Bosznia-Hercegovina: Ne itélj elsõre!

Bosznia-Hercegovina Mostar

Ott-tartózkodás ideje: 2009. máj. 01.  - 2009. máj. 01. (1 nap)

0 hozzászólás I 7 436 látogató olvasta. Rögzítve: 2009. aug. 30. küldd el ismerősödnek
Oszd meg ezt az oldalt!
avatar Koga Beszámolója

Cimkék: Bosznia-Hercegovina  Jablanica  körutazás  Montenegro  Mostar  Neretva 

MONTENEGRÓI KÖRUTAZÁS 1. NAP

Sokat gondolkoztam mi legyen montenegroi útibeszámolóm címe, hiszen annyi POZITIV hatás ért minket a párommal, hogy nehéz lenne egy fő címmel prezentálni a hétvégét. Végülis jobbnak látom napokra bontani a hétvége leírását, hiszen ha egybe írnám le az egészet, sok ember a hosszúságra való tekintettel el se olvasná. :)

Személyes info, bár megjegyzem: Úgy mentünk el erre a hosszú hétvégés "körutazásra", hogy a Párom az indulás napján hajnalban tudta meg, hogy mi is az úticél. Egészen addig úgy gondolta, a Balatonra megyünk. Ezzel szemben kapott helyette mást...

Hozzáteszem: egyáltalán nem vagyok tehetős, és ha utazásról van szó, megpróbálom mindig a számomra legjobb ajánlatokat lestipistopizni. Sajnos Montenegro-val a legtöbb hazai utazási iroda elég gyatrán foglalkozik: ha van is útjuk oda, biztos hogy a tehetősebbeknek való 80-90 ezer Ft-os áron adják, igaz több napot adnak ezért, bár szerintem feleslegesen! Ha valaki érdeklődik e ifjú állam iránt, annak bőségesen elegendő a 4 nap is! És nem azért mert rossz lenne, pont ellenkezőleg! Ennyi bevezetés után lássuk az ELSŐ NAPOT, mely inkább csak az odaútról, és Bosznia-Hercegovináról fog szólni.

Az útvonal: Pécs - Slavonski Brod - Szarajevo - Jablanica - Mostar - Donja Lastva

Nem tudom hány kilométert gyűrtünk le ezen a napon, de rettenetesen sok volt, ráadásul szép, de szemmel láthatóan sem biztonságos helyeken: sok rom, aknaveszély, szerpentin...

Az elkényelmesedett, tájékozatlan Bosznia felé utazóknak megjegyezném, hogy ide bizony kell az útlevél, és készüljenek fel, hogy a horvát-boszniai határon nem bosnyákok, nem horvátok, hanem szerbek fogják kezelni okmányaikat! Szóval ne érjen senkit meglepetés, ha latin helyett cirill betűket lát.

Bosznia-Hercegovina amúgy két föderációból (Bosznia Szerb Köztársaság és a déli Bosznia-Hercegovinai Föderáció) áll. Ezen belül kantonokra van osztva, innen tovább meg már nem érdemes kisebb területegységeket megjegyezni. Tény, hogy Bosznia-Hercegovina szép ország, mégis a turisták csak Mostart, Jajcét vagy Szarajevot veszik célba. Pedig van ezen városokon kívül más látnivaló is! Más kérdés, hogy számomra az északi rész sivárnak, semmitmondónak tűnt. Autópálya nincs, talán ha 40 km-es szakasz épült meg Szarajevo környékén. Hát igen: visszavetette őket a háború, és gondolom azért igencsak aktív státuszban van az az itt lakó horvát-szerb-bosnyák nemzedék, akik fegyvert fogtak egymás ellen a 90-es években. Ha szláv népek így egymásnak ugranak a területi függetlenségük miatt (bár ez a bosnyákoknak valahogy felemásra sikerült), akkor csak örülhetünk hogy a székely népnek legalább megvan a józan esze, és nem kezd önkényesen kereszteshadjáratba a románok ellen. Színes a Balkán (én már sajnos ide sorolnám hazánkat is nem földrajzi értelemben), ez nem kérdés, multikultúrális, pár kilométerenként más népviselet, más népszokások... csakhogy ennek az az ára, hogy állandóan forrongnak és gyűlölködnek egymásra.

Legjobb példa erre második fő megállónk, Mostar is. Nyoma sincs az ősellenségnek (akit a Dél-Szláv háborúban valamilyen úton módon a szerbekben testesített meg a Világ), hanem itt bizony a római katolikus keresztény horvátok robbantottak szó szerint szakadékot maguk és a muzulmán bosnyákok közé. Ugye nem kell senkit emlékeztetnek arra, hogy a híres-neves mostari Stari Most-ról (Öreg hídról) beszélek?

