5 napos szlovén pihenés (Bohinj, Bled, Vintgar, Bovec)

Szlovénia Bohinj

Ott-tartózkodás ideje: 2010. aug. 12.  - 2010. aug. 16. (4 nap)

3 hozzászólás I 16 185 látogató olvasta. Rögzítve: 2010. aug. 18. küldd el ismerősödnek
Oszd meg ezt az oldalt!
avatar Sylvia78 Beszámolója

Cimkék: Bled  Bohinj  Fuzina  Laz  rafting  Ribcev  Savica  Slap  Stara  Szlovénia  szurdok  Vintgar 

Több héttel a nyaralásunk előtt megszerveztünk mindent, majd egy héttel előtte le is kellett fújni. Szomorúság, csalódottság, és amit el lehet képzelni. Aztán egy nappal az indulás előtt kiderült, mégis mehetünk. Volt nagy szaladgálás fel-alá! Lemondott szállás helyett új keresése, utasbiztosítások megkötése, mosás, pakolás, útvonal pontosítása, halainknak új gazdi keresése, és még amit el tudtok képzelni. De szerencsére csütörtökön hajnalban sikerült is elindulni. Az útvonal tervező szerint 4-4,5 óra alatt megvan az út Siófokról a Bohinji tóig, nekünk ezt 7 óra alatt sikerült megtenni, persze sok megállóval, letérőkkel az autópályáról. Mindjárt egy jó tanács. Nem kell Szlovénia térképet venni több ezer forintézrt Magyarországon, elég, ha az első szlovén benzinkútak egyikében az ingyenesen elvihető térképek közül egyet leemelsz a polcról, benne van minden, ami kell. És ha már benzinkút: a benzin a Petrol kútaknál egységes az ország egész területén, most éppen 1,216 Euro/literért adták. Máris kellemes benyomást tett ránk az ország és lakossága, ugyanis már az első tankoláskor szembesültünk vele, hogy németül és angolul is teljesen jól beszélnek az emberek, mindenhol meg tudtuk magunkat értetni ezen a két nyelven. Első igazán említésre való megállónk Trojannál volt. Persze, hogy a fánk miatt. Két fajtát adnak, a lekvárosat, és a vanília krémeset csokis öntettel a tetején, megszórva kókusszal. Ez utóbbiból ettünk mindketten, jó nagy volt, jól is laktunk vele. Annyira nem egy különleges fánk, szerintem Magyarországon ettem már finomabbat is, de a mérete tényleg ott van, és azért finom volt ám! Ne hagyjátok ki! Ljubljana előtt volt nagy izgalom az elkerülő szakasznál, de gond nélkül ment minden. Bled és Bohinj fele Lesce-nél kell az autópályáról lekanyarodni, ezt sem lehet eltéveszteni. Aztán jött a dugó, ami minden alkalommal megvolt a Bled-be befele tartó sávban. Hétvégén és hétköznap egyaránt. Nagy élmény volt előszőr megpillantani a tavat, elmennni mellette, majd mosolyogni, hogy majd úgyis pár nap múlva jövünk vissza, de most még vár ránk pár km. Bledtől kb. 30 km-re van a Bohinji tó, és ilyen település, hogy Bohinj nem is létezik. Van Bohinjska Bistrica (remélem, jól írtam), ez nem a tó mellett, és a tó mellett Ukanc, Ribcev Laz és Stara Fuzina. Délben érkeztünk Ribcev Laz-ba, és első útunk a túrista információs irodához vezetett. Na, it aztán kaptunk megint a szlovén kedvességből, mindenben próbáltak segíteni, olyan profin beszélték az idegen nyelveket, hogy nem is értettem néha, mit mondanak. Csak áradozni tudok a csapatról, utólag is köszönjük nekik a sok segítséget. Persze a tó tele volt, személyesen is kerestünk szállást, nuku sikerrel. Elmentünk ahhoz a házhoz is, amit az interneten találtunk és bár nem a korábban lefoglalt szobánkat, de egy másikat tudott mutatni a házinéni. Itt jött a feketeleves. Egy kollégiumi szoba különb nála, fürdőszoba a folyósón, közös konyhahasználat, és mindez 40 Euro/2 fő/1 éjszaka. Én vagyok a kényesebb, de párom mondta, hogy ő aztán itt biztos nem alszik. Persze kezdtem kétségbe esni, hiszen már másfél órája kerestük a szállást, most akkor mi lesz? Hát akkor vissza a túrista információs irodába, és adjuk lejjebb az igényünket, ne apartmant, hanem szobát keressünk. Azonnal találtak nekünk egyet, ez 32 Euro/2 fő/1 éjszaka lett, messze szebb és kényelmesebb, tiszta fenyő bútorokkal, nagyon kedves házinénivel Stara Fuzinában. Kipakolás