Magyarország, Vác, SzG3

Magyarország Vác

Ott-tartózkodás ideje: 2007. jan. 01.  - 2011. jún. 02. (1613 nap)

2 hozzászólás I 3 209 látogató olvasta. Rögzítve: 2011. jún. 04. küldd el ismerősödnek
Oszd meg ezt az oldalt!
avatar szalay3 Beszámolója

Cimkék: duna  Magyarország  tanösvény  templom    Vác  város 

A Dunakanyar felé menet (a pesti oldalon) könnyen útba ejthetjük Vácot. Szépen megcsinálták a főterét, de ezen kívül is sok látnivaló van még itt: a Ligeti tó, a tanösvény (ártéri bemutató, olyan madarakat látni itt - pld. kócsagot - amit csak állatkertben vagy mondjuk a Tisza partján lehet), a székesegyház, Kálvária domb, stb. Sajnos egy kis belvárosi feltúrás mindig van itt, de egyszer csak vége lesz. Nagyon szép a Duna partja, itt végre ki lehet menni és egy jó sétát tenni a parton. A sok hajó látványossá teszi a Dunát. Kompátkelés Tahi felé.
Története:
Kedvező adottságai miatt a terület évezredek óta lakott, már a honfoglalás korában is település volt a mai Vác helyén. A Váccal kapcsolatos első írásos említés 1074-ből származik, mikor az alsó-szászországi Yburg város évkönyve Watzenburg néven szól a városról. 1075-ből való a Garamszentbenedeki Apátság alapítólevele, ebben Wac civitas néven szerepel a város.
A város nevének eredetéről számtalan elmélet létezik, nincs egyetértés ebben a kérdésben. Ma a nyelvészek többsége személynévből származó helynévnek tartja a város nevét. A Bécsi Képes Krónikában leírt legenda szerint 1074-ben, amikor a közelben vívott, a magyar trónöröklési rendet meghatározó csata előtt Géza és László herceg itt járt, a területet erdőség borította, amelyben egy Vác nevezetű remete élt, és róla kapta volna a város a nevét. Más elmélet szerint egy magyar törzsi névből (Vath) származik a név, de felmerült a "vác" szó, mint fontosabb települést, központot jelentő szláv eredetű kifejezés is.
A Váci Püspökség alapjait I. István király rakta le, a püspökséget mégis I. Géza alapításának tekintik. Ettől kezdve az egyház végig jelentős szerepet játszott a város életében. A mindenkori püspök volt a város földesura, a jelenlévő főpapi udvartartás révén a város építészetileg és kulturális szerepét tekintve a kezdetektől fontosnak számított.
A középkorban a vízpart mellett egy kiemelkedő részen megépült a váci vár. Szükség is volt rá, hiszen a város a történelmi Magyarország középpontjában volt, így a fontos hadiesemények mindig érintették. Így történt ez az 1241-es tatárjárás idején is, mikor a mongolok az ott biztonságot kereső lakossággal együtt felégették a vártemplomot és a püspöki udvartartás épületeit. A tatárok távozása után IV. Béla a délnémet vidékről hívott telepeseket az elnéptelenedett romok közé, akik az addigi központtól északabbra telepedtek le, a város mai főtere köré és itt építették fel saját hagyományaik szerint a Szent Mihály tiszteletére szentelt plébániatemplomot, intézményeiket, lakóházaikat.
A 14-15. században a nagyhírű humanista püspök, Báthory Miklós hozott békét a városnak: szobrászokat, festőket, építészeket hívott Vácra. A békés virágzásnak a törökdúlás vetett véget: a várost többször megostromolta mindkét fél, de végül török kézre jutott, és csak 1686-ban szabadult fel végleg.
Az újjáépítést a Rákóczi-szabadságharc és az 1731-es tűzvész is hátráltatta, így a mai barokk város csak a 18. század második felére alakulhatott ki. A reformáció térhódításának hatására a 18. században a püspök megtiltotta a nem katolikusok szabad vallásgyakorlását, ami a református lakosság kitelepüléséhez vezetett: a református telepesek a ma már a város részét képező Kisvác néven alapítottak jobbágytelepet.
Mindeközben a város élénk fejlődésnek indult: a 18. század második felének meghatározó püspökei (Migazzi Kristóf és Althann Mihály) folyamatosan fejlesztették a várost. A '40-es évek elején pusztító pestisjárvány megállítására emelték a Szent Rókus Kápolnát, 1745-re befejeződtek a Piarista templom építési munkálatai, 1755-re pedig megépült a Domonkos rend temploma is, melyet – használóinak fehér öltözéke után – a nép Fehérek templomának nevezett el. 1764-ben Mária Terézia személyesen látogatott Vácra, kinek tiszteletére Vácon megépítették az ország máig egyetlen Diadalívét. Az uralkodónő azonban gyanakodva fogadta az ajándékot, így látogatásakor nem mert áthajtani a Kőkapu alatt, kocsisával kikerültette. 1766-ra megépült a Vác kincsestárának is nevezett Ferences templom, 1772-re pedig befejeződött a mai püspöki palota építése is, Migazzi Kristóf nevét pedig bárki megtalálhatja a Váci székesegyház szentélyét kutatva.
A 19. században iparosodásnak indult a város, a céheket manufaktúrák majd gyárak váltották fel. 1846-ban megnyílt a Vácot Pesttel összekötő első magyar vasútvonal , amiért azonban a váci kereskedők korántsem lelkesedtek annyira, mint mondjuk Petőfi, hisz a gyors összeköttetés a nagyvárossal a helyi kereskedelem visszaszorulását hozta.
Az 1848-49-es szabadságharc két nagy csatája zajlott Vácon, melyeknek a város déli kapujánál, a Hétkápolna közelében állítottak emléket. A kiegyezést követően a századfordulóra megindult a polgárosodás, sportklubok, önképző körök és virágzó helyi sajtó jellemezte a várost.
A 20. század két világháborúja után, az 1950-es évekre megváltozott a város szerkezete: a város addig gerincét képző egyházi intézményrendszert az állam erőszakkal háttérbe szorította, a főbb intézmények irányítását átvette. A felduzzadó lakosság (munkások érkeztek az újonnan alapított bányába) kiszolgálására lakótelepeket építettek.
A rendszerváltás után az egyház szerepe ismét nőni kezdett, és növekszik ma is. Az ipar leépítése miatt megszűnt munkahelyek lehetőséget adtak a város visszaalakulására. Az egyház révén ismét megjelent a felsőoktatás, és felújították az egyházi tulajdonba visszakerült ingatlanokat is.
Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye része volt 1950-ig, amikor is a vármegyéket megyékké alakították.
Az 1990-es évek legelején egy pap a Fehérek Temploma alatti elfeledett pincében 18. századi múmiákra és gyönyörűen festett koporsókra lelt. A lelet világviszonylatban egyedülálló, a múmiák a pince által teremtett környezetben hihetetlen jó állapotban konzerválódtak. A vizsgálatok kimutatták, hogy a múmiák közül némely még életében teljes mértékben rezisztens volt különböző halálos betegségekre, melynek okát még kutatják (feltételezések szerint génmutáció révén – a National Geographic filmet forgatott a múmiákról és vizsgálatukról). A múmiák és a koporsók egy része megtekinthető a Március 15. téri Memento Mori nevű állandó kiállításon.
2006-ban átadták a teljesen átépített, megszépült Március 15. teret, melynek köszönhetően az egykoron a tér közepén álló templom maradványai a nagyközönség számára is megtekinthetővé vált.
szalay3 kapcsolódó élménybeszámolói:
További kapcsolódó élménybeszámolók:
Értékeld az élménybeszámolót!
0 (0 szavazat)
Lépj be az értékeléshez!
Hozzászólások:
Wiki76 - 2011.09.01. 19:40