A történelemből lehet tanulni, de csak addig, míg el nem felejtik: ezért is van a híd egyik oldalán egy "Don't forget!" feliratú kőtömb. Javaslom: senki se felejtse!

Mit kell tudni Mostar-ról akkor, ha csak a vizualitásra hagyatkozunk? Elsősorban: szép, régi házakkal zsúfolt belvárost. Itt nem divat az, mint Magyarhonban, hogy nem képesek óvárosi részt megtartani, hanem rombolnak és dózereznek, és felhúznak egy-egy oda nem illő, stílusú épületet. Itt bizony minden a helyén van, annak természetes egységében. Valakinek az igényét biztos nem elégíti ki, ha vakolatlan kőházakat lát: de kéremszépen: ez feeling! Ettől szép az egész! Akinek meg ez nem tetszik, bambuljon csak bele a Neretva színébe, és ne tekintsen se előre, se hátra!

Mert különben észreveszi a sok bazárost, akikről nekem egy rossz véleményem sincs. Persze sok a kéregető, állítólag a zsebtolvaj is, de a bazárosok akikkel beszéltünk korrektül válaszol, kérdez, és nem elsősorban azért, hogy vegyél tőle valamit, hanem csak meg-megjegyeznek dolgokat. Vettünk is egy jópofa árustól egy fezt, és egy cadort. Amúgy ajánlom, hogy aki souvenirt akar venni, az a bazár elején vegye!

Dzsámikba, mecsetekbe nem mentünk be, minaretek tetejére nem másztunk fel; de nem azért mert tuskó, érdektelen turisták lennénk - hanem azért, mert idő nem volt rá sajnos. Másfél óra erre a városa édeskevés. Nekünk tetszett, aki teheti, és a horvát/montenegrói tengerpartra igyekszik, és számára a nyaralás nemcsak a tengerparton sütkérezésről szól, az mindenképpen tegyen errefelé egy kis kitérőt!

Másik helység, amit ki szeretnék emelni, az a Mostartól északra fekvő Jablanica. Itt nincs semmi: se műemlékek, se olyan táj, ami egyébként más boszniai területen ne tárulna szemünk elé. Csupán azért emelem ki, mivel mi itt is megálltunk egy hosszabb fotószünetre... Erre a helyre egy másik beszámolómban még visszatérek.

Vajon még mi olyat írhatnék le, amelyet más Bosznia-Hercegovinán átutazó turista ne látott, ne tapasztalt volna? Vannak közhelyek, melyekből párat már felsoroltam (romos házak, aknaveszély az utak mentén, cirill és latin, dzsámik tömkelege) és vannak, amiket eleve minden kocaturista hajtogat: "csodálatos smaragdzöld Neretva". Csak a rend kedvéért jegyeztem én is fel ezeket címszavakban, nehogy valakinek hiányérzete legyen.

Ha valaki éhes, akkor megfontolandó, hogy megkóstolja a ćevapi-t (ami lényegében a bosnyák ćevapčići); nyomjon mellé šopska salátát (ami szláv ugyan, de nem bosnyák), vagy egyen kebabot. Vagy ha abszolúte idegen tőle a gasztronómia, akkor egyen amcsi vagy nyugati kaját, az is van itt.

Az ország pénzneme a Konvertibilis Márka, és általában 2 Márka ér 1 Euro-t... de azért nem ilyen egyszerűen működnek ám itt a dolgok! Úgy tudom, Magyarországon nem lehet bosnyák KM_et váltani, de nyugodtan fizethet mindenki Euroval, legfeljebb kiszúrnak az idegennel, és KM-ben adják a visszajárót (mindenhol ezt teszik).

Már nem emlékszem mi is volt a bosnyák/montenegrói határnak a neve, ahol átmentünk, de iszonyat! Komolyan, én sajnáltam szegény bosnyák határőröket, hogy miféle lehetőségeik vannak (hozzáteszem: kis határon mentünk át).

Innentől már nem messze volt célállomásunk, a montenegrói Donja Lastva...
Értékeld az élménybeszámolót!
0 (0 szavazat)
Lépj be az értékeléshez!
Hozzászólások:

Még senki sem szólt hozzá a témához!

Ahhoz, hogy hozzászólhass válaszd a belépést vagy regisztrálj, ha még nem vagy tagjanik közt!

Az élménybeszámolóhoz tartozó

album

Ajánljuk

még figyelmedbe

Magyar  Română  Slovenčina