Országos Kéktúra 24. nap

Magyarország

Ott-tartózkodás ideje: 2014. jún. 18.  - 2014. jún. 18. (1 nap)

2 hozzászólás I 528 látogató olvasta. Rögzítve: 2015. jan. 20. küldd el ismerősödnek
Oszd meg ezt az oldalt!
avatar rallymax Beszámolója
Ideje volt már visszatérnem az OKT-ra, mert rég volt utolsó túrám. Végre volt egy napom amikor betudtam ezt ütemezni, Editke is velem tartott. Neki a héten még gumit cseréltem a bicaján, amikor is úgy jártam, hogy mikor felfújtam, nézem egy helyen olyan furcsán áll a külső gumi. Gondoltam rátapintok, ám abban a pillanatban el is durrant a kezemben, 3,5 bár elég rendesen megcsípte a kezem. Autóval mentünk Hatvanig, onnan vonattal Becskére.
Már közel 1 óra volt mire indultunk a túrán. Pecsét után, szokásos hegyre fel jött. Egy darabig nem is lett volna gond, de bevitt minket a susnyásba. Ott aztán se kék jel se semmi, nem is csoda, hogy elbarangoltunk kicsit. Egy régi kőbányához keveredtünk, a sok apró kő miatt alig tudtunk felfelé menni. Estem is kettőt, igaz csak toltam a bringát, egyszer térdre egyszer seggre. Aztán igyekeztünk vissza keveredni a kékre, de csak csipke bokrokon át vezetett az út. Nagyon nehézkesen haladtunk, de csak meg lett a kék. Időt itt rengeteget vesztettünk, már csak a későbbi vonathoz érünk oda. Aztán végre elértünk a várig. A látvány kárpótold az eddigi "szenvedésért". Csodás látvány volt a környékre, minden irányban. A várból sok minden nem maradt, de így is jól mutatott, itt a hegytetőn. Még egy geoládát is megtaláltam. Aztán Szandaváralján, pont elcsíptük a boltot, mert hamarosan zárt és a pecsét is ott volt. Kellett, mert szinte semmink nem volt. Innen az út egyik könnyedebb része jött. Dombos részen búza táblák között haladtunk Cserhátsurányig. Kocsmában pecsét és irány tovább. Ez már emelkedősebb volt, de így is jól haladtunk Nógrádsipekig. Itt egy motoros kisért el a kocsmáig, ahol a pecsét volt. Itt már látszott, hogy a későbbi vonat is bajban van. Irány Hollókő, hátha jól haladunk. de még tovább nehezítette a dolgot, hogy a hátsó váltóm elkezdett szorulni, némi szerelés után jobb lett a helyzet. De még vagy kétszer állítottam rajta mire jó lett valamennyire. De ez egy elég emelkedős szakasz volt, és lassabban haladtunk. Pedig ma nagyon sok emelkedőn kitekertünk, szinte csak a nap elején a kőbányánál toltuk a bringákat. Aztán felbukkant Hollókő vára, de még volt két domb mire oda jutottunk. Itt újra volt némi tolás, és beláttuk nem lesz meg a vonat. Hallókő felújítás alatt van, több ház új tetőt kap, megújul az út is. Biztos szép lesz ha elkészül, de most így elég leharcolt a falu. Már csak az utolsó vonat maradt 23:20 körül, ahhoz meg nem kell sietnünk. Pásztóig van még 20 km, de az már aszfalton. Én reggel bizakodó voltam, csak pólóban jöttem, de eléggé lehűlt az idő. Editnél két dzseki is volt, így megúsztam a dolgot. Még egy kecskesajt árusnál is megálltunk és vettünk sajtokat. Szépen ránk sötétedett útközben, volt lámpánk, Editnek még láthatósági mellénye is. Éppen két falu között tekerünk mikor csak úgy ott egy kerékpárral behajtani tilos tábla. Mivel teleportálni még nem tudok, vissza nincs az az isten amiért tekernék, maradtunk a tilosban. Sokat a rendőrökre sem kellett várni, mert hát tőlük jobban senki nem hiányzott nekünk. Én rögtön mondtam, láttam a táblát, de hát nem nagyon volt más választásunk. Szerencsénkre ez a két rendőr nem a megszokott magyar mentalitást hozta. Segítettek hol tudunk leghamarabb letérni és egy mellékúton eljutni Hatvanig. De ezzel még nem volt vége a meglepetésünknek, mert az egyik rendőr oda ment a kocsijuk csomagtartójához, kivett egy láthatósági mellényt és a kezembe adta, hogy biztosan hazaérjünk. Természetesen le is kanyarodtunk az első lehetőségnél. Közben Editke barátnője küldött búcsú üzenetet, mert a pasija szívatja. Apc-Zagyvaszántó vasútállomáson feladtuk a mai tekerést, megvárjuk a vonatot. Addig legalább Editke megtudja szervezni, nézzen már valaki a barátnőjére. Közben megjött a vonat is, legnagyobb meglepetésemre egy Púpos húzta a szerelvényt. Mindeközben a leány mentés is jól sikerült, szerencsére csak jól bebaszott, meg szedett rá némi nyugtatót. Hatvanban aztán átugrottunk a kocsinkba és irány haza
Hát így éjfél környékén már nem esett jól a vezetés. Sőt Eger után már elég robotosra vettem, aztán fel is adtam. Átadtam kicsit Editkének, persze ő pont annyira volt készen mint én. Aztán újra a kormány mögött találtam magam. De végre hazaértünk. Editke már nem vállalta be Miskolcig, így a nálunk aludt.
Mai kéktúránk 37,1 km volt, teljes tekerésem viszont 86 km. Eddig megtettem az Országos kéktúra 57,8 %-t (652,4 km), a teljes kéktúrából 63,2 %-t (1603,5 km) teljesítettem.
rallymax kapcsolódó élménybeszámolói:
Értékeld az élménybeszámolót!
10 (2 szavazat)
Lépj be az értékeléshez!
Hozzászólások:
rallymax - 2015.01.23. 14:36

Nem a pénz határozza meg, kis költségen is csodálatos kalandokban lehet része az embernek. Szándék a fontos. Ha már csak néhány embernek adok inspirációt, már akkor megéri ide írni. Látom ti is tekertetek, kedvet is kaptam a Benelux államokhoz :)

MartiSatya - 2015.01.21. 17:04

Gratulálunk a túráidhoz! Csodáljuk a teljes kéktúra teljesítésére tett kitartásodat. Nagyon jó lenne, ha sokan ( főleg fiatalok ) követnék példádat. Nem feltétlen csak egy több százezres vagy milliós külföldi út lehet egy életre szóló élmény. Egy jól sikerült tekerés is lehet fantasztikus! Szépek a képeid.


Ahhoz, hogy hozzászólhass válaszd a belépést vagy regisztrálj, ha még nem vagy tagjanik közt!

Az élménybeszámolóhoz tartozó

album

Magyar  Română  Slovenčina