Te azt mondod: Szeged, én azt mondom: víz

Magyarország Szeged

Ott-tartózkodás ideje: 2014. máj. 12.  - 2014. máj. 13. (1 nap)

0 hozzászólás I 1 593 látogató olvasta. Rögzítve: 2014. máj. 29. küldd el ismerősödnek
Oszd meg ezt az oldalt!
avatar simildi Beszámolója

Cimkék: szeged  víz árvíz víztorony árvízi emlékmű  víz árvíz víztorony árvízi emlékmű 

Szeged, a Tisza-parti város élete örökre összefonódott a vízzel. Tulajdonképpen az is a víznek, az 1879-es nagy tiszai árvíznek „köszönhető”, hogy szinte a semmiből gyönyörű város, korszerű városszerkezet épült fel annak idején. (Erről most nem írnék részletesebben, korábban külön beszámolót készítettem róla.) De ha azt mondod Szeged, amire azt válaszolom, hogy víz, akkor nem csak a Tiszára gondolok. Érdemes ilyen szemmel is végigjárni ezt a gyönyörű várost.
De valóban nem lenne helyes, ha nem a Tiszával, a szőke folyóval kezdenénk. Induljunk el mondjuk a Tisza Lajos sugárút végétől, ahol emlékmű őrzi a nagy szegedi árvíz emlékét és azoknak az európai városoknak a nevét, melyek polgárai nagylelkű adományaikkal hozzájárultak a város újjáépítéséhez. Innen a Tisza-parton végigsétálva előbb az egyetem klinikái mellett haladunk végig, megnézhetjük a kalapos nő szobrát, melynek hivatalos neve „Kalap alatt”, Lapis András alkotása 1992-ből. Így érjük el a Somogyi Béla utcát és a Sellő-házat, mely a falán elhelyezett nőalakról kapta a nevét (Makrisz Agammemnon készítette). És hát a sellőnek is nem kevés köze van a vízhez. A Sellő-ház volt az első szegedi toronyház, helyén egykor Onozó Poldiné híres kiskocsmája állt. Az épület további érdekessége, hogy Tisza felőli oldalát teljes egészében világoskék majolikával borították. A Tisza-parton továbbhaladva a középiskolai kollégium után elérjük a Roosevelt tér sarkát, ott a méltán híres Halászcsárdával, a „Sótartóval”, benne jóféle tiszai halból készülő halászlével és harcsapaprikással.
A Belvárosi híd lábának innenső felén játszótér, a másik oldalon parkosított tér a Közművelődési Palota épületével, benne a Móra Ferenc Múzeummal. A Stefánián végigsétálva szobrok, parkok mellett haladunk el. A régi Tisza-part képéhez szervesen hozzátartozott a Szőke Tisza állóhajó is, ez azonban éppen az elmúlt években lett végleg az enyészeté. (Erről is található egy írás a beszámolóim között.) A sétány lezárása a másik oldalon a Hungária Hotel, kicsit távolabb a Pick szalámigyár épülete.
Szegednek egyébként két hídja van, a már emlegetett Belvárosi híd, a „régi híd” míg a város északi részén a Tiszán átívelő másik az „új” híd. Ami nem is annyira új, hiszen már 35 éves, 1979-ben avatták fel. És azóta már egyébként is átadták a „legújabbat”, a Móra Ferenc hidat, ami az M43-as úton a megye dél-keleti részét köti össze az M5-ös autópályával.
A Tisza másik partján, az újszegedi oldalon előbb fás-bokros rész rejti a túlpart panelházait, a híd környékén szabad strand, majd ismét a természet zöldjéé a főszerep.
Ha valaki fürödni vágyik, több lehetőség közül is választhat. Az újszegedi oldalon található a Napfényfürdő Aquapolis Szeged élményfürdő, annak, aki a hagyományosabb környezetet kedveli, a Tisza Lajos sugárúton az Anna Fürdő. Az épület eredetileg Városi Gőzfürdőnek épült 1896-ban. A neoreneszánsz épületet 2004-ben teljesen felújították, azóta a korábbi gőz- és tisztasági fürdő helyén termál- és wellness-fürdő működik. És ezzel el is jutottunk a város másik híres vizes vonatkozásához, az Anna-forráshoz, mely 1927 óta 944 méter mélyről, 49 fokos vízzel tör a felszínre. Azt mondják, hogy az Anna-víz alkálihidrogén-karbonátos összetételénél fogva kiválóan alkalmas különféle mozgásszervi, reumatológiai, nőgyógyászati betegségek, bőrbetegségek kezelésére. Aki nem fürödni szeretne benne, hanem a szomját oltani vele, a fürdőhöz közeli Anna-kútnál megteheti. A kutat egy kecses balerina szobra díszíti. És hogy miért pont Anna-kút? Állítólag Patzauer Dezső, a fővárosi Sörfőző szegedi képviseletének vezetője nevezte el így a lánya után, aki nem sokkal azt követően született, hogy a gyógyvízre rátaláltak.
Egy kis kitérővel a fürdőtől néhány percnyi séta a „kakasos templom” mellett elhaladva a hajdan piacként üzemelő, de azóta gyönyörűen rendbe hozott Szent István tér, közepén egy szépséges régi víztoronnyal, mely 1904 óta őrzi a teret. Ez Magyarország legrégebbi vasbeton víztornya. Az 1000 köbméteres, majdnem 55 méteres tornyot a helybéliek állítólag „Öreg hölgy”-nek becézik. A toronyban szódatörténeti kiállítást nézhet meg, akinek erre támad gusztusa, a csigalépcsőt megmászók garantált jutalma pedig a gyönyörű szegedi panoráma.
A vízről szólva természetesen nem feledkezhetünk meg a város számtalan szökőkútjáról, csobogójáról, melyek szerte szembejönnek a városban barangolás közben. A kedvencem a Széchenyi téren, a Városháza előtt álló szökőkút, melyet egy allegorikus szoborpár díszít: a haragos Tiszát egy halon lovagló dühös férfialak szimbolizálja, mely egy nőt ragad éppen magával, a szelíd, építő Tiszát pedig egy kecses nőalak formázza meg.
Elvileg van egy szép szökőkút a Dugonics téren, az egyetem központi épülete előtt is, de mostanában, amikor arra jártam, mindig szárazon szomorkodott. A szökőkutat egyébként a nagy árvíz 100. évfordulójára készítették, és hajdanán még zenélt is.
De csobogó vízzel máshol is találkozhatunk a városban, például az Aradi vértanúk terén, ahonnan csak egy ugrás az árvízi emlékmű, ahonnan sétára indultunk.
Értékeld az élménybeszámolót!
10 (2 szavazat)
Lépj be az értékeléshez!
Hozzászólások:

Még senki sem szólt hozzá a témához!

Ahhoz, hogy hozzászólhass válaszd a belépést vagy regisztrálj, ha még nem vagy tagjanik közt!

Az itthon.blog.hu ajánlásával
fesztivál Tuti csípni fog(od)!
A legújabb őrült fesztiválötlet: Szegedi Paprikashow és Chiliweekend, amely a Gerilla Gourmet...
élménybeszámoló A Feszty körkép - és ami körülötte van
A magyarok bevonulását a Kárpát medencébe Feszty Árpád, Jókai Mór, a híres regényíró veje...

Ajánljuk

még figyelmedbe

Magyar  Română  Slovenčina