Egy tökéletes hely

Antigua és Barbuda English Harbour Ocean Inn

Ott-tartózkodás ideje: 2008. feb. 10.  - 2008. feb. 13. (3 nap)

1 hozzászólás I 1 847 látogató olvasta. Rögzítve: 2008. okt. 26. küldd el ismerősödnek
Oszd meg ezt az oldalt!
avatar akmik Beszámolója

Cimkék: Antigua  Karib 

Ocean Inn értékelése
akmik értékelése:

5

Az értékelések összesen:

5

Eddig 1 utazó értékelte.

Antigua, English Harbour, a sziget déli partján. A bárnál ülök a vendégházban, a pulton sorakoznak a koktélok alapanyagai: likőrök, vodka, gin, triple sec, grenadine. A bár becsületkasszás, ki mit iszik elkészíti és beírja a füzetbe a szobaszámához. Alattam festői öböl, két tucat yachttal, a távolban a Karib-tenger hullámzik. Kata a medence partján dolgozik a tökéletes februári barnaságért, magam már túl vagyok a reggeli úszáson. Az Ocean Inn-ben vagyunk, egy 14 szobás vendégházban. Sok helyen laktam már, de a kilátás eddig mindent überel.

Délután 3 körül landoltunk a St. Kitts-i járattal, épp akkor, amikor a tengerentúli gépek is érkeznek. Ennek ellenére viszonylag gyorsan megkapjuk a pecsétet. A táncdalénekes most is ott nyomja az érkező kapunál (lásd. St. Kitts-i beszámoló), de a koktélbár sajna zárva. Az Ocean Inn a sziget túlsó oldalán van, muszáj taxizni, 31 dolcsi.

A vacsora van még hátra a napból, amely ismét rák (Shrimp), ezúttal kreol (értsd csípős-currys) szószban. Vicces, de szinte mindig ugyanannyit fizetünk, 35 USD körül. Kata poénkodik is, hogy legközelebb dupla homárt kérjünk, biztos az is ennyi lesz.

Reggelinket a teraszon kiadós trópusi zápor zavarja meg. Néhány percig zuhog csak, aztán lassan kibújik a Nap a felhők közül. Február egyébként a legszárazabb hónap. A reggeli kontinentális, büfé rendszerben: vaj, sajtkrém lekvár, müzli, muffin. Banán viszont lehet tolni orrba-szájba, kint van egy halom a közös konyhában. Ja és van egy ivóvíz automata, ami különösen értékes, tekintve, hogy csapvizet nem ajánlott inni.

Körbejártuk a környéket, kezdve a sziget(ország) legnagyobb történelmi emlékével, amely gyakorlatilag a lábunk alatt fekszik a kikötőben. Ez pedig a Nelson's Dockyard a XVIII. századig működő brit tengerészeti támaszpont szépen restaurálva. A híres angol admirális itt töltötte karrierjének első néhány évét, innen az elnevezés. Belépőt nem kellett fizetni, megkérdezték hol lakunk, majd a válasz hallatán beengedtek ingyen! Újabb plusz pont a Ocean Inn -nek! Szerencsére turistahadakkal nem találkoztunk, alig néhányan lézengtünk bent. A forró déli órákat itt töltöttük, az ebédet a Galley bárban nyomtuk: Kata szokásos szendvicsét, én pedig csirkés rotit: tésztába csomagolt currys csípős csirkehúsos krumplis masszát. Lecsúszott hozzá egy Wallabi is, a helyi sör, amin ámulva fedeztük fel a „Budapest 1998” szót egy aranyérem társaságában. Valamiféle díjat nyerhetett az ital, gondolom, egy hazai szakvásáron. A környék egyébként igazi yachtparadicsom, vitorláscsodákkal a dokkban. Később átsétáltunk a domb túloldalára, a Pigeon Beach strandra. Nem egetverő, de van egy jó bár odaát, ahol olcsó és jó a koktél, le is csúszott egy Mango Daiquiri...

Másnap ismét hajnali-reggeli zuhé, aztán tízre csaknem teljesen kitisztul. A délelőtt az úszás-napozás-olvasás háromszög bűvöletében telik el, ebéd a kikötőben a Last Lemming nevű helyen. A „Lunch menu” gyanúsan angolszászos, csak saláták vannak, de a vacsora már ütősebb: a mahi-mahi nevű helyi halfélét kóstolom, amely igazából csalódás. Az omlós fehér hús rendben, de az ízesítés valahogy elmaradt...

Az utolsó napunkon este 9:20-kor indulunk Londonba. Addig azonban meglehetősen zsúfolt a program. Délig a szokásos ejtőzés, délig kell elhagyni a szobát, úgyhogy pakolás tizenkettőkor fizetünk. A csomagot otthagyjuk, próbálunk kialkudni egy rövid fürdőszoba-használatot délutáni visszatértünkre. Csóválja a fejét a tulaj, nehéz lesz, telt ház van, majd meglátjuk. Ennyiben maradtunk. Délebéd a kikötőben, aztán átvitetjük magunkat a vízi taxival a Gallion Beachr-re, az öböl túloldalára. 20 EC a fuvar ára egy irányban fejenként. Három perces út, elég nagy lehúzás de az utóbbi napok visszafogott gazdálkodása után belefért. A strand szép: pálmafás föveny egy medencés hotellel, meg apartmanokkal. Fél órát nézelődünk csupán, az Apple Taxi (a fickót könnyű megismerni a nyakában lógó horgonyról) jön értünk vissza a megbeszéltek szerint. Közben a kikötő bejáratánál fények gyúlnak. Azt hisszük viharjelzés, de a fószer felvilágosít : a transzatlanti evezősverseny egyik résztvevője érkezik, őt, pontosabban őket köszöntik a tüzek. Valóban, nem sokkal később megpillantjuk a két csajszit, akik átevezték az Atlanti-óceánt. Dudákkal, tapssal köszöntik az öbölbéli hajósok és a parton lévők egyaránt. Mi is ott bámészkodunk tucatnyi emberrel a mólónál, ha azt mondom, hogy a két lány halálosan kimerült, nem mondtam semmit. Pezsgőt kapnak a nyakukba, aztán meghúznák az üveget, de alig találják meg a saját szájukat. Szép volt csajok, ezúton is gratula!

Lassan visszasétálunk, a tulaj jó hírrel fogad: kapunk egy szobát fél órára, zuhany , átöltözés stb. Jó fej volt igazán, de az egész hely hibátlan, úgy ahogy van. Taxi a reptérre (jobb híján), bő fél óra a fuvar. Becsekkolás, formaságok 20 dolláros kilépési illetékkel. A britek nagy madara pontosan száll le, mi pedig szépen felbaktatunk a gyomrába: viszlát Antigua viszlát Antillák...
Értékeld az élménybeszámolót!
9 (2 szavazat)
Lépj be az értékeléshez!
Hozzászólások:
Kcico - 2010.02.17. 13:15

Szia!Irodával utaztál?A kuoni-t ismered?Jó áraik vannak.


Ahhoz, hogy hozzászólhass válaszd a belépést vagy regisztrálj, ha még nem vagy tagjanik közt!

Ajánljuk

még figyelmedbe

Magyar  Română  Slovenčina