Duna menti kerékpártúra Ausztriában Day 6 - 2012.09.01., szombat

Ausztria

Ott-tartózkodás ideje: 2012. szept. 01.  (1 nap)

2 hozzászólás I 3 457 látogató olvasta. Rögzítve: 2012. szept. 02. küldd el ismerősödnek
Oszd meg ezt az oldalt!
avatar simonattilahun Beszámolója

Cimkék: Ausztria Duna-menti kerékpár túra bicikli Bécs Tulln Donauinsel 

Következik az 6., utolsó nap élménybeszámolója.

Szombat reggel pontosan ugyanolyan eső fogadott, mint melytől tegnap este elbúcsúztam. Gondolom, egész éjszaka gyakorolta... Ez nem jó hír, főleg, mivel a tegnap elázott cipőm nem száradt meg reggelre, így jöhet a tartalék cipő. Ha viszont ez is elázik ma, - morfondíroztam magamban még indulás előtt, - márpedig el fog ázni, akkor a vonaton hazafele 4 órán át vizesben kell ülnöm. A megoldás érdekében a szobaasszonyoktól szereztem 2 zacskót, és a cipőmre zsákként ráhúztam, majd boka fölött és a vízálló nadrág alatt megcsomóztam. A vízvédelmi rendszer így már teljes. :)

A mai az utolsó szakasz már Bécsig, kb. 35-40 kilométer, a pályaudvarig kb. 45-50 km. Tekintettel arra, hogy a vártnál gyorsabban, már szombatra eljutottam Bécs közelébe, kicsit eljátszottam reggeli közben a gondolattal, hogy meghosszabbítom a túrát Pozsonyig, hiszen a Duna-menti kerékpárút nem ér véget Bécsnél. Némi töprengés után végül maradok a bécsi befejezésnél, mivel a +60 km megfeszített mai tempót igényelne, és holnap hullafáradtan csak sokszori átszállással jutnék haza Budapestre. Majd egyszer máskor, egy külön Bécs-Pozsony túra keretében, esetleg egy hosszú hétvégén.

Tegnapi fogadalmam ellenére reggeli közben megnéztem az AccuWeather.com-ot, és mivel immáron a Weather.com-mal összhangban állította, hogy 10-től nem lesz több eső, így elnyújtottam a reggelimet és vártam az eső végét. Fél 11-kor feladtam a reményt, és útnak indultam. Jól döntöttem, mivel az eső később sem állt el: a szemerkélés és a csendes eső között váltakozott egész nap.

Ahogy tegnap elterveztem, tullni városnézéssel kezdtem a napot, az eső és a 12 fokos hideg ellenére is. Egy gyors biciklis körülnézés alapján megállapítottam, hogy Tullnban minden megvan, amire egy takaros kisváros csak vágyhat: sétálóutcás-boltos belvárosi utcák, rendezett terek, díszburkolat, szökőkutak, miegymás. Csak igazi látnivaló nincs. 

Folytattam is hamar az utamat a Duna-parti kerékpárúton. A tullni kivezető szakaszon a tegnapi furabiciklis francia túratársat értem ismét utol, majd 4 nyelven halandzsázva megbeszéltük, kinek milyen estéje volt (ő kempingben aludt, és arra ébredt hogy egy nagy adag víz hirtelen rászakadt), valamint, hogy nagyjából egyforma mértékben utáljuk ezt az esőt.

Az első, kb. 15 kilométeres szakasz végig a Duna-parton halad a jobb parton, egészen a greifenstein-i erőműig. Ott letértem jobbra a kerékpárútról és a falu fele vettem az irányt. Greifensteinnél ugyanis a térkép egy várat jelez, és hát nem telhet el úgy a túra, hogy egy várat sem mászok meg.

Helyiek útbaigazítanak a vár kerékpár-kompatibilis úton való megközelítéséhez, ám az is túl meredeknek bizonyul,  nem jutok fel hegymenetben sem. Marad a bicaj feltolása a hegytetőre. Fent azonban kellemetlen meglepetés vár: a vár nem vár, zárva van. A rozsdás korlátok szétesnek, minden gazos és szemetes. Nem ma zárták be. Így jártam. De a terv kipipálva. :)

Visszakerekezek pár kilométert az erőműig, és átmegyek az erőmű gátján, mivel a túlparton folytatom az utat.  A bal part ugyanis - több utibeszámoló szerint - jobb választás a bécsi zárószakaszhoz: egyrészt szebb a táj, másrészt így a bal partról egy  Bécs előtti hídon át lehet menni a Donauinsel szigetre, egy 21 km hosszú és 70-200 méter széles (vagyis inkább keskeny) szigetre, és az elővárosok, külvárosok és az ipari zóna kikerülésével egészen Bécs belvárosáig be lehet jutni a sziget parkján át.

