Helsinki az már nyugat

Finnország Helsinki

Ott-tartózkodás ideje: 2010. júl. 29.  - 2010. júl. 29. (1 nap)

1 hozzászólás I 4 555 látogató olvasta. Rögzítve: 2010. aug. 06. küldd el ismerősödnek
Oszd meg ezt az oldalt!
avatar daci Beszámolója

Cimkék: Helsinki 

Helsinki neve sok mindenről csenghet ismerősen, akár vélt, vagy valós távoli rokonok, akár bizottság, akár VIT, akár csak szimplán a finnek kapcsán, de talán leginkább a 16 arany ( meg 10 ezüst és még 16 bronz) az, ami az 1952-es olimpiával beleégette e nevet a kollektív tudatunkba. Van, hát miért ide menni, és főleg, ha már a Baltikumban jár az ember, egyszerűen kár lenne kihagyni.

A Finn-öböl két szemközti pontja, Helsinki és Tallinn közt durván 80 km a táv, ezt komppal akartuk áthidalni, hogy erős képzavarral éljek. Mivel csak egy napra terveztük az utat, autót sem akartunk átvinni méreg drágán, a komp menetideje meg két és fél óra, szemben a szárnyashajó másfél órájával, így utóbbi mellett döntöttünk. A két part közt jelentős a hajóforgalom, teher, illetve turista kategóriában egyaránt, így van honnan mazsolázni az ajánlatok között. A LindaLine- társasággal mentünk, két korrekt szárnyashajóval verik a hullámokat reggeltől-estig, oda-vissza. Nem az új, nagy kikötőből indulnak, hanem a kissé elhagyatottabb képet mutató, régi, Linnahall terminálból, fejenként mindezt 37 Euróért retúrban. A másfél órás útból bő 20 perc a Helsinki környéki szigetek közti lassú lavírozással telt, a nyílt tengeren meg szántottunk ezerrel, szóval tényleg gyors. A Finn partok melletti kis szigeteken is akad nem kevés látnivaló, de kint a tenger végtelen kékje is igencsak lekötött, az oda-vissza utat sikerült menetszéllel dacolva eltöltenem a fedélzet végén, merengve a horizont alatti sötétebb, és a fölötti világosabb színeket megszakító kompok és teherhajók fekete pöttyein.

Tisztaságát, rendezettségét tekintve nagyon nyugat, van mit tanulni,bár a nagy északi jólétben valami kimaradt a városból, ami talán egy kicsit kaotikusabb helyszínen megtalálható. Túl steril, túl semmilyen, bár szép, napos időnk volt, mégsem kötött le annyira, mint azt egy fővárostól várni lehetne. A kifejezetten látványos nevezetességek száma viszonylag alacsony, a város alig 500 éves történelme sem hagyott túl sok mindent hátra, ami van, az viszont szép, érdekes, egy napos látogatásra tehát pont megfelelő. A kikötőben lévő piac, meg vásárcsarnok tárul egyből az érkező elé, laza sétára pont jó. Kézzel faragott, szőtt, font, nemezelt portékák, zöldség és gyümölcspiac, igény szerint part menti sétahajózás, van itt minden.

Az egykori orosz gyarmatosító szándékok emlékműveként az ortodox Uszpenszkij-székesegyház néz sandán a tőle nem messze álló fő téri evangélikus katedrális puritán, mégis méltóságteljes hófehér tömbjére. Bent óriási orgona, egy emelettel lejjebb meg kripta kávézó dobja fel a hangulatot. Precíz, funkcionális épületek sorakoznak a belvárosban, múzeumok és színházak közt megbújva áll a Magyar Kulturális és Tudományos Központ; innen árasztjuk el a diaszpórát finn-ugor értékeinkkel. A vasútállomással szemben meg egy tájidegen, Vltava néven futó cseh söröző várja a bakterokat. Sörfőzésben mindenképpen jobbak a csehek a finneknél. Bár egy Nurmi-Zátopek összecsapást megnéznék - az idősíkok némi eltolásával.

Nem messze áll a parlament érdekes épülete, mellette zajlik a pózolj híres történelmi személy szobrával verseny finn selejtezője is.
Azt viszont kifejezett sajnálom, hogy a finn metal jeles képviselőivel nem szaladtunk össze; az operánál nagyon figyeltem, hátha jön Tarja Turunnen, de még ez is elmaradt. Maga az épület inkább egy szoccos strandra hajaz, Közép-Európában ennél díszesebbek a hasonló intézmények. Innen nem messze áll a már említett olimpia helyszíne is, Paavo Nurmi kocogó bronzalakja ad ehhez útbaigazítást. A környék nagy átalakításon esik át,- rá is fér- de az olimpiai torony így is látogatható. Kér euró ellenében a lift 70 méterre repít fel, teljes körű rálátást adva a stadionkomplexumra, valamint a félmilliós városra egyaránt.

Árait tekintve is mindenképpen nyugat, a sima élelmiszerboltban is többszörös árak vannak még egy osztrák üzlethez viszonyítva is. Mindegy is, tudtuk ezt előre, nem nagybevásárlásra mentünk át, az 1-2 Eurós apróságok meg belefértek így is. Arányait tekintve a kikötői piacon érdemes étkezni, a tengeri halak mellett olyan kuriózumokra is rá lehet akadni, mint a rénszarvashús. Rénszarvas tál 12 Euróért, rajta rénkolbász, rénfasírt, bőséges körettel, műanyag villával; nem mindennap jut hozzá az ember, kipróbáltuk, teljesen korrekt, ahogy az egy napos helsinki kitérő is.
Értékeld az élménybeszámolót!
9.5 (2 szavazat)
Lépj be az értékeléshez!
Hozzászólások:
Koga - 2010.08.06. 14:02

Egy hamisítatlan dáci. 10/10 Lassacskán jöhetnének a kicsi Balti államok is. ;)


Ahhoz, hogy hozzászólhass válaszd a belépést vagy regisztrálj, ha még nem vagy tagjanik közt!

Az élménybeszámolóhoz tartozó

album

Ajánljuk

még figyelmedbe

Magyar  Română  Slovenčina