Szicíliai körutazás Lipari-szigeteki kitérõvel

Olaszország Szicília

Ott-tartózkodás ideje: 2010. aug. 28.  - 2010. szept. 11. (14 nap)

0 hozzászólás I 13 252 látogató olvasta. Rögzítve: 2011. máj. 16. küldd el ismerősödnek
Oszd meg ezt az oldalt!
avatar futrinka Beszámolója

Cimkék: Agrigento  Erice  Lipari  Milazzo  Palermo  Stromboli  Szicília  Valredice  Vulcano 

A nyaralás helyszínének kiválasztásánál ismét egy sziget mellett tettük le a voksunkat, bár ehhez most nem kellett átutaznunk az óceánt, mint legutóbb (ld. „10 csodás nap Guadeloupe-on”). Wizzairrel reggel 7-re érkeztünk Cataniába két hetes szicíliai körutazásunkra. A Földközi-tenger legnagyobb szigetének meglátogatására bátran ajánlom a szeptemberi időpontot, mivel a még mindig meleg nyári időjárás sokkal jobban élvezhető, mint a júliusi forróság.

Catániában nem érdemes sok időt tölteni, így aztán a bérelt autónkkal a kissé káoszos útjelző táblák legyőzése után azonnal elindultunk első állomásunkra, Agrigentóba. A Templomok völgyében a Concordia és a Héra templom a legszebb (vízzel érdemes felszerelkezni, mert a verőfényes nyílt területen hamar megszomjazik az ember).

Következő szállásunkra, Valdericébe Trapanin keresztül, a csodálatos ericei szerpentinúton jutottunk el. Ezen a környéken érdemes kiruccanni Castellamare del Golfo-ba, ahol a legtöbb szicíliai maffia filmet forgatták. A Lo Zingaro természetvédelmi területre csak gyalog lehet bemenni és a csodás, tiszta vizű öblökben és strandokon egy napot érdemes eltölteni. A védett terület túlsó fele a San Vito Lo Capo-i hatalmas, homokos partszakasz.

Palermóban a városnézésre egy napot szántunk, aztán másnap kora hajnalban indultunk tovább az északi part mentén, hogy terveink szerint késő délutánra Milazzóba érjünk. Habár nem tűnnek nagynak a távolságok, érdemes figyelembe venni, hogy a kanyargós utakon nem lehet gyorsan haladni (mivel mi nem autópályán mentünk). Mi is csak Cefalúban tartottunk egy hosszabb pihenőt, bár utólag itt egy-két éjszakára is érdemes lett volna megállni – bűbájos a városka és a sekély, homokos tengerparton 2 méteres hullámokban remekül lehet ugrálni! Milazzóban egy kétes kinézetű, fizetős parkolóban hagytuk a kocsit (semmi baja nem lett, és sehol sem volt rossz tapasztalatunk a közbiztonsággal), majd a cuccaink egy részével felpakolva épphogy elértük a Liparira induló 19:30-as kompot (Siremar).

Lipari-szigetén egy órát kellett még sétálnunk a sötétben (zseblámpa ajánlott), mert a szálásunk Cannetta falucskában volt, ahová ilyenkor már nincs buszjárat. Liparin kihagyhatatlan a robogóbérlés, egy csodás napot töltöttünk azzal, hogy körbemotoroztuk a szigetet, itt-ott megálltunk egy csobbanásra, dinnye-evésre. Lenyűgöző az a nehezen megtalálható kilátópont, ahonnét rá lehet látni a szomszéd szigetre, Vulcanóra.
Másnap átkompoztunk Stromboli szigetére (Usticalines-szal), ahol este 5-kor az izzasztó délutáni napsütésben, fekete vulkáni hamuban, kietlen terepen túráztunk fel vezetőnkkel a 920 méteres csúcsra. Megérte! Feledhetetlen élmény volt a 360 fokban körbetekinteni a naplementében úgy, hogy mindenhol a tengert láttuk, no meg a sötétben a vulkánkitöréseket! A tengerszintre visszatérve jóleső fröccsözés-sörözés után az éjszakát a naptól felhevült fekete homokos strandon töltöttünk hálózsákban.

Másnap komppal indultunk vissza Szicíliára, szerencsére Lipari érintésekor volt egy óránk arra, hogy egy isteni paninis, jégkásás reggelit is elköltsünk. Utolsó előtti szállásunk Taormina mellett Letojanniban volt, ahol igazi háromfogásos szicíliai vacsorával és remek tengerparti bárban, Café del Mar-ra limoncellózva pihentük ki az előző napi vulkánmászás fáradalmait. Kifejezetten jó döntésnek bizonyult, hogy nem Taorminában szálltunk meg, mivel így a bődületes mennyiségű turistától kellően távol voltunk, a szálloda ingyenes buszjáratával pedig be tudtunk menni a városba sétálni (és onnét fel Castelmolába körbenézni).

Ha valaki az igazi Szicíliát akarja megismerni, akkor nem elég Taorminát meglátogatni, mert ott sajnos szinte minden a turistákról/nak szól és elég nagy a lehúzás. Az is biztos, hogy két hét minimum kell ahhoz, hogy legalább a sziget fő látványosságait körbe tudja járni az ember.

Az ételek a legtöbb helyen nagyon finomak és jó minőségűek voltak, viszont igencsak megkérik az árát. A boroktól nem voltunk elájulva, persze nem a magas árfekvésűeket kóstoltuk, de itthon hasonló árért sokkal de sokkal jobb minőséget lehet kapni.
Feltöltve: 2011. máj. 01.
Értékeld az élménybeszámolót!
8.8 (4 szavazat)
Lépj be az értékeléshez!
Hozzászólások:

Még senki sem szólt hozzá a témához!

Ahhoz, hogy hozzászólhass válaszd a belépést vagy regisztrálj, ha még nem vagy tagjanik közt!

Az élménybeszámolóhoz tartozó

album

Magyar  Română  Slovenčina