után irány Ukanz, és a Slap Savica, vagyis a Száva vízesés. Mi igazi irodakukacok vagyunk, edzettség nuku, úgyhogy elég volt azt a pár száz lépcsőfokot megmászni. Ami kicsit érzékenyen érintett, hogy a parkolásért, és a belépésért is fizetni kellett, szerintem ez már túlzás volt. A vízesés csodás, tőle jobbra a Komarcsa fal, a fa pihenő másik oldalán pedig a tó csücske is látszik. Este jött az étterem keresés, Stara Fuzinában van a Triglav étterem, egy kétszemélyes tálat kértünk és persze mellé Lasko sört. Mennyei volt, ha visszamegyünk a tóhoz, itt biztosan fogunk még enni. A kétszemélyes tál 24 Euro-ba került, a Lasko-t 2 Euro-ért mérték üvegenként. 9-kor már ágyban is voltunk, aludtunk, mint a bunda másnap hajnalig.
Pénteken várt ránk a raftinkg túra. Még sosem raftingoltam, féltem tőle, mint a fene. Bovec mellé mentünk a rafting.hu csapatához. Teljes magyar társaság, mindenki kedves. Bovec jó messze van a Bohinji tótól, igazából a nemzeti park másik oldalán, a Triglav túlsó felén. Csak egy nagy kerülővel lehet oda eljutni. Mi az északi kerülőt választottuk, az útvonal tervező szerint fel egy óriási hágón, ha jól emlékszem a Vrta-n. Hát ez kiidegelt bennünket, mert neki köszönhetően 2,5 órás lett az út, és persze csomót késtünk. Maga a hágó fantasztikusan szép, utólag nem bántuk meg, főleg, mert a csapat meg is várt bennünket. Persze ezen a napon inkább zuhogott, mint sütött a nap, de már azt is tudom, hogy esőben is lehet raftingolni, nem gond ez sem. A raftingolás csúcsszuper, aki tud úszni, ki ne hagyja. Ha nyugdíjas tempóra vágyik, akkor a nagy csónakokat válassza (mi is ide kerültünk), ha nagyobb kalandra vágyik, akkor a kétszemélyeseket, itt csak magatok vagytok, a profik más csónakokból figyelnek benneteket és segítenek, ha baj van. Hozzáteszem, akik kétszemélyes csónakban voltak, azok mind borultak, mi nem. A Soca folyón eveztünk, állítólag nem a legkönyebb útvonal, pedig olyan sok víz nem is volt benne. A 10 fokos vizet hamar meg lehet szokni, a végén már én sem fáztam, pedig a 20 fokos Balcsiba sem megyek be. Raftingolás után irán haza, hiszen több, mint 100 km várt még ránk. Most már Tarvizión keresztül mentünk, és ha már ott voltunk, bementünk a városba is. Nem akartunk semmit sem venni, de beléptünk pár percre a piacra is, sétáltunk az utcáin, és megvacsiztunk, ami felejthető volt. Mire hazaértünk a szállásra, már megint 9 óra volt, persze hogy gyorsan el is aludtunk.
Szombaton szebbre fordult az idő, ezért Bled és Vintgar lett az úticél. Vintgar-ban kezdtünk, ez volt az első hely, amit meg kellett előre nézni, mert nem volt annyira nagyon kitáblázva. Nagyon szép a szurdok, néhány km hosszú, kényelmes sétával nem gond megtenni. Itt a parkolásért már nem kellett fizetni, csak a belépőért. Mindkét végén be lehet menni. Mivel előző nap esett itt is az eső, még mindig csordogált a víz a fákról, vizesek is lettünk kicsit. Szurdok után irány a vár, majd a tó partja. Csak ültünk, bámultuk a kilátást, gyönyörű volt. Aztán irány a bobpálya, jó meredek volt, és jó drága is, de legalább másik szögből is láthattuk a tavat és a várat. Utána fagyikelyhet ettünk a Devil bárban, ez a sétálóutcán van, a parttól pár méterre, nagyon tuti kis hely. És a kelyhek is rendben voltak. Azt hiszem, 5,5 Euro volt egy kehely. Vacsit a szállástól nem messze, egy kis faluban ettünk, nagyon szép volt és inkább a vidéki ízvilágot vonultatta fel. Itt is hasonló árak voltak, mint a Triglav étteremben.
