a Sóvidék városa (Parajd)

Románia Parajd

Ott-tartózkodás ideje: 2009. jún. 08.  - 2009. jún. 12. (4 nap)

0 hozzászólás I 4 591 látogató olvasta. Rögzítve: 2010. jan. 15. küldd el ismerősödnek
Oszd meg ezt az oldalt!
avatar somaeszter Beszámolója

Cimkék: Erdély  Sóvidék 

Parajd (románul Praid) a Sóvidék egyik látványossága. Tavaly, az erdélyi kirándulásunk alkalmával itt szálltunk meg. A parajdi bányában jelenleg is folyik sókitermelés, kb. 600 tonna/nap sót hoznak a felszínre. A sóbánya látogatható, mi is lementünk… A bánya bejáratával szinte szemben lehet jegyet venni, itt áll meg a busz is. Ez utóbbi a 60-as évek rázós, zötyögős Ikarusára hasonlít ( …nem néztem meg, de még lehet, hogy az is. :/ ) A buszon nincs jegyellenőrzés, de a bányában a belépéshez – a forgóajtóhoz – kell a jegy. A bejárattól (külvilágtól) a busz megállójáig kb. 1250 m az út, és ezalatt 80 m-t süllyedtünk. Szinte tök sötétben... (A bányászok a csákányaikkal annyira meseszerűek a járművön, mintha a sötétben egy diafilmen Hófehérke története peregne...) Miután leszálltunk, 150-200 lépcsőn kell lemenni, és ekkor érünk a nagyterembe (talán ez a József bánya nevezetű rész?!). Itt van egy játszótér – nagyon sok asztmás kisgyerek jár le, állami támogatással (...fizeti a TB?) – van hinta, mászóka, sőt még sózó is ( …ezt mi a ’homokozó’ után szabadon elkereszteltük „somokozó”nak). Egy lufiárus bácsi 2 Lejért aranyos színes lufikat kínál, amit viszont a kedves szülőknek kell felfújnia – hagy erősödjön az ő tüdejük is! Milán - kisfiam - szintén kapott egyet, nagyon boldog volt. A bányában van egy kis kápolna, (1993-tól működik), gyógyközpont, könyvtár, büfé, ajándékbolt. Úgy félóránként jönnek-mennek a buszok, mi is ennyit maradtunk. Még az elmenetel előtt végignéztük a parajdi sóbányászatról szóló kiállítást. Innen tudom, hogy már az ókori rómaiak is végeztek itt felszíni sófejtést (4 amfiteátrum-szerű mélyedést találtak). Az avarok, bolgárok, majd a magyarok is kitermelték a sót. A középkorban szinte minden király igényt tartott rá. A földalatti bányászat csak 1762-ben kezdődött el, réseléssel dolgoztak és lovas felvonóval (8 lóval). Csak 1945-től van robbantásos sófejtés. A földalatti gyógykezelést pedig a 60-as évektől folytatják.
A sóbányától nem messze van a sós vizű strand (+gyógykezelő). 1952-ben épült, eleinte termálvizet használtak, de a források elapadtak, ezért jelenleg a bányából felszivattyúzott sós vizet teszik a medencébe. 1 szabadtéri medence van, ez 1200 m2 felületű, legsekélyebb része 80 cm, legmélyebb pedig 2,8 méter. A fedett épületben van öltöző, ruhatár, sőt még masszázs is. Állítólag ez a nagyon sós víz jó a reumatikus és a nőgyógyászati betegségekre. Az biztos, hogy annyira tömény sóoldat, hogy feldobja a víz tetejére az embert… elsüllyedni nem lehet benne. Plusz kiül a só a bőrünkre. Jó volt így puszilgatni Milcsit. :)
Úgy 1 órányi sétára Parajdtól található a Sószoros és a Sószakadék. A Korond-patak vize vájta ki a sziklákat, kopár, holdbéli a táj, viszont csillogóan fehér… Különleges!
(Megemlítem még, hogy Parajdon töltötte gyermekéveit Áprily Lajos, tiszteletére emlékházat rendeztek be.)
Röviden ennyit tudok mesélni a városról...
Értékeld az élménybeszámolót!
10 (1 szavazat)
Lépj be az értékeléshez!
Hozzászólások:

Még senki sem szólt hozzá a témához!

Ahhoz, hogy hozzászólhass válaszd a belépést vagy regisztrálj, ha még nem vagy tagjanik közt!

Az élménybeszámolóhoz tartozó

album

Ajánljuk

még figyelmedbe

Magyar  Română  Slovenčina