4 nap a Wörthersee partján

Ausztria Wörti tó

Ott-tartózkodás ideje: 2007. szept. 22.  - 2007. szept. 25. (3 nap)

0 hozzászólás I 10 698 látogató olvasta. Rögzítve: 2008. jún. 15. küldd el ismerősödnek
Oszd meg ezt az oldalt!
avatar kissevi81 Beszámolója

Cimkék: klagenfurt  minimundus  wörthersee 

Útban Olaszország felé gondolom szinte mindenki megáll azon a bizonyos Klagenfurt utáni pihenőnél, ahonnan is a Wörthersee-re lehet rálátni. Velünk is így történt, és persze mindig megfogadtam, hogy majd egyszer eljövünk ide…
Aztán tavaly szeptemberben eljött az idő: baráti társasággal felkerekedtünk, kibéreltünk egy házat Pörtschach-ban a neten keresztül, és irány Karintia! Az út 585 km volt – ha jól emlékszem -, szóval 6-7 óra alatt kényelmesen, szabálytalankodás nélkül meg lehet tenni.
A Wörthersee Karintia tartomány legnagyobb tava, nyáron fürdésre kiválóan alkalmas, partja pedig napozásra – állítólag egész Ausztriában itt süt legtöbbet a nap. Pörtschach egy kis üdülőfalu a tó északi partjának közepén. Szállást (meg programokat is) érdemes a www.woerthersee.com oldalon nézni. Főleg az olyan szállásokra érdemes ráutazni, amelyek Wörthersee kártyát adnak automatikusan: a kártya ingyenes, májustól októberig jár, és rengeteg kedvezményt, illetve ingyenes belépőt biztosít.
Szóval megérkeztünk szombat délután és elfoglaltuk roppant bájos szállásunkat. Az út után jól esett kényelmesen sétálgatni a tóparton és felfedezni a városkát. Másnap reggel útra keltünk Klagenfurtba, pontosabban az Europaparkba. Itt található ugyanis Minimundus. Egy nagyon rendezett kis park tele minivasúttal, minigőzösökkel, minifolyókkal és ami a fő attrakció: a világ leghíresebb építményeinek lekicsinyített másával. Először persze mindenki vadul fényképezte az összes épületet (a New York-i Szabadságszobortól a Taj Mahalig), de a 100. után kezdte feladni mindenki – merthogy még a park több mint fele hátra volt… Személyes kedvenceim: a Mátyás templom és Halászbástya, a rakéta kilövés a Kennedy űrközpontban és a római Szent Péter tér (a legnagyobb makett). Szóval 3 órát mindenképpen kell szánni a minivilágra, felnőtt belépő 12 Euro, a Wörthersee kártyával 50% kedvezmény jár. Az élménypark mellett található közvetlenül a hüllőpark, ami a kártyával ingyenesen látogatható – ha már ott jár az ember, érdemes egy fél órára/órára beugrani ide is… Ezután bementünk Klagenfurtba kicsit szétnézni. Sajnos ottjártunkkor a hatalmas főteret éppen szétbombázták és felújították, de középen a sárkányos szobrot azért láttuk. :-) A belváros egyébként egy „kocka” körúton belül fekszik. Érdemes a sétálóutcákon kóborolni, benézni a régi városháza udvarára, egy-két templomba. A házak szépen fel vannak újítva, nagyon sok homlokzaton még mindig láthatóak a régi cégérek – kedvencem a fogadó az arany lúdhoz volt, ami egy 14. századból való ház, és egy szép, formás, dagi, aranyozott lúd néz velünk szembe az ajtó fölül. :-) Estefelé visszatértünk Pörtschach-i szállásunkra, majd megindultunk éttermet keresni. Ez elég nehéz volt így szeptember vége felé, de sikerült a főút mellett találni egy fogadót, ahol nagyon-nagyon finom volt a vacsi, és roppant kedvesek voltak a pincérek.
