Macedónia, Ohrid

Macedónia Ohrid

Ott-tartózkodás ideje: 2011. júl. 20.  - 2011. júl. 26. (6 nap)

1 hozzászólás I 4 751 látogató olvasta. Rögzítve: 2011. aug. 02. küldd el ismerősödnek
Oszd meg ezt az oldalt!
avatar Gregor Beszámolója

Cimkék: Macedónia Ohrid Nis 

1. Harka-Nis
Montenegro és Bosznia-Hercegovina után újabb balkáni célpontot kerestünk magunknak. Menjünk Macedóniába! Némi tájékozódás után az Ohridi-tó tűnt megfelelő célpontnak. Európa geológiai értelemben vett legöregebb állóvize, a legmélyebb és legtisztább vizű tó csodálatos természeti környezetben. Mindezek mellett a külföldi nagyközönség előtt fel nem fedezett terület. Legalábbis erről szóltak a hírek.
Észak-nyugat Magyarországról indultunk, a több mint 1200 km-es utat 10 és 7 éves gyermekünkkel két napra felosztva kívántuk megtenni. Az első éjszakát 800 km megtétele után Nisben szándékoztuk eltölteni.
Reggeli indulás után egy Szegeden elfogyasztott gyors ebéd után irány Szerbia! Rövid határellenőrzés után Belgrádig épülőfélben lévő autópályán haladtunk, egyes szakaszokon már elkészült a pálya, de gyakran csak az egyik oldalon lehetett közlekedni. Ennek ellenére meglehetősen borsos útdíjat szedtek. A Szerbián személygépkocsival észak-déli irányba történő áthajtás 13 euróba kerül (természetesen vissza is ekkora összeg fizetendő). Kizárólag az autópályadíj miatt nem szükséges szerb dínárt váltani, a díj euróban is fizethető, nem gengszter-kurzussal számolnak (2011. nyarán 1 euró = kb. 100 szerb dínár). Belgrádtól Nis városa utáni szakaszig autópályán lehet haladni, bár az útfelület gyakran meglehetősen göröngyös.
Miután a saját korábbi balkáni tapasztalataink és a beszerzett információk szerint a Balkánon mindenütt elegendő szálláshely áll rendelkezésre, illetve mert legutóbbi utunkon szerzett tapasztalatunk szerint a hazai utazási iroda a helyi szállásdíjnak a dupláját kasszírozza, nem foglaltunk előre szállást. A hostels.com oldalon Nis-ben két helyet találtam, az egyik címét nem ismerte az iGo legfrissebb verziója, ezért a másikat ütöttem be úticélnak. A megadott címen persze szálláshelynek se híre, se hamva. Sebaj, menjünk a városközpontba, még csak este 7 óra van, valami biztosan akad! A díszes üvegbe burkolt folyóparti hotelben 106 eurót kértek volna egy éjszakáért, a legalább tízemeletes szocreál Ambasadorban az undok recepciós nő meg csak 3 ágyas szobát tudott felkínálni (nekünk az is jó lett volna, de visszautasító magatartása miatt sarkon fordultunk). Végül találtunk egy utazási irodát, ahol szintén az iGo számára ismeretlen utcában lévő hostelt ajánlották, az átadott kártyán sematikus térkép is fel volt tüntetve. A Hostel Kosmopolit Nis újonnan épült családi házas városrészében egy kis mellékutcában található (Nis, Anastasa Jovanovica 15). Öt db emeletes ággyal berendezett, klímával ellátott, konyhával rendelkező lakrészt kaptunk egy éjszakára 44 euróért. A fürdőszoba és WC használatot meg kell osztani az egyazon szinten lévő két- ill. háromágyas szoba lakóival. A tulajdonos idős édesanyja fogadott bennünket, aki nagyon kedves, bár a szerben kívül csak franciául beszél, a szoba tiszta és tágas. Távozáskor egyből a vissza útra is helyet foglaltunk.

