalt!
avatar kinaisarkanykacsa Beszámolója
Idén február 7-e a kínai tavaszünnep, azaz a holdújév, amely a kínai nemzet legnagyobb hagyományos ünnepe. A törvény szerint háromnapos ünnep, de a népszokás alapján három hétig tart. A holdújévhez sajátos dekorációs, díszítési népszokások kapcsolódnak. Falun az emberek mindmáig megtartják ezeket a szokásokat, egyebek között az úgynevezett páros újévi feliratok kiragasztását, a kapuisten képének kiakasztását, az újévi grafikák és a szerencsét jelző kínai kalligráfiák kitételét. A továbbiakban erről hallhatnak.
A feliratok, a kapuisten és a grafikák mind a gonosz elűzését szolgáló őszibarackfa táblából erednek. A monda szerint a Kelet-kínai tengeren emelkedett a festői szépségű Dushuo-hegy, más néven az Őszibarack-hegy, amelyen egy terebélyes őszibarackfa élt. Gyökerei 3000 li távolságra ágaztak szét (csak emlékeztetőül: egy li fél kilométernek felel meg). A fának egy óriási ága ív alakban egészen a földig hajlott, így egy óriási természetes kapu képződött a hegyen. A hegyen számos gonosz szellem, kísértet, szörny és démon lakott. Ezek a lények mind ezen a kapun közlekedtek. Ezért szörnykapunak nevezték. Az őszibarackfa tetején egy Arany kakas állt, amely minden kora reggel kukorékolt, a hajnalt jelezve. Ekkor a hegy szörnyeinek mind vissza kellett térniük a kapun keresztül. Két isten állt őrt a kapu két oldalán. Az egyik Shenshu isten, a másik Yulü isten volt. A két Kapuisten mindig árgus szemmel figyelte a szörnyek cselekedeteit. Amennyiben rájöttek, hogy valamelyik szörny valami rosszat csinált, szalmazsineggel összekötözték és a tigrisek elé vetették őket. Ezért minden szörny, gonosz nagyon félt a két Kapuistentől. Az emberek is követték példájukat, két őszibarackfa-táblára Shenshu és Yulü isten képét festették, vagy ráírták a nevüket és felragasztották házuk kapujának két oldalára. Így akarták elűzni a gonosz szellemeket és a szörnyeket.
A VII. században, a Tang-dinasztia korában Li Shimin császár gyakran arról álmodott, hogy a palota mellett szörnyek kiabálnak. Ezért két tábornoka, Qin Shubao és Yu Chigong minden este a palota bejárata előtt fegyverrel őrt állt, hogy elűzzék a szörnyeket. Ez az intézkedés igen hatásos volt. A császár ettől kezdve mindig édesdeden aludt. Később a császár két tábornokát kímélendő képüket felragaszttatta a palota bejáratának két oldalára, hogy elijessze a gonoszokat. Az egyszerű emberek a császár példáját követve házuk kapujára kitették a két tábornok, mint Kapuistenek képét.
Az újévi képek kiragasztása a Kapuisten képének kitételéből ered. Már az időszámítás előtti II-III. évszázadban is rajzolták és kiragasztották Shenshu és Yulü kapuisten képeit, hogy elűzzék a gonoszokat. A IX. század után olyan újévi képek is megjelentek, amelyek jókívánságokat, szerencsét, boldogságot kívántak. Például vannak olyan újévi képek, amelyek a bő aratást, a vágyakozást, a reményt ábrázolják és azt, ahogy tavasszal az emberek a bivallyal dolgoznak a mezőn. Kína hosszú történelme során négyfajta újévi fametszetrajz terjedt el az országban.
Az újévi feliratragasztás azt jelenti, hogy hagyományos kínai ecsettel a kalligráfia szabályait követve egy-egy mondatot írnak két piros színű papírszalagra. A két mondat, azok ritmusa harmóniában van egymással. Jelentésük jókívánságokat, a reményt, a szerencsét tükrözi. Például egy felirat pár két mondata így hangzik: „a petárdadurranás búcsúztatja az óévet, a Kapuisten képei köszöntik az újévet." Az újévi faliratokat mindig a kapu, vagy ajtó két oldalára ragasztják.
Még egy újévi népszokás van, amelynek megfelelően az emberek a fu-t, azaz a szerencsét, boldogságot jelentő kínai szót írják rá egy kocka alakú piros papírra. Az emberek ezt előszeretettel ragasztják az ajtókra, a falra, a kapu homlokzatára. Nem ritka, hogy az emberek fordítva ragasztják fel ezt a szót. Ez a kínaiban a szerencse megérkezését jelenti. Ez a népszokás ma nemcsak falun, hanem városban is nagyon elterjed, hogy emeljék az ünnep hangulatát.
Értékeld az élménybeszámolót!
0 (0 szavazat)
Lépj be az értékeléshez!
Hozzászólások:

Még senki sem szólt hozzá a témához!

Ahhoz, hogy hozzászólhass válaszd a belépést vagy regisztrálj, ha még nem vagy tagjanik közt!

Az élménybeszámolóhoz tartozó

album

Ajánljuk

még figyelmedbe

Magyar  Română  Slovenčina