Egyéni szervezésben Kambodzsában

Anziano Beszámolója

Cimkék: Angkor  Kambodzsa  Reap  Siem 

Üdv Mindenkink!

A templomokról, romokról nem akarok írni. Egyrészt többen megtették már, másrészt pedig el kell menni és meg kell nézni! Ehelyett praktikus infókkal próbálok meg segíteni azoknak akik először terveznek utat a világnak ebbe az általunk még nem annyira ismert szögletébe.

Úgy döntöttünk az idén, hogy a thaiföldi telelésünk alkalmával átruccanunk pár napra Kambodzsába, megnézzük Angkor watot és társait. A kaland kedvéért mi a közúti átkelést válaszottuk...

Bankgkokból (Ekkamai busz állomás) légkondis busz vitt minket Aranyaprateth-ig, egészen a határállomásig (viteldíj 200 THB/fő). A határátkelőt az útifilmekből ismert kaotikus állapotok jellemezték, amit csak fokozott a két ország eltérő közlekedési rendje. A buszról leszállván még levegőt sem vehettünk, máris lerohantak bennünket a vízum-ügynökök. 1.200,- bahtért 20 perc alatt vízumot ígértek. Nem szabad bedőlni nekik! A kambodzsai vízumot a thai oldalon történő kiléptetést követően a Visa Office-ban 20 USD + 100 THB összegért adják. Nyilvánvaló volt, hogy a 100 THB a lehúzást jelentette, hiszen hivatalosan csak a 20 USD vagy 1.000,- THB van kiírva... (Nyilván mi sem fordultunk vissza.) Szükséges a fénykép!!!!! Ha nincs, akkor valamelyik cimbijük jó pénzért (cca. ötszörös áron) készít majd rólatok képet.
A beléptető pecsét megszerzését követően ingyenes busz viszi el a nagy utazót a taxi- és buszpályaudvarra... Ahol lehet választani. Fejenként 20 USD taxival az út Siem Reap-ig, aminek a felét előre kérik. (Csak a sofőr jelenlétében szabad odaadni a pénzt!) Persze megvárhattuk volna a buszt is, ami ugyan jóval olcsóbb lett volna (3-9 USD), azonban minden banánfánál megáll és kb 5-6 órán keresztül lehet nyelni a port.

Ezúton jelentem tisztelettel, hogy a Poi Pet határátkelő és Siem Reap közötti, állapota miatt hírhedt út ELKÉSZÜLT! A szinte folyamatos 60 km-es sebességkorlátozásnak köszönhetően azonban így is 2,5 óra az út Siem Reap-ig.

A helyi taxis maffia persze nem engedte, hogy másokkal összeálljunk és teletaxit csináljunk, így aztán a sofőrünk kb. az út felénél elkezdte mondogatni, hogy micsoda ráfiztés neki, hogy csak ketten vagyunk, fizessük már ki neki a harmadik helyet is a kocsiban. Miután elzárkóztunk a kérésétől kicsit duzzogott az öreg, még a videót is kikapcsolta... (Nem is gondolta volna, hogy mekkora örömet szerzett nekem vele, hogy végre kikapcsolta azt az átkot kocsiban!) Aztán amikor belátta, hogy nem megy velünk semmire sem, megpróbált még egy (harmadik) utast fogni... persze sikertelenül.

A taxis Siem Reap-be érve "szervezett" nekünk egy ingyen tuk-tuk-ot a szállodáig. Mondtuk, hogy a hotel "prepaid", így aztán nem kísérleteztek a saját szponzoruk ajánlgatásával.

Meglepetésünkre a tuk-tuk tényleg ingyen volt, nyilván szerették volna megkapni a helyi fuvarozásunkat... Meg is állapodtunk a tuk-tukossal napi 15 USD-ben, rögzítve, hogy reggel 8-tól du 6-ig a rendelkezésünkre áll. (Azért fontos rögzíteni a rendelkezésre állási időt, mert gyakran azzal trükköznek, hogy nekik 4-kor lejár a munkaidejük és plusz pénzt kérnek a további fuvarokért.) Aztán másnap reggel mégsem jött a fickó... Nem vártunk rá, hanem egy másik tuk-tukossal ugyanazon feltételek mellett 5 perc alatt megállapodtunk. Jól jártunk vele, korrekt tájékoztatást adott a helyi viszonyokról, ráadásul még túlórában is a rendelkezésünkre állt. Elutazásunkkor pedig a nagybátyja 15 USD/fő árért vitt vissza bennünket a határra...