2. Nis-Skopje-Ohrid
Nisből indulva az autópálya hamar abbamarad, az út a festői dél-szerb középhegységen vezet keresztül. A szerb-macedón határon komoly ellenőrzés, több mint fél óra várakozás. A határ után az első benzinkútnál a WC koszos és büdös, a szemetes konténerekből kifordul a hulladék. Ez az igazi Balkán! (A rossz oldala, a jó oldalról a későbbiekben bőven). Nem sokkal később az autópályán a kátyukat odapottyantott aszfaltkupacokkal próbálják foltozni, erre a sáv közepén piros zászlóval hevesen integető öngyilkosjelölt munkás hívja fel a figyelmet. Az autópálya szélén buszmegálló, illetve állatot vezető vagy bicikliző emberek. Ajánlatos már a határon valamennyi macedón dínárt váltani (1 euró = kb. 61 mac. dínár), az autópálya-használatért euróban négyszeres árat kértek.
Skopje magas hegyekkel körül vett széles medencében fekszik, ezért kellőképp megszorul a városban a meleg. Parkolóhelyet a Vardar jobb partján lévő plaza alatti parkolóban találtunk. Megjegyzem, hogy egész macedón utunk alatt ez volt az egyetlen ilyen létesítmény. Mindenütt rengeteg boltocska található, élelmiszerüzlet 50 méterenként. A folyó partján grandiózus építkezés folyik, több hatalmas épületet húznak fel, a Vardar irányába óriási görög oszlopok figyelnek. Macedónia Nagy Sándorban és - ezek szerint – a világhódító ókori macedón államban kívánja megtalálni előképét, ezt mutatja a fent vázolt építési stílus és a közelben lévő, a nagy hódítót ábrázoló monumentális lovas szobor. A folyó bal partján leltünk rá az óvárosra. Először girbe-gurba utcácskákkal és az iszlám vallás templomainak tornyaival tarkított városrészbe kerültünk. A házak minden rendszer és terv nélkül egymás mellé pottyantva, a porban szutykos gyerkőcök játszanak, pirinyó, sötét kávéházakban férfiak számolják a legyeket. Azonban ez egy teljesen kihalt városrész volt, ez mégsem lehet a híres régi bazár. De arra is rátaláltunk a sugárút másik oldalán. Először a bádoglemezekkel borított új piacot pillantottuk meg, ide az utazás elején még fennálló bizalmatlanságunk okán nem mertünk bemenni. Az igazi óváros valóban fantasztikus! Itt is girbe-gurba utcácskák és az albán muzulmánok templomai. De minden tele van emberekkel, a több száz évesnek tűnő boltocskákban folyik az élet. Gyakran a fényes üzletportál felett majd összeomlik az épület. Na, ez a balkán csodálatos oldala! Úgy tűnik, hogy megállt az idő a törökök óta. A férfi ember hol egy szőkített, gazella-alakú szláv nőre figyel fel, majd egy csínos szempár villan fel a fejkendő alól.
Skopjétől kb. 2,5 órányira fekszik Ohrid. A táj szépsége az Alpokkal vetekedik, az út 1150 m magasságig kúszik fel. A tavat szintén magas hegyek veszik körül, egyedül északi irányban (itt található Ohrid és Struga városa) található egy laposabb rész.
A város bejáratánál már Sobe és Apartmani feliratot a kezükben tartó helyiek fogadják az utazót. De mi a turisták bulvárján az Elida Tourist Agency-t (Ohrid, Makedonski Prosvetiteli 7) találtuk meg szálláshely foglalása céljából. A tulajdonosnő rendkívül kedves és segítőkész, de ő is csak franciául beszél, azért angolul is kellemesen elpötyögtünk egymással. A Vila Magdalenát ajánlja (Ohrid, Pitu Guli 134), a szoba ára 35 euro egy napra. Amíg értünk jönnek, kellemes kávé mellett beszélgetünk.
Az apartmanház a városközponttól kb. 2 km-re található, új építésű, és valóban igényes és tiszta épület. Tágas szoba egy dupla és két szimpla ággyal, külön fürdőszobával, nagy terasszal, klímával, konyha nincs. Belev Krste a tulajdonos, nagyon kedves és segítőkész.