A bal parton az út sokáig a Duna mellett fut, és valóban szép az út is, és a jobb part erdős dombjaira is a kilátás. A Donauinsel-hídig kb. 12-15 kmes szakasz később egy gyönyörű erdőbe kanyarodik be, ahol az első pár méteren rögtön egy mókus rohant át előttem az úton. Ha nem esik az eső, akkor biztosan megállok egy kicsit meglesni az élővilágot és meghallgatni az erdő hangjait.

Egy kellemetlen élményem is kapcsolódik sajnos ehhez a szakaszhoz: egy váratlan esés a biciklivel. (Persze, tudom, minden esés váratlan.) Egy erdei szakaszon haladt át a kerékpárút egy patak vagy talán egy Duna-holtág feletti fahídon, melynek közepére a hídépítők jó ötletnek tartottak hosszában egy jó széles fémcsíkot tenni. Utólagláthatólag ez vizesen igen csúszós, és mint egy börleszkfilmben a jégen bicikliző ember alól, a bicaj egyszer csak jobbra előre kicsúszott alólam is, én pedig egy keményebb landolás után a jó vizes és csúszós hidon még pár métert csúsztam tovább a bicaj nyomában. 

A bicajoskesztyűnek és az esőkabátnak köszönhetően megúsztam komolyabb horzsolások nélkül, a biciklissapkának köszönhetően pedig nem fejeltem le a fémlapot tartó szegecseket, a kék foltokat pedig majd csak este tudom szemrevételezni, ha hazaértem. Szóval nem lett gond. :)

A mögöttem érkező 5-6 fős társaságnak szerencsére még időben jeleztem még a földön ülve, hogy lassítsanak, így ők nagyrészt megúszták, bár lefékezés után az egyikükre rádőlt a biciklije, mert pont a fémlapon állt meg, egy másikuk pedig elcsúszott és fenékre ült, amikor felém indult már gyalog. :)
Legszebb öröm a káröröm... :) A cipőre kötözött nylonzacskó ötletét viszont like-olták, a következő pozsonyi szakaszukon kipróbálják ők is. 

Némi kormányegyenesítés és láncvisszarakás után indultam tovább. A bal parti szakasz a Donauinsel hídjáig kb. 12-15 km lehet, majd a szigetre átkelve következik a bécsi bevezető szakasz. A bécsi célállomásról függően számos Duna-hídon lehet lehajtani a szigetről (bármelyik partra). Én kb. 10 km után kanyarodtam a jobb partra a Brigittenauer Brückén át, melynek spirál alakú felhajtóján a hegymenet-váltóm még egyszer utoljára megmakacsolta magát. 

A hídról lehajtva felfigyeltem rá, hogy a cipőm védelmi rendszere már hézagos lett: a zacskók szerteszét szakadtak 11 óta a biciklipedáltól, a várlátogatástól és az eséstől. Kicseréltem tehát őket egy újabbra, melyek már kitartottak a bécsi végállomásomig. A zacskózás technikája amúgy bevált, a cipőm az egész napnyi eső ellenére kifejezetten száraz maradt.

A híd előtt a navigációt bekapcsolva kellemetlenül érintett, hogy Wien Südbahnhof még közel 8 km, mivel már a célban éreztem magam. 4 nap tömény csend és nyugalom után furcsa és kellemetlen volt Bécs nagy forgalmával, zajával és benzingőzével is szembesülni, és az Ungargasse - Fasangasse útvonal kaptatóját is könnyű szívvel kihagytam volna az út végéről.

Hála a félresikerült korábbi várnézésnek, éppen lekéstem a reggel kinézett 14.38-as bécsi vonatot, így a kétórával későbbi győri átszállásos verzió nyert. Mire Bécsben felszálltam a vonatra, elállt az eső is. Klassz, épp időben... :(

Ma tehát rövid nap volt, egészen gyorsan letudtam - köszönhetően az esővel érkező kellemetlen, ám de a tekerést gyorsító nyugati, észak-nyugati szélnek is - a mára maradt utolsó kb. 50 kmes szakaszt.

