Móra Ferenc nyomában Szegeden

Magyarország Szeged

Ott-tartózkodás ideje: 2014. máj. 12.  - 2014. máj. 13. (1 nap)

0 hozzászólás I 1 021 látogató olvasta. Rögzítve: 2014. máj. 26. küldd el ismerősödnek
Oszd meg ezt az oldalt!
avatar simildi Beszámolója

Cimkék: szeged móra ferenc 

„Otthon, az én hazámban, az alvó akácok, a kipattant szemű jegenyék alatt, az asszonyszőke vadvizek mentén ma nagy ünnepük van a lehajtott fejű, szomorú és fáradt embereknek. A pusztai harang szavára előbogárzanak a piros cserepes házakból és nádtetejes viskókból a Ferencek és Mátyások, az Etelek és Rózák, kézen fogják a Péterkéket és Márikákat, és föláradt homokokon, tocsogós semlyékeken keresztül lassan topognak a szűzmáriakék és szentjózsefsárga lobogók után oda, ahol a búzamezők koszorújában lehajtott fejjel, szomorúan és fáradtan várja az élő embereket a halott Isten.” (Móra Ferenc: Ének a búzamezőkről)

Szegedről szólva Juhász Gyula és József Attila mellett rögtön Móra Ferenc neve is beugrik az irodalomszeretőknek. Gyermekkorunk kötelező olvasmánya, a Kincskereső kisködmön és a többiek…
Érdemes Móra Ferenc nyomát követve is felfedezni ezt a szép várost, hiszen Móra több szállal is kötődött ide. Móra Ferenc az 1900-as évek elején költözött a városba, ahol a Szegedi Naplónál dolgozott előbb munkatársként, aztán főszerkesztőként. Könyvtárosként, a Közművelődési Palota tisztviselőjeként dolgozott egészen Tömörkény István haláláig, amikor is 1917-ben Móra Ferencet nevezték ki a múzeum igazgatójának. Haláláig itt dolgozott, közben Szeged környéki ásatásokat is vezetett (ezekről kicsit később még lesz szó).
A Móra Ferenchez kötődő emlékek felkutatásakor kézenfekvő kiindulási pont a Közművelődési Palota Tisza-parti épülete, hiszen az itt működő múzeum Móra Ferenc nevét viseli. Az épület neoklasszicista stílusban épült, és kevesen tudják, hogy az eredeti tervekben szereplő épületnek végül csak egy része valósult meg, ez áll most a Belvárosi híd szegedi lába melletti téren. Az épület díszeit a görög kultúra ihlette, a homlokzatot díszítő oszlopcsarnok két végén Szókratész görög filozófus és Homérosz görög költő szobra áll, a bejáratot görög múzsák szobrai díszítik. A Közművelődési Palota ad helyet a Móra Ferenc Múzeum állandó és időszaki kiállításainak, régebben – mielőtt a Dóm téri központi épületbe költözött – egy darabig itt működött a Somogyi Könyvtár is.
A múzeum kiállításai azonban nemcsak a Közművelődési Palota épületében láthatók, hanem a Somogyi utcában álló Fekete-házban is. Ha most valaki nem a legkézenfekvőbb magyarázatra gondol a ház névadásával kapcsolatban, akkor kivételesen téved. Az épület ugyanis éppen eredeti sötétszürke színe miatt kapta a Fekete-ház nevet. A Fekete-házban hajdanán kaszinó működött. Történelmi jelentőségre akkor tett szert a neogótikus stílusú épület, amikor 1918 októberében itt alakult meg a szegedi Nemzeti Tanács. Később lakóházként használták, itt született Endre Béla festőművész.
A városban több szobor is őrzi Móra Ferenc emlékét. A Belvárosi híd lábánál áll Egy Móra-szobor, melyet Tápai Antal szobrászművész készített 1938-ban. Sokan találgatják, kit ábrázol az ülő alak Móra Mellszobra mellett. Nos, ő Kotormány János, Móra „személyem körüli minisztere”.
Emellett természetesen a Dóm teret övező árkádok alatti szoborparkban, a Nemzeti Pantheonban is megtalálható Móra Ferenc egy másik szobra.
A városban több emléktábla is idézi Móra Ferenc szellemét. A Boldogasszony sugárút 15. számú házban lakott az író 1932 és 1934 között. Az ugyancsak Tápai Antal által készített domborműves emléktábla szövege:
„Hiszek az életben, az ereszet
alatt élők dolgos emberségében.”
Ebben a házban lakott 1932. évtől 1934. évben bekövetkezett haláláig Móra Ferenc, Szeged írója.
Egy másik emléktábla a Szegedhez tartozó Szőregen található, és Móra Ferenc ásatásainak állít emléket, az alábbi szöveggel: „E háznak és szomszédainak telkén tárta föl 1928−31 között Móra Ferenc (1879−1934) hazánk egyik legnagyobb bronzkori temetőjét. Emlékeit Kéményseprőéknél Szőregen és Dusán a múzeumba kerül című írásaiban örökítette meg.”
És a végére egy kakukktojás. Mert hát hiszen Móra Ferenc nevét egész városrész is viseli Szegeden, a Móraváros − gondolhatnánk. A város legalacsonyabban fekvő részét jelentő Móravárost a Petőfi Sándor sugárút, a Moszkvai körút, a Kálvária sugárút és a vasúti töltés határolja. De erre nem igaz, hogy a legkézenfekvőbb magyarázat a helyes magyarázat. A Móravárost ugyanis nem Móra Ferencről, hanem a város egykori főbírájáról, Móra Balázsról nevezték el. A terület felparcellázása után a város szegényeinek adott otthont, kendergyári munkások, kubikosok, napszámosok laktak itt. De az, hogy a névadó nem Móra Ferenc, persze senkit ne zavarjon abban, hogy felfedezze a terepet. A legnagyobb érdeklődésre talán a Vadaspark tarthat számot, mely ugyancsak ebben a városrészben található. A Vadaspark 1989-ben nyitotta meg kapuit, és fő céljának a veszélyeztetett állatfajok megőrzését tekintik az ott dolgozók. Számos olyan állat is van, mely csak a szegedi Vadasparkban látható Magyarországon. Hosszú lenne a felsorolás, ezért csak néhány közülük: európai vidra, pusztai macska, vörös hasú maki és csuklyás cerkóf.
Hát így fonódik össze máig Szeged Móra Ferenc nevével…
simildi kapcsolódó élménybeszámolói:
Értékeld az élménybeszámolót!
10 (1 szavazat)
Lépj be az értékeléshez!
Hozzászólások:

Még senki sem szólt hozzá a témához!

Ahhoz, hogy hozzászólhass válaszd a belépést vagy regisztrálj, ha még nem vagy tagjanik közt!

Az itthon.blog.hu ajánlásával
fesztivál Tuti csípni fog(od)!
A legújabb őrült fesztiválötlet: Szegedi Paprikashow és Chiliweekend, amely a Gerilla Gourmet...
élménybeszámoló A Feszty körkép - és ami körülötte van
A magyarok bevonulását a Kárpát medencébe Feszty Árpád, Jókai Mór, a híres regényíró veje...

Magyar  Română  Slovenčina