3. Ohrid
Ezen a napon a strandot vettük célba, Belev a várostól délre fekvő „beach”-et ajánlotta. Bizony bármely balatoni falu fürdője túltesz rajra. A parkoló poros, és tele van gödrökkel, a vízbe óriási köveken bukdácsolva lehet bemenni, sok a szemét. A partszakasz keskeny, a hátrafelé vezető járda túlsó oldalán gazerdő, kukoricás vagy tengelyig elsüllyedt rozsdás teherautó. Az időjárás nagyszerű, hétágra süt a nap, az árnyékban viszont szinte hűvös van, a víz hőmérséklete éppen megfelelő, tényleg nagyon tiszta, de helyenként hínáros.
Este irány a belváros. Sámuel cár a 9. században építette fellegvárát, a jelenleg látható falak a régiek rekonstrukciói. Fentről csodálatos a kilátás a tóra, a környező hegyekre, és a városra. A közelben komoly régészeti ásatások folynak, a város komoly jelentőséggel bírt a bizánci időkben. Nem véletlenül hívják az európai Jeruzsálemnek (a jelentős történelmi múlt mellett a közel-keleti városhoz hasonlóan együtt élnek az ortodox keresztények és a muzulmánok, de itt szerencsére ellenségeskedésnek semmi nyoma). A váron kívül további fontos egyházi épületek láthatóak a városban, ezekről pontos leírás található a különböző internetes oldalakon. Az óváros egy félszigeten fekszik, szűk utcák tekeregnek keresztbe-kasul. Mindez akár lehetne a tengerparton is, óriási a nyüzsgés, igazi mediterrán hangulat. Macedóniában minden kb. fele annyiba kerül, mint nálunk. Ízléses vendéglők, bárok, kávéház egymás-hegyén hátán. 20 euróért nagyszerűen megvacsoráztunk. A szűken vett óváros épületei rendben vannak, az utcák tiszták. Azonban a külsőbb részek kaotikusak, sok a hulladék az utcákon. A szállásunk mellett például egy roskadozó kunyhó található, a teraszról egy nagy szemétkupac látható az épület udvarán. Az egész Balkánra jellemző a be nem fejezett épületek látványa, persze ez ebben az országban sincs másképp. Sőt kifejezetten kevés teljesen elkészült épület látható. Elsőre szokatlan ez a káosz, de mégis van benne rendszer, a dolgok működnek, két nap alatt hozzá lehet szokni, csupán rá kell érezni erre az életritmusra.

