első filmezési napot követően ismét hajnalban keltünk. Kimerítő volt az elmúlt..." />

Düsseldorf közelrõl II.

Németország Düsseldorf

Ott-tartózkodás ideje: 2008. okt. 09.  - 2008. okt. 12. (3 nap)

0 hozzászólás I 4 648 látogató olvasta. Rögzítve: 2010. ápr. 16. küldd el ismerősödnek
Oszd meg ezt az oldalt!
avatar gmilan Beszámolója

Cimkék: Düsseldorf  Kalandozó  kultúra  Németország  utazás 



Az első filmezési napot követően ismét hajnalban keltünk. Kimerítő volt az elmúlt 24 óra, de nem csak a sűrű menetrend miatt: este még beültünk a stábbal egy sörre az egyik jellegzetes düsseldorfi kiskocsmába, ahol katalizáltuk a napi eseményeket és úgy tértünk nyugovóra. Körülbelül öt órát aludtam, de csak felkelni volt nehéz, mert a továbbiakról Düsseldorf gondoskodott.

A Kalandozó forgatási tervének első helyszíneként a Benrath kastélyt látogattuk meg. A jellemzően rokokó stílusú épület 1770-re készült el, 15 évi munkát követően. A helyiek úgy tartják, hogy ebben az épületben több van, mint a Versailles-i kastélyban, mert utóbbiban nincsen fürdő helyiség. Persze az igazsághoz hozzátartozik az is, hogy Düsseldorf eme történelmi kúriája berendezési tárgyak mennyiségét tekintve nem tudná felvenni a versenyt Versailles-jal. A kastély kertjének minőségét tekintve viszont igen. A Benrath kastély rendezett parkja több mint hatvanhektárnyi földön terül el. Angolparktól a francia barokk kertig szinte minden kertészeti stílus kibontakozása látható itt, monumentális méretekben.

Düsseldorfot bátran nevezhetjük a hatalmas parkok városának. A Benrath kastély építésének befejezésével szinte egy időben adták át a belváros első nagyméretű közparkját, a Hofgarten-t. Düsseldorf mai arculatának atyjai már a 18. században úgy alakították ki eme város szerkezetét, hogy az itt lakók természet közeli életmódja hosszútávra biztosítva legyen. Ezen törekvésük gyümölcsét ma is élvezik a helyiek. A Hofgarten és a többi óriási közpark a város tüdejeként szolgál, számos lehetőséget biztosítván sportolásra és aktív kikapcsolódásra. Ezek után az sem meglepő, hogy rengeteg vadnyulat és vadmadarat láttunk Düsseldorf szívében. De amikor élénkzöld színű papagájok sokasága tűnt fel a Hofgarten-t körülölelő fák tetején, az már tényleg mesébe illő látvány volt.

Elutazásunkat megelőzően semmiképpen sem így képzeltem el Düsseldorfot, a Ruhr-vidéki nehézipar egykori központját. De amilyen sokszínű a kulturális és természeti látnivalók tárháza, olyannyira változatos Düsseldorf lakóinak etnikai térképe is. Hogy mást ne említsek, London és Párizs után itt él Európa harmadik legnagyobb japán közössége. Éppen ezért hívják Düsseldorfot gyakran Kis Tokiónak. Az első japán telepest a 20. század elején jegyezte a városi krónika. Tömeges bevándorlásuk azonban az 1960-as évekbeli nehézipari növekedés következtében indult meg ide. Az emigráns japánok leszármazottai ma már természetesen nem a nehéziparban tevékenykednek: ők a különböző anyaországi vállalatok európai és egyes esetekben észak-amerikai piacért felelős, düsseldorfi helyhatóságú központjaiban dolgoznak - nem ritkán közép- és felsővezetői pozíciókban. Sajnos a japán negyedet idő hiányában nem tudtuk képileg feldolgozni a stábbal ott jártunkkor.

Nem csak a düsseldorfi japán közösségnek volt origója a nehézipar. Néhány évtizede még a nehézipari termeléséről híres Ruhr-vidék egészének adminisztratív központja volt Düsseldorf. Az 1980-as években azonban a nehézipar világszerte hanyatlásnak indult és egy évtized alatt gyakorlatilag teljesen el is süllyedt. A gyárépületek kiürültek és megindult az enyészet. A világ számos országában a mai napig nem tudnak mit kezdeni a nehézipar hajdani virágzását tanúsító, jelenleg omladozó monstrumokkal. A Ruhr-vidéki németek viszont a saját hasznukra forgatták ezen adottságaikat. Helyi építészek és művészek bevonása mellett állami, Európai Uniós, illetve magánbefektetői pénzek okos felhasználásával néhány év alatt gyökeresen átformálták a Ruhr-vidék városainak karakterét. Dióhéjban megfogalmazva a lényeget: a használhatatlan nagyüzemi létesítményeket kulturális és szolgáltató központokká alakították át. Ez a gigaprojekt annyira jól sikerült nekik, hogy Pécs és Isztambul mellett 2010-ben a Ruhr-vidék egésze is Európa Kulturális Fővárosa lett.

Düsseldorfot kevésbé érintették az említett építészeti átalakítások, mert az ipari nagyvállalatok üzemeinek többsége városon kívül esett. A nehézipar egyetlen igazi vizuális lenyomata itt a Rajna parti kikötő volt, ami az elmúlt években teljesen meg is újult. A régi dokk helyén az eredeti raktárépületek alkotóelemeit felhasználva építettek fel posztmodern stílusú szolgáltató- és irodaközpontokat. Ezt az új városnegyedet pedig MedienHafennek, magyarul média kikötőnek nevezték el, ugyanis számos médiaipari vállalat bérel errefelé stúdiót vagy irodát. Igazi futurisztikus élményben volt itt részünk késő délután, a Rajna parti épületek közt magányosan bolyongva.

Mire ránk esteledett már nagyon éhesek voltunk, ezért egy kellemes Rajna parti étterembe vezetett az utunk. Megkóstoltunk egy nem túl könnyű, de igen finom helyi specialitást, az ököruszály ragut. Az ököruszály tulajdonképpen a marha farkát jelenti, a mi ételünk esetében csontostul. Ezért gyakorlatilag kézzel-lábbal ettük a vacsoránkat, ahogy mindenki, aki ilyet eszik egy tradicionális düsseldorfi vendéglőben. Jól lerágtuk az összes húst a csontokról, majd teli bendővel távoztunk.

Az óvárosi kis utcákban sokan beszélgettek sörrel a kézben, nagy volt már a hangulat. Mi pedig beálltunk a sorba az egyik ódon épület kis büfészerű kockaablakához. Ott mérték ugyanis a Killepitschet, Düsseldorf különleges fekete likőrjét, ami erős, mint egy jó pálinka és ízletes akár a Jäger. A nap záróakkordjaként tehát megittunk néhány kupica Killepitschet míg egy kedves helyi asszony elmesélte nekünk a csodaital történetét. Ha érdekel ez a história, akkor nézd meg az alábbi filmeket, amiket Düsseldorfról készítettünk.



gmilan kapcsolódó élménybeszámolói:
Értékeld az élménybeszámolót!
0 (0 szavazat)
Lépj be az értékeléshez!
Hozzászólások:

Még senki sem szólt hozzá a témához!

Ahhoz, hogy hozzászólhass válaszd a belépést vagy regisztrálj, ha még nem vagy tagjanik közt!

Az élménybeszámolóhoz tartozó

album

Ajánljuk

még figyelmedbe

Magyar  Română  Slovenčina