Plitvice: Amit ki nem lehet hagyni

Horvátország Plitvice

Ott-tartózkodás ideje: 2009. jún. 06.  - 2009. jún. 06. (1 nap)

0 hozzászólás I 10 029 látogató olvasta. Rögzítve: 2009. szept. 09. küldd el ismerősödnek
Oszd meg ezt az oldalt!
avatar Koga Beszámolója

Cimkék: Horvátország  kirándulás  Nemzeti  Park  Plitvice  tavak    UNESCO  Világörökség  vízesés 

Plitvice olyan, mint amit tényleg nem lehet kikerülni. Hiába esik viszonylag távol a horvát autópályától, minden horvát tengerpartra igyekvő magyar megejti minimum egyszer vagy oda, vagy vissza. Aki meg nem rajong a strandolásért, azoknak ott vannak a hosszabb-rövidebb körutazások, melyek nagytöbbségében megtalálható ez a program is.

Horvátországot sokan a szimpla strandolások miatt veszik célba, így a kontinens belseje felé haladva ritkán tekintenek szét, hogy mennyi szépség is rejlik e déli szomszédunkban. Kulturális és földrajzi értelemben is elég szabadon fogalmazok, mikor azt állítom, hogy a Plitvicei Tavak Nemzeti Park lehet amolyan választóvonal az északon élő szlavónok, és a déli dalmátok között. Míg előbbiek inkább a magyar, szerb vonalt erősítik, legalábbis tevékenységeik, építkezésük, kultúrájuk nagyban egyezik a miénkkel, addig a déliek (főleg az isztriaiak) igazi mediterrán népség, itt-ott olaszos beütéssel. Itt látszik leginkább, hogy Dalmácia nem igazán tartozott sohasem a Magyar Szentkorona alá, függetlenül attól, hogy egy bizonyos IV. "vezetéknévvel" ellátott királyunk odáig vágtatott fakó lován a keleti veszedelem elöl. Node mi van Plitvicével? Mit érzünk, ha belépünk e tájegységre? Inkább szlavón, vagy inkább dalmát vér? Leginkább egyik sem: Mintha nemcsak egy természeti egységet, hanem egy apró kulturális egységet is formálna a táj. A más fajta mentalitás leginkább a természet védelmében mutatkozik meg. Oké, hogy nemzeti park, és világörökség, azért védik ennyire, de valljuk be: hány meg hány nemzeti parkot láttunk eldobált szeméthegyekkel övezve? És mennyi világörökséget láttunk rangjához méltatlan állapotban?

Itt tényleg látszik, hogy az emberek fő bevételi forrása a plitvicei átmenőforgalom. Látogatásunkkor, június elején is bőven voltak.

Mi a relatíve közelsége miatt csak egy napra mentünk ki, és kényelmesen végigjártuk a hosszú útvonalat. Tehát aki azt állítja, hogy egy nap alatt nem lehet bejárni, az hazudik, vagy pedig nem mozog eleget. Ebbe a napba természetesen pár pihenő, ebéd, hajózás, elektromos autózás is belefért.

Kis csoportunk az Ulaz 2-ön lépett be a park fizetős területére. Idén kereken 100 Kunát kértek el a belépésért, de hogy ez csoportkedvezményt takart e, vagy sem, azt nem tudom. Lényeg, hogy ha jópáran vannak a csoportban, akkor a felnőtt kb. 3900-4000 Ft-ot fog otthagyni - ami bőven megéri. Túl sok mindent nem lehet csinálni a park területén (amire a belépőn lévő kis piktogramok is felhívják a figyelmet), de ettől függetlenül érdemes pár órát rászánni az életünkből.

Ezután irány a kisvonat/elektromos autó (vagy ki hogy nevezi) parkolóhely, és indulhatunk a tavakhoz. Kezdetben csak tó (Prošćansko), nuku vízesés. Aztán kisebb vízesések, szebb bár kisebb tavak... Szóval amíg a Gornja Jezero-kat látjuk, addig ne számítsunk hihetetlenül nagy látványra. Vannak iszonyatosan szép helyek, de a legjava még hátravan. Középtájon kell felszállni a hajóra (ami nem kötelező, gyalogolni is lehet), majd elérkezünk az alsó tavakhoz, vagyis a Donja Jezera-hoz. Ennek csaknem végpontján láthatjuk az un. Veliki Slapot, vagyis a Nagy vízesést, melyről sok szépet mondanak, szép nagy is, de azon túl hogy méltó lezárása lehet a napnak nem dönti meg az előtte pár órával lévő menetelés látnivalóit.

Dobálózhatnék még hangzatos horvát szavakkal, felsorolhatnám a sok-sok tó, vízesés nevét, de felesleges. Vannak útikönyvek, vannak internetes oldalak, aki abban látja a táj szépségét, hogy betéve tudja a hely minden egyes sarkának a nevét, az úgyis megtalálja. Feleslegesnek tartom azt is leírni, hogy milyen ritka növényfajtákat láttunk, és milyen halakat láttunk kibukni a vízfelszínre, de ez is felesleges.

Azt mondják Plitvicét minden évszakban érdemes felkeresni. Hát nem tudom: télen én nem mennék el (láttam már jópár hazai kamerával készített téli képet, és elég kopár).

Ha van még olyan Ongo olvasó, aki még nem járt a Tavaknál, annak remélem sikerült kis ízelítőt adnom Plitvicéből. Amit nem írtam le, azokat elmesélik a beszámolóhoz rögzített képek. A leendő utazóknak élménygazdag kirándulást kívánok ebbe a valóban páratlan globális értékhez!
Feltöltve: 2009. aug. 14.
Értékeld az élménybeszámolót!
0 (0 szavazat)
Lépj be az értékeléshez!
Hozzászólások:

Még senki sem szólt hozzá a témához!

Ahhoz, hogy hozzászólhass válaszd a belépést vagy regisztrálj, ha még nem vagy tagjanik közt!

Az élménybeszámolóhoz tartozó

album

Ajánljuk

még figyelmedbe

Magyar  Română  Slovenčina