Séta a Diadalívtől a Mars mezőig

Franciaország Párizs

Ott-tartózkodás ideje: 2008. dec. 28.  - 2009. jan. 02. (5 nap)

2 hozzászólás I 3 687 látogató olvasta. Rögzítve: 2009. jan. 11. küldd el ismerősödnek
Oszd meg ezt az oldalt!
avatar iadanyne Beszámolója

Cimkék: almahíd  champselysées  diadalív  diana  eiffel  lido  marsmező 

Elég korán kezdtük a szilveszter napját, már fél 9-kor Párizs utcáit jártuk. Az utcai világítás még be volt kapcsolva, borult is volt, de mi rendületlenül mentünk, minél többet akartunk látni. Így alkalmunk volt az ébredező Párizst is egy kicsit megismerni. Sorban jártak a szállítóautók, pakoltak az üzletek elött. Lementünk a metróba is, kicsit néztük itt is az embereket, aztán a Diadalívnél már világos fogadott, bár kicsit ködös és borult volt az idő. Sok turistával együtt kattogtattuk gépeinket a Diadalívnél, s kértük meg egymást a lefényképezésre. A Champs Elyséen hatalmas autóforgalom, saját hangunkat alig hallottuk. Elsétáltunk a Lidó elött is, de időhiány miatt most nem mentünk be. Jó érzés volt itt sétálgatni, a széles úton, ami csak a gyalogosoké! Sok szép kirakat, kisebb-nagyobb kávézók, gyönyörű épületek. Azt megtudtuk, hogy itt nincsenek lakások, olyan drága lenne, hogy itt kizárólag nagy áruházak, irodák, cégeknek, intézményeknek vannak bérleményei. Aztán gondosan tanulmányozva Párizs térképünket, lekanyarodtunk a Szajna partja felé. Ott hosszasan sétáltunk a kissé hideg időben, s elértünk az Alma hídhoz. Itt áll egy amerikai emlékmű, ami a sajnálatos balesetre emlékeztet.
1997-ben ez alatt a híd alatt szenvedett halálos autóbalesetet Diana hercegnő. Sokan jönnek ide, van aki hoz egy szál virágot, egy kis cédulát, egy fényképet. Nagyon megható.
Az Avenue de New Yorkon továbbsétálva értük el a megbeszélt találkahelyet, a Mars mezőn találkozunk a csoporttal 12 órakor. Itt még volt időnk fotózásra, körbejártuk a teret újra. A szökőkutak nem üzemeltek, csak néhány, s a tó vize nagy részen be volt fagyva. Hát december 31-e volt, és 2-3 fok. Volt még néhány percünk egy palacsintára, aztán nosztalgiázva hallgattuk a verkli zenéjét a körhintánál, s figyeltük az " Öreg hölgyet", néha teljesen beburkolózott a ködruhájába. Egyszer csak megjelent buszunk a nagy forgalomban, s indultunk most már együtt a kis csapat a következő uticélunk felé a Bormúzeumba. Ez pedig már egy másik beszámoló lesz.
Feltöltve: 2009. jan. 12.
iadanyne kapcsolódó élménybeszámolói:
Értékeld az élménybeszámolót!
6.3 (6 szavazat)
Lépj be az értékeléshez!
Hozzászólások:
iadanyne - 2009.01.12. 14:14

Igyekszem, ígérem jön a többi is. Közben pedig irigyellek Benneteket!

rothman - 2009.01.12. 10:19

Még, még, még. Pont most tervezem a párizsi utunkat. Ezektől a rövid, szép képes beszámolóktól csak még jobban megjön a kedvem. :)


Ahhoz, hogy hozzászólhass válaszd a belépést vagy regisztrálj, ha még nem vagy tagjanik közt!

Az élménybeszámolóhoz tartozó

album

Ajánljuk

még figyelmedbe

Magyar  Română  Slovenčina