Komarnoi kirándulás

Szlovákia Komarno

Ott-tartózkodás ideje: 2007. aug. 25.  - 2007. aug. 25. (1 nap)

0 hozzászólás I 7 907 látogató olvasta. Rögzítve: 2008. ápr. 20. küldd el ismerősödnek
Oszd meg ezt az oldalt!
avatar kirgizke Beszámolója

Cimkék: Komarno  Komárom  Révkomárom  Szlovákia 

Öreg-Komárom (Komarno)

2005-ben már tettünk egy rövid -1 napos – kirándulást Öreg-Komáromba. Ott jártunkkor éppen szorgosan tatarozták a belváros hangulatos utcácskáit, házacskáit. Gondoltuk, most meggyőződünk arról, hogy jól sikerült –e a belváros rekonstrukciója, na meg, hogy legurítsunk a torkunkon pár korsó finom söröcskét.
Kiindulópontunk Győr volt, innen szinte félóránként járnak vonatok Komáromba.
Komáromban leszállva az állomáson, a sínek és a Duna közt elhelyezkedő töltésen elsétáltunk a két Komáromot összekötő hídig. A hídról nézve a szlovák oldalon álló emelőszerkezetek mintha óriási, lesben álló fémpókok lennének valami fantasztikus filmből. Lupek birodalmi lépegetőknek hívja őket.
A hídon átérve van az útlevélellenőrzés, most sem sokat cicáznak velünk, nemsoká – hogy Magyarország. és Szlovákia is schengeni övezet teljes jogú tagja lesz – végképp eltűnik a határ. A határon lehet egyébként pénzt váltani is.

A hídon átérve még pár száz métert egyenesen haladva, majd jobbra fordulva érhetjük el a belvárost. A Palatinova (Nádor) utca a belváros fő ütőere. A központ felé sétálva konstatáltuk a felújítási munkálatok eredményeit: a megújult homlokzatokat, a díszburkolatot, az utca elején látható, kissé retróérzésű vízcsobogós térelemet (szökőkútnak nem mondanám!). Ezen egyébként többé-kevésbé látható a város térképe is. A „csobogó” vizét erősen klórozzák, már méterekről megcsapta orrunkat a jellegzetes szag.
Továbbcsámborogva az utcákon úgy döntöttünk, hogy iszunk egy kávét. Ezt a Mokka Kávézóban valósítottuk meg: egy eszpresszó 33 SK-ba, egy üveg Pilsner 50 SK-ba került. Már ekkor feltűnt, hogy ezen a helyen teljesen magyarországi árakkal dolgoznak…
A kávézás után tovább bandukoltunk, ismét elkeveredtünk az Európa udvarra (Nádvorie Európy). Az egyesülő Európát jelképező, 45 épületből álló komplexum az európai nemzetek építészeti stílusjegyeit mutatja be.
A Palatinova utca végénél kezdődő park mellé érve hirtelen ötlettől vezérelve kitaláltuk, hogy megkeressük az erőd bejáratát. A nagy tanakodás közepette észrevettük, hogy pont velünk szemben van egy információs tábla. A tábla alatt már álldogált egy fiatal pár. Megszólítottak minket, s kiderült, hogy szintén az erődöt keresték, ill. ők már meg is találták. Sajnos, azon nyomban le is lohasztották erődnéző-kedvünket, ugyanis elmondták, hogy csak csoportosan, 10 főtől látogatható. Azért, ha már így irányban álltunk, elsétáltunk megnézni legalább a kaput.
Az erőd mellett abszolútli retró érzésű, kellemesen lepukkant lakótelep, előtte egy irdatlan méretű parkoló, egy kósza, szebb napokat is látott parkolóórával. A parkolóban egyetlenegy autó sem állt, s úgy tűnt, mintha már 10 éve nem is állt volna. Valahogy túlzásnak tűnt az egész… minek ekkora felhajtás egy gyakorlatilag alig nyitva levő nevezetességhez?!
A bástya sarkán látható a komáromi kőszűz szobra, mely a vár bevehetetlenségét hirdette. A bejárati kaput is kissé lerobbant állapotban találtuk, egy kitűzött A4-es lapról leolvashattuk, hogy az erőd csak csoportosan (min. 10 főtől), előzetes bejelentkezés alapján látogatható, természetesen csakis vezetővel. Egyéni látogatókat nem tudnak fogadni, a belépő ára egyébként egy felnőttnek 50, gyermeknek, diáknak, nyugdíjasnak 30 SK.
Bekukucskáltunk a kapuszárnyak közti résen: az építmény eléggé leharcolt állapotában van, málló vakolat, növekvő vegetáció az udvaron, a nyílászárók hiányát már nem is érdemes említeni.
Kissé letörve indultunk vissza a belvárosba, újabb fotókat készítettünk az Egyetem még mindig érdekes, és romantikus épületéről. 1858 - 63 között építették, oromzatán I. Ferenc József jelmondatát (VIRIBVS VNITIS – Egységben az erő) olvashatjuk. Egykor a helyőrség tisztjei és családjaik laktak benne, elülső részében pedig tiszti kaszinó működött. Betértünk az egyetem udvarába is, a végében levő színpadon a bátrabbak játszhatnak „Ki mit tud”-ot, esetleg „Megasztárt”. Az udvar közepén látható híd a kettészelt város két részének együttműködését jelképezi.
Éppen délidőre botorkáltunk ki a Klapka térre, a Városháza épülete elé. Láttuk, hogy sokan gyülekeznek, s meredten figyelik a városháza tornyát. Mi is néztük-néztük, de semmi különöset nem láttunk, majd fellobbant az isteni szikra: a torony zsalugáteres kis ablaka mögött bábjáték rejtőzik. Pár másodperc múlva a zsaluk elkezdtek kinyílni, s egy fess, egyenruhás huszár szájához emelve a trombitát fújni kezdte a Klapka-indulót. Az attrakció egyszerű, de roppant bájos. A téren a régi szép idők békebeli hangulata uralkodott el. A műsorszám után az összegyűlt tömegecske szétszéledt, legtöbben a különféle vendéglátó-egységeket vették célba egy jó ebéd behappolására. Mi is szedtük a lábunkat, hogy idejében odaérjünk a korábban kinézett, teraszos étterembe.
A vendéglőben (Penita Restaurant) a Jókai-bableves (60 SK/adag) fincsi volt, de megállapítottuk, hogy a knédlis-káposztás husit (129 SK/adag) a csehek jobban készítik. A csésze fekete itt is 33 SK-ba került. Egy korsó Kelt sört 60 SK-ért csapoltak, nem volt olcsó… Én meg is lepődtem egy kicsit az árán, de minden más (is) pontosan és tételesen szerepelt a számlán, ráadásul a párom szerint pont ennyiért volt az étlapon. Tehát nem átverés volt, egyszerűen csak ennyi az ára ezen a helyen. Biztos lehet találni olcsóbb éttermet is, nekünk ez lett szimpi az árnyas, kiülős terasz miatt, ezért választottuk.