4. Struga, Radozda
Struga az Ohridi-tó másik jelentős városa, de Ohridnál kisebb, tőle nyugatra fekszik kb. 10 km-re. Macedónia nyugati országrészében jelentős albán kisebbség él, Strugában talán a többséget is ők alkotják. Más alkatú emberek, a férfiak bőre fehérebb, markáns orrukról könnyel felismerhetők, a nők meg persze általában muzulmán viseletben járnak. Strugában nincs történelmi belváros, sőt az egész város jelentéktelennek tűnik. Nem érdemes itt szállást keresni. Ebben a városban van a tó „lefolyója”. Egy gáton keresztül egy csatornába eresztik a vizet. A gát felett lévő hídról vakmerő fiatalok ugranak a gyors sodrású vízbe. A folyó két oldalán szállodák, kávézók és bárok. Az albánság jó része külföldön él, nyáron haza látogatnak. Akik nyugaton megszedték magukat, külföldi rendszámú Mercedesekkel, BMW-kel és hasonló luxusautókkal korzóznak. A Macedóniában látható nyugati rendszámú gépkocsi tulajdonosa jó eséllyel hazalátogató albán. Amúgy a macedón autóparknak legalább fele semmi eséllyel sem indulna egy magyarországi műszaki vizsgán. Rengeteg, a végsőkig gányolt Zastava látható, de még a 60 évekből származó agyon toldozott-foldozott 1500-as Fiattal és Peugeot 404-el is találkoztunk. Nem is beszélve a jugoszláv ipar Fiat-licensz alapján gyártott teherautóival, amik legfeljebb 40-el vánszorognak és irtózatosan büdösek.
Szóval Struga felejthető. Ha a tó-partján nyugati, ill. tovább déli irányba Albánia felé tovább autózunk Radozda-ba érünk, innen már nem vezet út tovább. A festői kis halászfalu mögött sziklafal magasodik, ahol Szt. Mihály arkangyal remetéjének 13. századi barlangja található. Néhány lépcsőn lehet felmenni, a két helyiségben régi ikonok és falfestmények.
Az útleírások megemlítik Struga és Radozda között Kalista község nevét, ahol egy 16. századi monostor található. De a falun átautózva olyan fokú rendetlenséget és elhanyagoltságot tapasztaltunk, hogy inkább nem álltunk meg. A tóparti nádasba legalább 20 teherautónyi építési törmeléket borítottak, fittyet hányva a legtisztább vizű tó nimbuszának megőrzésére, illetve az Unesco védettségét élvező Ohrid városára.
Struga felől a tó partján autózva, de már Ohridban találtuk meg azt a strandot, amely megfelelt – az egyébként nem túl magas – igényünknek. A hely az óváros félszigetének túlsó, Struga felőli oldalán található, a Hotel Mizo-t kell keresni, a várost jelző tábla után kb. a 3. vagy 4. utcán jobbra fordulni. Hatalmas fák nyújtanak árnyat, még gyep is van, a tó partját aprókaviccsal szórták fel, a víz elég hamar mélyül, itt nincs hínár.

5. Sveti Naum
A tó keleti partján Ohridtól déli irányba haladva 30 km-re található Sveti Naum monostora. Az út közvetlenül a tó partján vezet, de előfordul, hogy egy-egy félszigetet alkotó sziklatömb kikerülése céljából szerpentinen kell kacskaringózni. Ezen az útvonalon a part mentén több szálloda és kemping található, sok a turista, az egész a montenegrói tengerpartra emlékeztet. Kevéssel az albán határ előtt, szintén egy sziklatömbre épült a monostor, az udvar közepén áll a 10. századi bizánci stílusú templom, gyönyörű és bizonyára értékes ikonokkal és falfestményekkel. A monostor jelenleg is működik, a környéke gondozott, számunkra kicsit giccsesnek tűnő vízesések díszítik a kertet, ahol büszke pávák sétálnak. A parkolótól a monostorig egy fasor mentén bazársor vezet bóvlikat, szentképeket, ajándéktárgyakat árulva, az éttermekben frissen grillezett húsokat kapni. Ugyanitt egy bővizű és gyorsfolyású jéghideg és kristálytiszta vizet szállító patak torkol a tóba. A strand a bazársorral párhuzamosan húzódik, a gyep kiégett, sok helyen az emberek a puszta porban napoztak. Ez a hely ismét nem jött be számunkra, ezért fürdés céljából visszahajtottunk a Hotel Mizo melletti szakaszra.