A vasárnapunkat a tónak szenteltük. Jó sokáig aludtunk, pihiztünk, mert rossz lett az idő megint, de kb. 11-re kisütött a nap. A tó gyönyörű volt, hát irány kajakozni. Az egyik helyen (hídtól Ukanc felé, a sétahajó megállója mellett) nem is foglalkoztak velünk, így hát el is mentünk onnan. A híd másik oldalán, közvetlenül a folyó mellett viszont nagyon kedves volt a lány, aki kiszolgált minket, 2 órára béreltünk 2 kajakot, 14 Euro-t fizettünk érte a végén. A kajakozás csodás volt, jó vizesek lettünk! Utána irány haza átöltözni, a szobában ettük meg a szenyókat, kis délutáni szieszta, és irány a tó most már gyalog. Jaj, olyan szép! Ribzev Laz-ban vacsiztunk, a Merkator melletti étteremben, hát ez is nagyon kellemes élmény volt. Házi sütésű kenyeret is kaptunk, az ételek nagyon finomak voltak, és végre megkóstoltunk egy szlovén édességet is, az is tűzforrón, frissen érkezett, és bár egyet rendeltünk, két evőeszközt hoztak, nem is kellett kérni.
Hétfőn kényelmesen összepakoltunk, néztük a felhőket, de a végén úgy döntöttük, megtartjuk a következő nyaralásunkra a Vogel-t, mert elég felhős volt az idő. Inkább Bledben álltunk meg 2 órára, átmentünk a kis szigetre hajóval, ez 12 Euro/fő, persze retur, 1/2 órát áll a szigeten, de ennyi idő elég is. Ha valaki szeretne, csónakot is bérelhet, így nem kell senkihez sem alkalmazkodnia, és evezhet jó sokat. Egy út 1/2 óra, így ez a kirándul 1,5 óra volt. A templomban a harangot bárki meghúzhatja, és a nagyon szép belülről, persze itt is belépőt kell fizetni. Két parkoló van a szigetnél, de annyira kicsi, hogy a fél órában a kiállítás mellett a szigetet is körbe lehet járni. Visszaúton elkapott minket egy csúnya eső, totál szétáztunk, ezért a bőröndökből kellett száraz ruhát előkotorászni. Fél 1-kor indultunk Bledből és 5-kor már Siófokon voltunk. Az út simán ment, persze ebben még benne volt egy trojane-i fánkevészet is. Én most lekvárosat ettem, jobban is ízlett.
Ez a pár nap csodás volt, de kevés, sok program van, ami kimaradt, pl. a már említett Vogel meghódítása, felvonóval persze, mert hát mi ilyen puhányok vagyunk. De szerettünk volna túrázni egyet a tó körül, "strandolni" is, ami itt mást jelent, mint a Balatonon. És Stara Fuzinától nem is olyan messze van egy másik kisebb hágó vagy szurdok, a neve most nem jut eszembe, de oda is el kéne még menni egyszer.
Észrevételek:
Szlovéniában a közlekedés nagyon jó, minden többször is ki van táblázva. Ha tudod, hogy merre is akarsz menni, akkor nem fogod eltéveszteni. Magyarországról Maribor, Ljubljana, Villach felé tarts. A Bohinji tónál rengeteg volt a kisgyermekes család, de itt a kisgyermek alatt tényleg a piciket értem, a néhány hónaposakat is. Nem ordítottak, nem sírtak, nekik sem volt gond, hogy cipelik őket mindenhová. A tó nagyon nyugodt, annak ellenére, hogy rengeteg ember volt itt. Nem volt dübörgő zene, vagy bunkó gazdagok, akik azt hiszik, övék a világ, nem voltak hangos emberek, olyan békés itt minden. Aki pihenni akar, nagyokat sétálni és enni, vagy komolyabban túrázni, annak ide el kell jönnie. Ajánlom mindenkinek, ne hagyjátok ki!
Értékeld az élménybeszámolót!
8.7 (3 szavazat)
Lépj be az értékeléshez!
Hozzászólások:
Sylvia78 - 2011.05.24. 08:21

Talán azt ettük az utolsó este, de nem vagyok benne biztos. Mákos és diós krém is volt benne. Ha ez az a krémes, amire te gondolsz, akkor igen, kóstoltuk, és mennyei volt.

Sylvia78 - 2011.05.24. 08:21

Talán azt ettük az utolsó este, de nem vagyok benne biztos. Mákos és diós krém is volt benne. Ha ez az a krémes, amire te gondolsz, akkor igen, kóstoltuk, és mennyei volt.

Apisz - 2010.08.18. 21:09

Szia sylvia78!A bledi krémest nem kóstoltátok meg?


Ahhoz, hogy hozzászólhass válaszd a belépést vagy regisztrálj, ha még nem vagy tagjanik közt!

Az élménybeszámolóhoz tartozó

album

Ajánljuk

még figyelmedbe

Magyar  Română  Slovenčina 
Kedves Látogatónk!

Az ongo.hu oldal jelen formájában már nem frissül, ezért az oldalon megjelenő információk elavultak lehetnek.
Jelenleg azon dolgozunk a háttérben, hogy megújult formában és új funkciókkal ismét a felhasználók rendelkezésére álljon az ongo.hu.
Hamarosan jelentkezünk!

Az ongo.hu csapata
ongo