Pompeii felfedezése

Olaszország Pompei

Ott-tartózkodás ideje: 2007. ápr. 09.  - 2007. ápr. 09. (1 nap)

0 hozzászólás I 5 256 látogató olvasta. Rögzítve: 2009. szept. 07. küldd el ismerősödnek
Oszd meg ezt az oldalt!
avatar adanyist Beszámolója
Pompeii ókori római romváros Nápoly közelében. A város a Vezúv lábánál, egy lávatalapzaton épült. Gazdasági és politikai fejlődését köszönheti a Nápolyi-öbölben megtelepülő görögöknek. A görög művészet hatása néhány templomban, valamint néhány helyiség díszítésében ismerhető fel. A Vezúv kitörése 79-ben pusztította el.
Kr.e. 80.ban, Augusztus császár uralkodásának idején a város nagyszabású fejlesztéseken esett át ekkor épült fel az amfiteátrum, a központi úszómedencével, ugyancsak ekkor épült 25 városi kút, négy városi fürdő, valamint a várost vízzel ellátó vezetékrendszer. A város fontos állomás volt azon az útvonalon, amelyen a tenger felől érkező árukat Róma és Dél-Itália felé továbbították. A számos fennmaradt freskó alapján megismerhetjük Pompeii művészetét, amelyet az erotika és a fallikus kultuszok fémjeleztek. A nagyszámú lelet legértékesebb darabjait ma a nápolyi Nemzeti Régészeti Múzeumban őrzik.
A városnak virágkorában kb. 20 000 lakosa volt. Pompeii és környéke a rómaiak egyik kedvenc üdülőhelye volt. Az egyik legnagyobb feladat volt a város lakói számára, a szükséges vízmennyiség biztosítása. Csak a Sarno-folyó,illetve a Vezúv forrásaiból tudták biztosítani a vizet, amelyet földalatti tartályokban gyűjtöttek össze. Kutak ásása nehézkes volt, nagyon mélyre kellett fúrni (pld. a Herculaneumi kapu melletti kút 35 m mély volt). Az utcákat, melyeket nagy kőlapokkal burkoltak, elsősorban teherhordó állatok és szekerek használták, a járókelők számára járdákat alakítottak ki a főutcák mindkét oldalán. Ugyancsak a járókelők számára, az utca egyik feléről a másikra való átkelés könnyítése érdekében nagy kődarabokat fektettek le keresztben az úttesten. ( Ezeken az utakon, utcákon járkáltunk és nem győztük az épületeket jobbról- balról megnézni és videóra rögzíteni.)
Kr. u. 62. február 5-én egy erős földrengés rázta meg a vidéket, súlyos károkat okozva, amikor a város lakossága Augusztus császár ünneplésére készült. A földrengést általános pánikhangulat követte. A Vezúv Kr. u. 79-es kitöréséig több kisebb rengés is volt, amivel magyarázható a lassú újjáépítési folyamat.
Kr. u. 79. augusztus 24-én a Vezúv kráterét évezredekig elzáró lávatömítés iszonyú erővel dobódott ki a derült égre. Pompeiit 7-8 m vastag hamuréteg fedte be, s a borsószemnyitől a mogyorónagyságig terjedő kövek szüntelenül hulló zápora temette el. A korabeli írások alapján tudhatjuk, hogy a kitörés idején Pompeii lakossága a pincékben húzódott meg a kőzápor elől. A házak teteje a hatalmas súlytól hamar beomlott. Az utcákon felgyülemlett hamuréteg lehetetlenné tette az ajtók és kapuk nyitását, így a pincébe menekültek onnan kijönni nem tudtak.
Pompeii első megtalálása teljesen véletlenszerű volt. A 16. században a Sarno folyó szabályozási munkálatai során bukkantak fel az első falmaradványok. A rövidesen híressé váló lelőhely kiemelt szerephez jutott az újkori európai kultúra fejlődésében. Az feltárás folytatása a Nápolyi Királyság idejére, az 1800 évekre tehető. Jelentősebb feltárásokat az 1900-as években végeztek. Az 1920-as évek óta folyamatosan 40 éven keresztül végezték. Ez alatt az idő alatt tárták fel az utolsó épületeket, valamint a városfalakat. A leletek megóvását azonban elhanyagolták. Az 1980-as földrengés erősen megrongálta Pompeii épületeit, de gyorsan helyreállították őket. Mostanra a város közel kétharmadát már kiásták. Az intenzív, nagy felületű feltárásokat leállították, a régészek inkább rekonstruálják és dokumentálják a már feltárt épületeket.
Pompeii sétánk során láthattuk a Faun házat, mely nevét az épület udvarán megtalált táncoló faunt ábrázoló bronzszoborról, a vaddisznó háza, amely nevét a kertjének hátsó falán található festmény után kapta, mely vadászjelenetet ábrázol. A kis kút háza, nevét a belső udvarán található mozaikokkal díszített kútról, a tragikus költő háza nevét pedig egy itt talált mozaikról kapta. A bejáratot egy láncra vert kutya mozaikja díszíti a (vigyázz, kutya) felirattal. Vettius házának tulajdonosát az épület oldalára festett kampányüzenetek valamint az itt talált pecsétgyűrű alapján sikerült azonosítani. A pékség, kőmalom, kemence és a gabonatárolók is láthatók a videómon. Látható továbbá Vespasianus temploma, melyet a császár dicsőítésére építettek. Vespasianus templomát sikerült videóra rögzíteni, de Apolló és Isis isteneknek emelt templomokat csak messziről láthattuk. Láttuk még a kis és nagy színházakat és a gladiátorok gyakorlóterét, no meg az Amfiteátrumot, amely Kr.e.70-ben épült és egyike a legjobb állapotban megmaradt római amfiteátrumoknak. Kb. 20.000 néző befogadására volt képes. A kis színházat elsősorban zenei darabok és költői felolvasások céljára használták. Nem utolsó sorban végigsétáltunk a világító kövekkel kirakott utakon, ahol este is biztonságosan tudtak közlekedni.
A városban számos épületben találtak erotikus, szexuális tartalommal bíró ábrázolásokat és graffitiket. Ezek az ábrázolások igen általánosak és gyakran inkább művészi megnyilvánulásnak tekinthetők (például erotikus falfestmények). A prostituáltak saját lakásukba, illetve bérelt szobákba is mehettek. A tavernákban számos pincérnő gyakorolta ezt a mesterséget. Több száz graffitinek köszönhetően, sok prostituált neve is ismert. A prostituáltak többnyire rabszolgák voltak.
Mint minden városnézésnek, ennek is a végére értünk. Rövid volt az idő alaposabb szemlélgetésre, ezért most csak ennyit tudunk bemutatni sétánkról.
Feltöltve: 2009. szept. 07.
Értékeld az élménybeszámolót!
10 (2 szavazat)
Lépj be az értékeléshez!
Hozzászólások:

Még senki sem szólt hozzá a témához!

Ahhoz, hogy hozzászólhass válaszd a belépést vagy regisztrálj, ha még nem vagy tagjanik közt!

Az élménybeszámolóhoz tartozó

album

Magyar  Română  Slovenčina