A thaiok után a kambodzsaiak felüdülést jelentettek. Helyesek, kedvesek, kitűnően beszélnek angolul, remek humoruk van, nagyon jókat lehetett velük mókázni. A pincér kislány 5 perc után tudta, hogy a "nyuszikám" megszólítással tőle akarok kérni valamit. A lányok pedig sokkal-de-sokkal szebbek....

Apropó, szép lányok! A híres "bum-bum masszázs" 50-60 USD körül mozog, attól függően, hogy melyik fél biztosítja a kéglit... Ha huzamosabb ideig keres valaki partnert, akkor lényegesebben olcsóbb szolgáltatás. Amennyiben valakit az éjszakai élet ezen része érdekel, akkor érdemes a bérelt tuk tuk-osára bíznia a kérdést. Jobban fog kijönni, mintha a saját feje utá megy...
Persze rendes khmer masszázs is igénylehető 5 USD-ért. Kicsit keményebb, mint a thai masszázs, de ugyanolyan élvzetes. A bum-bum masszázsról nem, csak a khmer típusúról tudok közvetlen tapasztalatok alapján beszámolni... de az: isteni!!!!

A piacon - a Khmer étteremmel szemben - van egy sütödés, aki Magyarországon járt iskolába, így kitűnően beszél magyarul.... és a rengeteg magyar túristának köszönhetően a romoknál portékájukat áruló kislányok is hallottak már kis hazánkról... Sőt, meglepetésünkre több kislány is magyarul próbálta meg eladni a portékáját. A kollégám kb. egy perces videót készített az egyik lányról, aki folyamatosan mondta magyarul a mondókáját... Szinte akcentus nélkül!!!! Nem úgy, mint a tizenéve nálunk élő kínai büfés...

Nem tudom, hogy a francia gyarmatosításnak van-e valami köze hozzá, de a khmer ételek nekem jobban bejöttek, mint a thai ételek. Mindenkinek tudom ajánlni a kókuszkrémes csirke-curryt, valamint a khmer békát, és persze itt sem szabad kihagyni a piaci sütödéseket...

Üdítőitalunkat a behűtött kókuszdióból nyertük (1 USD 2 db kókusz), illetve hihetetlen mennyiságű ananászt sikerült elpusztítanunk. (ár: 1 USD/ 2 db ananász) Ínyencek kiprópálhatják úgy is, hogy chilis sóval megszórják az ananászt... Nekem nem jött be, de ki tudja...

A "floating village"-et egy kicsit lehúzásnak éreztük... (20 USD fejenként) Ráadásul az egész program elsősorban a vásárlásra van kihegyezve. Közben persze folyton buzdítanak arra, hogy vegyél adomány ceruzát és füzetet az iskolás gyerkeknek... Mindenesetre érdekes életforma, és fura azzal szembesülni, hogy az ételekhez a vizet ugyanonnak merítik, ahova az "output" is megy...
Egyszer érdemes elmenni, de ezt az utat inkább karitatív tevékenységnek érdemes felfogni.

A szállásunk az Angkor Holiday hotelben volt, ami főutcán található. Fejenként 20 USD/fő/éjszaka árat fizettünk, amiben benne volt a bőséges büfé-reggeli. (Ennyire jó szállodában talán még nem voltam. Tiszta volt, jó helyen találhat, a kiszolgálás kifogástalan volt.) Ezt is, mint sok minden mást interneten foglaltuk.

A piacokon (van éjszakai piaci is) pofátlanul alkudni kell. Ezt várják el a fehér embertől. Aki nem így tesz, azt szó szerint hülyének nézik. Attól, hogy nagylelkűen viselkedik a nagy fehér varázsló, nem lesz nagy tekintélye... sőt!!!!! Támpontként csak annyit tennék a piacozáshoz hozzá, hogy az 55 USD-re tartott órát 15 USD-ért el lehetett hozni... (Persze ott is koreában gyártott "original copy" svájci rolexeket próbálnak eladni. De kit érdekel? Jól néz ki, azóta is jár és pontos...)

Röviden összefoglalva, hihetetlen élmény volt Kambodzsa, elsősorban az embereknek köszönhetően. Ennyi mosolyt még az életemben nem kaptam... Ha lesz még rá lehetőségem, akkor feltétlenül vissza szeretnék menni. Thaiföld is csodálatos, de ha súlyoznom kellene az élményeket, akkor 80% Kambodzsa, 20% Thaiföld!

Jó utat Mindenkinek!

Ps.: Tényleg nem szabad Riel-t váltani, mert a helyiek is csak muszájból fogadják el (és egy kicsit rosszabb árfolyamon)... Volt aki életében akkor látott először 10.000-es címletet, rádásul a pénzváltóban is megpróbáltak ránk sózni valami régi, forgalomból kivont pénzt... Inkább dollárban kell több aprót vinni.