Gede romvárosa és a nyújtottmellû nõk törzse

Krisz Beszámolója

Cimkék: Gede  kapok  Kenya  Malindi  nyújtottmellű 

Már pár napja Mombasaban nyaraltunk, amikor az idegenvezetőnk kérdezte tőlünk, hogy lenne-e kedvünk elmenni egy fakultatív kirándulásra amit ő szervez. Nekem persze mindig van, még a 48 Celsius fokos levegő, a 90 %-os páratartalom és a 39 fokos Indiai-óceán sem tud visszatartani!
Másnap reggel nagyon korán elindultunk Malindi irányába, Mombasától északra. Csak 4 ember vette a fáradságot erre a fakultatívra, de nem is bánom, nem kell még 40 főhöz alkalmazkodni.
Aki járt Kenyában az tudja, hogy milyenek az útjaik, hogy botrányos a "fehér ember számára" az nem kifejezés.
Útban Mombasatól északi irányba, elhaladtunk Afrika legnagyobb szizál ültetvénye mellett és láttunk még jó néhány kapok fát is. ( Vattafa)Hídon mentünk át a Kilifi-öböl felett.
Kb. 100 km és 4 és fél óra után megérkeztünk Gede romvárosához-ami most Malindi városának része-amit az őserdő rejt. Iszonyú volt a páratartalom, ugye itt még az óceán felől jövő szél sem fújt.
Végigjártuk a romokat, ami a városból megmaradt. A mai napig csak találgatják, hogy kik lehettek ezek a fejlett kultúrával rendelkező emberek- akik itt éltek, a középkorban virágzó városukban- több 100 évvel ezelőtt már volt: külön meleg vizes mosdó és hideg vizes is! Csatornarendszerük és vízvezetékük is volt.
A házakat, amit felfedeztek, illetve megmaradtak a romjai-annak alapján neveztek el amit találtak benne: kauri kagyló háza, velencei gyöngyök háza-ezek szerint nagyon fejlett kultúrával rendelkeztek.
Hová tűntek? Miért hagyták el otthonaikat? Ez mind a mai napig rejtély!
Elképzelhető, hogy kiapadtak a kútjaik, az óceán is elhúzódott stb... találgatások a fennmaradt leltekből.
Minden esetre intelligens és érdekes emberek lehettek.
Meglátogattunk egy kenyai törzset is:
Gedeben él a mai napig a Giriama törzs-a nyújtottmellű nők törzse. Kedvesen és nagyon barátságosan fogadtak bennünket, főleg a gyerekek örültek a tollaknak, kulcstartóknak amiket vittünk nekik. Az egész kis falu a mi tiszteletünkre elő adott a törzsfőnők vezényletével egy törzsi táncot, bíztam benne, hogy nem a fehér ember megfőzése előtti rituálét fogják bemutatni- na ez volt a vicc:)!
Minket is beállíítottak táncolni és persze én voltam az első-na nem volt nehéz a 4-ből elsőnek lenni-aki bátor volt!
Gondoltam, hogy ilyen élményben nem mostanában lesz részem-igazam lett!
Ők úgy élnek, hogy mi azt még csak elképzelni sem tudjuk, ha nem látjuk. Nincsen ám fürdőszoba meg pihe-puha ágy! Földön a nádból fonott szőnyeg- az ágy. A kunyhó amiben laknak növényből fonják körbe.Nincs fürdőszoba, de nekik már van a falun kívül egy leválasztott illemhely. 1db! az egész falunak. A tűzhely a helység közepén nyílt lánggal égő tűzkupac, ami mellett a gyerkőcök vígan játszanak. Nincsenek játékaik vagy drága ruháik és mégis boldogok. Azért hívják őket nyújtott mellű nők törzsének, mert nem is olyan rég, amikor az asszonyok teherbe estek, tudták, ha megszülnek nem lesz idő otthon maradni szülés után, ezért a bába asszonyok elkezdték nyújtani a mellüket.
Ez egy nagyon fájdalmas beavatkozás volt, főleg, ha elképzeljük hogy súlyokkal a mellüket a hasuk aljáig nyújtották. Igy csak hátra kellett dobni a gyereknek, akit a hátukon hordtak, hogy megszoptassák.Ma már ezt az angolok rendszeresen ellenőrzik és nagyon szigorúan büntetik, tehát tilos. Na ez az ő történetük:)
Innen továbbmentünk Malindibe, de az egy másik történet.
Visszatérve a szállodába, a többiek hallva a beszámolónkat irigykedve hallgatták, hogy mi hol jártunk.
Nem fogjuk ezt az élményt soha elfelejteni!