A kulináris élvezetek után egy kis kulturális feltöltődés következett: megtekintettük a Duna menti Múzeum kiállításait. A múzeum épülete angol vidéki kastály mintájára épült. Udvarán Jókai Mór bronz szobra uralkodik. Az állandó kiállításon kívül volt egy fotókiállítás egy magyar fotós műveiből, és egy Zambiában élt állatorvos gyűjteményéből. Az állandó kiállításnak van pár régészeti anyagot bemutató terme: kerámiák főként, s elég szép gyűjtemény; kár hogy korszakok szerint meglehetős összevisszaságban helyezkednek el a tárlókban. Mondjuk, ez vsz. csak minket zavart. A szisztéma és a tálalás is ehte szoci-retró hangulatú. Összeszedettebb kiállítást is láttunk már. Várakozásainkkal ellentétben a 48/49-es szabadságharcra vonatkozólag kevés anyagot mutatnak be. A díszteremben több festmény mellett megtekinthető Feszty Árpádnak a bánhidai csatát ábrázoló képe. A belépő egyébként 40 SK.
Kilépve a múzeumból – test ebéddel kényeztetve, szellem történelemmel karbantartva – gondoltuk, hogy a léleknek is kéne egy kis támogatás. Lám, a Szent András-templom kapuja nyitva áll… uccu neki, nézzünk be ide is. Mikor két évvel ezelőtt Komáromban jártunk, nem volt nyitva, s most délelőtt sem. Az épület 1750-es években épült barokk stílusban, két tornya jellegzetes komáromi embléma.
A lelki harmónia megalapozása után egy kis fagyizással toldottuk meg a testi élvezeteket: még mindig olcsó a magyar árakhoz képest. A fagyival elandalogtunk a M.R. ©tefánik téri parkba, ahol „gyönyörködünk” egyet a Dunai Flotta emlékművében.
Újdonságként konstatáltuk, hogy a parkkal szemközti oldalon épült egy bevásárlóközpont: a neve Komarno Center, vagy valami hasonló. Szombat délután zárva, nehogy már túlságosan könnyen tudjunk ezt-azt vásárolni. A kötelező csoki-sör bevásárlást a szintén új építésű Billa áruházban oldottuk meg, ez a központtól kicsit messzebb, a Mederčská (Megyercsi) utcában található. A Rozália templom felé kell menni, majd balra fordulni a templom előtti nagy kereszteződésben, s már látni is. Bevásároltunk a kedvenc csokifajtáinkból (Fidorka 7.90 SK, Banány 9.90 SK, Deli 8.90 SK.), sajtokból, knédliből. Mit mondjak, itt sem éreztem erősnek a pénztárcánkat…

Két éve megnéztük még az ún. zsidó Kistemplomot, melyet a zsidó Menházzal 1896-ban emeltek. Ettől nincs messze a város egy jellegzetes építménye, az 1902-ben emelt, 28 m magas víztorony magában álló vártoronyra emlékeztető épülete.

Komárom pont egy napos laza kikapcsolódást tud nyújtani látogatóinak, jó szórakozást!
Értékeld az élménybeszámolót!
0 (0 szavazat)
Lépj be az értékeléshez!
Hozzászólások:

Még senki sem szólt hozzá a témához!

Ahhoz, hogy hozzászólhass válaszd a belépést vagy regisztrálj, ha még nem vagy tagjanik közt!

Az élménybeszámolóhoz tartozó

album

Ajánljuk

még figyelmedbe

Magyar  Română  Slovenčina