Te most egy plágiumot olvastál. A beszámoló szerzőjeként jegyzett Szalay3 csak a beszámoló első 6 mondát írta. A további szöveget a forrás megjelölése nélkül, saját szerzeményeként feltüntetve a Wikipédia http://hu.wikipedia.org/wiki/Vác oldaláról változtatás nélkül másolta át.

Wiki76 - 2011.09.01. 19:40

Te most egy plágiumot olvastál. A beszámoló szerzőjeként jegyzett Szalay3 csak a beszámoló első 6 mondát írta. A további szöveget a forrás megjelölése nélkül, saját szerzeményeként feltüntetve a Wikipédia http://hu.wikipedia.org/wiki/Vác oldaláról változtatás nélkül másolta át.


Ahhoz, hogy hozzászólhass válaszd a belépést vagy regisztrálj, ha még nem vagy tagjanik közt!

Az élménybeszámolóhoz tartozó

album

Az itthon.blog.hu ajánlásával
étterem Vegetáriánus ebéd egy steakhouse-ban
A KNRDY az Október 6. utcában az óriás steakek hazája ? most azonban a húsmentes vagy kímélő...
gasztronómia HelloHal - tiszai halbisztró Budapesten
 Amit a magyar konyha képes előállítani csirkéből vagy sertésből, az halból is elkészíthető.  ...

Ajánljuk

még figyelmedbe

Magyar  Română  Slovenčina