Amikor nekiindultam a biciklitúrámnak, nem gondoltam volna, hogy a 6. éjszakát már a saját ágyamban töltöm Budapesten. Persze nem gondoltam az ellenkezőjét sem. Hogy őszinte legyek, fogalmam sem volt, hogy egy nap alatt mekkora távot teszek majd meg, és mikor érek a túra végére. Annyit tudtam, hogy egy szabad hetem van, és hogy a 320-350 km-re becsült táv 5-6 napra elosztva (mert az első nap a Passauig tartó vonatozással telik) nem tűnik lehetetlennek. Az utazási irodák által ide szervezett túrák általában 5-7-10 naposak. (A rövidebbek intenzívebb tekeréssel és kevesebb városnézés-pihenéssel járnak, a hosszabbak kisebb napi távot írnak elő és több nézelődést engednek meg.) Az én 5 napos túrámból az előbbi intenzív verzió lett így menet közben.

Életem egyik meghatározó élményével gazdagodtam, szép helyeken jártam, egy jó intenzívet túráztam (jól jön a vasárnap egy kiadós pihenéshez), egyéni túrahosszúság-rekord megvolt, eső is (sajnos) megvolt, egy esés is sajnos, komolyabb bicikliszerelés vagy defekt viszont szerencsére nem, uhh, már csak pont egy defekt és kerékjavítás hiányzott volna az esős szakaszokhoz. :) 

A túra útvonala alapvetően sík terepen halad (enyhén lefelé) a Duna mentén, nagyobb vagy hosszabb emelkedő nélkül, így bárkinek jó szívvel ajánlom, aki napi 40-60 km letekerésére elég jó kondiban érzi magát.  

Én összesen kb. 370 km-t tekertem, a kitérőkkel, kerülőkkel és partváltásokkal együtt, a teljes "egyenes" táv kb. 330 km lehet Passau és Bécs között. Aki ennél rövidebb távot célozna meg, annak a kb. 80-100 kmrel rövidebb Passau-Krems szakaszt ajánlom figyelmébe, vagy a még rövidebb távot keresőknek a Passau-Grein vagy a Passau-Melk szakaszt. Én a legszebbnek az első 70-80 km-t, a Duna-hurkot is magába foglaló Passau- Aschach szakaszt találtam, aki csak az érintetlen természetre kíváncsi, az ide jöjjön. És hogy a másik véglet se maradjon ki: aki ronda ipari parkokra kíváncsi, a Linz utáni szakaszra fókuszáljon. :)

A rendelkezésre álló idő (6-10 nap) függvényében mindenki kialakíthatja a programját és a megállóit: néhol a bal és a jobb part is kínál útvonalat, kompok vagy hidak rendszeresen, kb. 15-20 km-enként kínálnak lehetőséget a partváltásra. Az útvonal megtervezéséhez, mint az imént hazafele tartva a vonaton felfedeztem, a http://www.donauradweg.at weblap sok segítséget ad. :) Nyomtatott friss térkép is sok helyen elérhető menet közben.

Jó utat!

Attila
Értékeld az élménybeszámolót!
0 (0 szavazat)
Lépj be az értékeléshez!
Hozzászólások:
armaiera - 2013.07.18. 14:00

Gratulálok! Élvezetes volt olvasni a naplót. Mi július 24-én indulunk a férjemmel, már nagyon várom, de egyben izgulok is. A Velencei tóval kezdtük pár évvel ezelőtt, majd jött a Fertő tó és most meg a Passau -Bécs útvonal. Sok hasznos információt kaptam a beszámolóból, köszönöm! Ismeretlenül is üdv: Erika

csilla61 - 2012.09.18. 22:27

Gratulálok,hogy egyedül csináltad végig.Mi ketten tekertünk 7 napon keresztül,Sopronig (Lövőig).Nagyon élvezetes volt, és végig jó idő.Sok helyen megálltunk,napi 60-70 km-t tettünk meg.Nagyon nagy élmény volt.Passzauból indultunk mi is, autóval vitt egy ismerős bennünket.Sátorral stb- vel felszerelve tekertünk,mindig kempingben szálltunk meg.Mire megírtam volna a beszámolót, addigra már olvashattam a tiedet.Klassz a beszámoló, az időjárás miatt nem irigyeltelek.Üdv Csilla


Ahhoz, hogy hozzászólhass válaszd a belépést vagy regisztrálj, ha még nem vagy tagjanik közt!

Ajánljuk

még figyelmedbe

Magyar  Română  Slovenčina