6. Tetovo, Nis
A macedóniai albán közösség fővárosa Tetovo, amely az Ohridből Skopje felé vezető főút mentén fekszik egy széles medencéből magas hegyre felkúszva. Pezsgő nagyváros. Széles sugárút színes és modern épületekkel vezet a város központja felé. Itt a cirill betűs feliratok helyett mindenütt az albánok latin betűi fogadják az utazót. Az utakon heves dudálások közepette cikáznak a nyugatra vándorolt albánok luxusautói. A férfiak a számtalan kávéházban, vagy csak egyszerűen az utcán kávézva beszélik meg a világ dolgait. Ilyenkor mit csinálnak az asszonyok…? Ez a város rendezettebbnek és gazdagabbnak tűnt a korábbiaknál, talán az albánok másfajta mentalitása az oka. Fiatal, életre való, tehetséges népről van szó. A 15. századi festett dzsámi igazi érdekesség a hegyekből érkező Pena folyó partján. Az óváros számtalan esküvői ruházatot kínáló üzlettel van tele. Számunkra nagyon csicsásnak tűntek az aranydíszítéses menyasszonyi ruhák, a férfiak kaftánjai. Az ohridi kedvenc strandunknál botlottunk bele egy albán esküvőbe. Az ifjú pár lovas kocsival érkezett, a bakon a kocsis mellett egy kisfiú ült igazi kishercegnek öltöztetve. Klarinétos, harmónikás és dobos kísérte őket. Az Hotel Mizo előtt a férfiak és a nők külön-külön körtáncot jártak. A násznép jó része persze nyugati rendszámú kocsival érkezett. A nők a teljes testet lefedő ruházat kötelező viselése mellett remek sminkkel rendelkeztek, divatos, magas sarkú cipőket viseltek.
Estére ismét Nisbe érkeztünk, elfoglaltuk helyünket a Hostel Kosmopolitban. Most a tulajdonos fogadott bennünket, aki jól beszél angolul. Nis kellemes város. Itt közép-Európa találkozik a Mediterráneummal.

7. Nis, Újvidék, Harka
Ebédidőben Újvidéken terveztünk megállót. Sajnos magyar embereknek, vagy legalább feliratoknak nyoma nincs. Amíg egy gyorsétterem előtt a főutcán elfogyasztottuk ebédünket nem hallottunk magyar szót. A város sajnos kopott, igénytelen. A kocsiba visszaülve rendőr állított meg bennünket – ez volt az egyetlen találkozásunk rendőrrel több mint 2500 km-es utunk alatt -. A fiatal közeg figyelmeztetett a tompított fényszóró kötelező használatára (autósok figyelem!), majd büszkén közölte szerbül, hogy anyukája magyar…

Jól éreztük magunkat macedón kiruccanásunk alatt. Az ország szegény, ez mindenütt visszaköszön, de az emberek kedvesek, barátságosak. A balkáni viszonyokhoz két nap alatt hozzá lehet szokni, idővel a még a mindenütt fellelhető szemétkupacok sem zavarják az embert. Ohrid és a tó egy titkos tipp mindenkinek, aki nem a megszokott helyekre kíváncsi. Macedónia nagyon olcsó. Az utazás semmilyen veszéllyel nem jár, az utak a magyarországinál valamivel jobb minőségűek (kivéve az autópályák, ami nálunk messze „európaibb”). A közlekedés más stílusú, a szabályok csak kiindulási pontot jelentenek a gyakorlat számára, de könnyű felvenni a tempót, a nálunk szokásos bunkózásnak nyoma sincs. A közbiztonságra nincs panaszunk.
Mi lesz a következő úticél? Az albánokról szerzett kedvező benyomásaink miatt talán Albánia?
Kapcsolódó élménybeszámolók:
Értékeld az élménybeszámolót!
1 (1 szavazat)
Lépj be az értékeléshez!
Hozzászólások:
FCS85 - 2011.09.18. 17:56

Elég jó beszámolót sikerült írni, gratula hozzá. Macedónia nem az a tipikus turistaparadicsom, úgyhogy örültem,hogy olvashattam 1 korrekt beszámolót róla.


Ahhoz, hogy hozzászólhass válaszd a belépést vagy regisztrálj, ha még nem vagy tagjanik közt!
Magyar  Română  Slovenčina