Supetar: Kellemes hely, barátságos helyiekkel

Horvátország Supetar

Ott-tartózkodás ideje: 2009. aug. 23.  - 2009. aug. 29. (6 nap)

0 hozzászólás I 6 370 látogató olvasta. Rögzítve: 2009. szept. 04. küldd el ismerősödnek
Oszd meg ezt az oldalt!
avatar Koga Beszámolója

Cimkék: autópálya  Brac  Dalmácia  Horvátország  Jadrolinija  kikötő  komp  part  Split  Supetar  tenger 

Friss élmények egy alig kevesebb mint egy hetes nyaralásból, innen a szomszédból.

Bár a szomszédság relatív még Magyarországról nézve is, hiszen egy somogyi (mint jelen esetben én) ténylegesen átruccan az Adriára, míg egy észak-magyarországi lakhelyű család valószínűleg végigküzdi magát a fővárosunkon, autópályákon egyaránt (hacsaknem Szerbia felé veszi az irányt, de csaknem olyan elvetemült a BAZ megyei nyaralók többsége).

Szóval át a szokásos útvonalon: Letenye-Varasd-Zágráb-Károlyváros útvonalon (aki nem érti a magyart, annak lefordítanám, hogy Varazdin-Zagreb-Karlovac hármasra gondoltam). Aztán térkép szerint fordulunk egyet jobbra, és irány dél-kelet. Gondolom felesleges elmesélni mi is fogadja az embert az Adria felé közeledve: autópályák, dugók, araszolás... csakhogy nem vasárnapi indulással! Mert hogy hogynem a szombat valahogy nem akart nekünk összejönni, így maradt a mínusz egy nap nyaralás, ami nem feltétlenül kár.

Autópálya: fizetőkapuk. Szerencsére nem olyan sűrűn, de ahhoz elég sűrűn, hogy hazaútnál már az ember fogja a fejét, hogy miért nem ment normális közúton. Mert tény: az ember próbál okos lenni, hogy azért menjen autópályán, mert úgy gyorsabban leér az Adriára. Node könyörgöm: a fizetőkapuk által generált torlódás ripsz-ropsz odavág az ember útidejéhez egy plusz 2 - 2 és fél órát. Horvátok túlfejlődtek minket? Ugyanmár! Ha az élet eme aspektusát nézzük, akkor abszolút nincs okunk a szégyenkezésre.

Node vissza az odaútra. Természetesen kompunk az öreg Spalatoból indult. Túl sok időt aznap nem akartunk eltölteni Diocletianus városában, arra egy másik napot szántunk. Mi csak megvettük a 11.15-ös kompra a jegyünket, majd kicsit később megkaptuk: a 11.15-ös nem indul. Jáj!

Több mint egy óra várakozás. Közben kikötő nézegetés, merthogy ott van mint látni. Nyolc emeletes luxushajók, sima Jadrolinija kompok melyek keresztbeszelik az Adria tengeri vonalait (ahogy a neve is mutatja). Hááát... jobbak mint a Balatoni Hajózási Rt. kompjai... Ráadásul (megsúgom): Magyar cégjelzést is találtunk a hajó egyes elemein. ;)

Háromnegyed órás hajózás után lehet megérkezni optimális esetben Supetarba, melyet hangzatosan Brac sziget fővárosának is neveznek. Személy szerint én nem értem miért kell nagyzolniuk az embereknek, egy országnak egy fővárosa van, minek mondogatják, hogy ennek meg annak a szigetnek ez és az a fővárosa? Maximum központja, központi települése; csak sajnos ebben a megalomán korban mindenki szeret nagyokat mondani, és még a tré helyet is képesek másoknak úgy feltüntetni, hogy az hiperszuper volt. Én nem teszem.

Supetar egy tipikus dalmácia város. Nem több, és nem kevesebb más e földrajzi egységbe tartozó más településnél. Vakolat nélküli lakóházak, tipikus horvát római katolikus templom, abszolúte átlagos kikötő, part, ugyanaz a nyaralóbázis (magyar, horvát, szlovák, lengyel, olasz), semmi extra. Vagyis a város nem tartogat olyan plusz dolgokat, amiket ki lehetne emelni. Partjai kaviccsal és kővel gazdagon borított, homokot és aprókavicsot itt ne keressen senki. A környék néhol kopár, néhol kicsit szárasságtűrő fákkal borított; egypár pálma, ennyi. Parton van egy-két fagyit áruló fiatal menyecske, más nincs.

De nem is ez a lényeg. Hanem hogy hogy érzi magát az ember! Merthogy hangulata megvan a helynek, mindazok mellett, hogy tényleg nem lehet szuperlativuszokban beszélni Supetarról. Ha jó a társaság, a hely is jó. Bár e mondat kicsit ferdíti a valóságot, hiszen társaság nélkül is el lehet tölteni Supetarban pár hetet.

A "belvárosban" található pár CBA (éljen a hazai!), sok bazáros, elenyésző mennyiségű hajótúrát reklámozó emberke. Kicsit távolabb halpiac, ahol szorgos öregapók szabdalják nap mint nap a cápaféléket.

Az éjszakák bulizósak, van itt disco, mégha nem is olyan kirívó mint máshol. Fiatalok is könnyen megtalálhatják a számításukat ebben a városban, nemcsak a családos negyvenesek.

Általában véve az eladók, boltosok, pincérek kedvesek, beszédesek. Ha kell ingyen piára is meghívnak, főként ha látják, hogy megfelelő mennyiségű sligovicát hajtottál le a garatodon.
Ha valaki nem ismerné e italt, a szó etimológiáját nézve könnyen rájöhet, hogy itt szilvapálinkáról van szó, ami különösebb szláv nyelvtudás nélkül is azt hiszem érthető.

A nyelvtudás: Sajnos nagyon sok helyen tapasztaltuk, hogy se angolul, se németül nem beszélnek, vagy legalábbis nem akarnak megszólalni. És a döbbenet a dologban az, hogy ezek általában turizmusban érdekelt emberek, akiknek információkkal kellene ellátniuk a nyaralókat. Ellenben kapuk kedvességet, kézzel-lábbal való kommunikációt, félszavas párbeszédeket. Azért vannak akik jól hadarják az angolt, szerencsére akcentussal, így jobban érthető, hogy mit is akarnak mondani. Szeretem, ha szlávok beszélnek angolul; azt jobban meg lehet érteni, mintha egy német vagy anyanyelvi angol beszélne veled.

Mit lehet még elmondani eme tipikus adriai városról? Tulajdonképpen csak annyit, hogy a magyarok még nem fedezték fel annyira, hogy bármely horvát is megerőltetné magát a magyar kommunikációra, vagy legalább egy telepített idegenvezetőt be tudjon csúsztatni egy-két magyar utazási iroda (bár lehet hogy van, csak nem tűnt fel).

Összességében kellemes hely Supetar, külön öröm, hogy a kontinensre néz, és látható innen Split, Omis és Makarska is (a Biokovo heggyel). Aki csak pihenéssel, nyaralással foglalkozik látnivalók nélkül, annak bátran ajánlom. Csalódni szerintem úgy sem fog... maximum a szállásában.
Értékeld az élménybeszámolót!
9.7 (3 szavazat)
Lépj be az értékeléshez!
Hozzászólások:

Még senki sem szólt hozzá a témához!

Ahhoz, hogy hozzászólhass válaszd a belépést vagy regisztrálj, ha még nem vagy tagjanik közt!

Az élménybeszámolóhoz tartozó

album

Ajánljuk

még figyelmedbe

Magyar  Română  Slovenčina