Hétfőn következett a cseppkőbarlang: Bad Eisenkappelben lehet jegyet venni (kártyával szintén ingyenes, egyébként 19 Euro lenne!), és innen indul a busz is, ami felvisz a barlanghoz. Érdemes előre megnézni a túra indulási időket, mivel elő- és utószezonban elég ritkán indítják őket. Szóval a kisvárosból busz vitt fel minket a közeli hegyre. Először méltatlankodtunk, hogy ugyan miért nem mehetünk fel kocsival a barlang bejáratához, de 5 perc után megértettük: aki félősebb még véletlenül se üljön a busz elejébe. Az út non-stop szerpentin és alig egysávos, buszsofőrünk pedig nem volt szívbajos fajta: a féket kevésbé ismerte, mint a gázpedált, egyszerre mobiltelefonált és ette a szendvicsét, mindezt persze menet közben. Lefelé még rémisztőbb, 10 perc után kerülgetett a hányinger… A látogatóközpont elől gyönyörű a panoráma, és a barlang is jó. Legalább is a technikán nem spóroltak, egyébként eléggé leharcolt volt – csak ott voltak ép cseppkövek, ahová a bányászok nem jutottak el, de egyébként látványra hibátlan. Az idegenvezetés is profi volt, kb. 1-1 ½ órás a túra.
Ha túléltük a lefele menetet a buszon, érdemes kicsit körülnézni Bad Eisenkappelben – nagyon hangulatos kis város. Még egy jó élmény: farkas éhesen berontottunk a helyi Billa-ba, ahol is Leberkase szendvicseket csináltattunk magunknak (úgy kb. tizenkettőt), persze mindegyiket kívánság szerint – némelyiket sajttal, némelyiket uborkával, illetve kombinálva. És az eladónő gond nélkül, mosolyogva megcsinálta, becsomagolta, felcímkézte, a sorban mögöttünk állók méltatlankodása meg elmaradt. Kíváncsi volnék, hogy ugyanez menne-e mondjuk a CBA-ban is…
Délután felmentünk a Pyramidenkogel-be: ez egy kilátó egy hegytetőre építve a Wörthersee déli partján. Az egész tavat lehet látni, sőt még Klagenfurtot és Villachot is. Belépő asszem 6 Euro, persze kártyával ez is ingyenes. :-) A hegyről lefelé jövet be lehet kukkantani Mariawörthbe: nevezetessége a tóba benyúló félszigetre épült kis templom. Tényleg szép, hangulatos, nemhiába kedvelt esküvő helyszín. Klagenfurttal szemben található Villach, ami egy kicsit nagyobb üdülőváros, és felújított kastélyszállója a fő attrakciója – meg persze a parti sétánya. Ha valakinek még marad ideje, érdemes ellátogatni ide is.
Utsó napunkon délelőtt fájó szívvel, de visszaadtuk a ház kulcsait, és elindultunk hazafelé. Hochosterwitz felé vettük az irányt, ahol is egy magaslatra épült soktornyos kastély található. Egyébként úgy hirdetik magukat, mint Ausztria leggyönyörűbb kastélya. Ez nem tudom, hogy mennyire igaz, minden esetre tényleg nagyon szép. Belépő 7,5 Euro felnőtteknek, ide már nem érvényes a kártya (egyébként is le kellett adni a szállás elhagyásakor). A kényelmesek még +5 Eurot fizethetnek a felvonóért, mi persze mindenkinek megmutattuk, és gyalogoltunk. :-) Hát, elég fárasztó, de megéri. A kastély „tetején” semmi különös: pici múzeum, étterem, de a kilátás nagyon jó, és a felfelé vezető út az igazi élmény.
Következő állomás Friesach volt: ajánlom mindenkinek, még ha csak egy órája van is. A belvárost vizesárok veszi körül, amolyan Ferenc József időbeli házak és főtér fogad minket. Az igazi különlegesség azonban az, ami a belvárost körülveszi: minden dombocskán egy várrom, templom vagy kastély maradvány található. Még soha nem láttam ehhez hasonlót máshol. A belvárosban egyébként 2 órát ingyen lehet parkolni, érdemes azonban valamelyik boltban egy kis órát jelölő karton papirkát kérni, amin be kell állítani, hogy mikor érkeztünk, így 2 órán keresztül garantáltan nem büntetnek meg.
Összefoglalva a fentieket: nagyon jó 4 nap volt, nagyon sok pozitív élménnyel – bár Ausztria számomra mindig jó nyaralást tartogat. Leginkább rendezettsége és nyugodtsága fog meg mindig. Néha csodálkozom, hogy csak egy pár kilométer választ el ettől az országtól…
Értékeld az élménybeszámolót!
8 (1 szavazat)
Lépj be az értékeléshez!
Hozzászólások:

Még senki sem szólt hozzá a témához!

Ahhoz, hogy hozzászólhass válaszd a belépést vagy regisztrálj, ha még nem vagy tagjanik közt!

Az élménybeszámolóhoz tartozó

album

Ajánljuk

még figyelmedbe

Magyar  Română  Slovenčina