Magyarország, Visegrád, a fellegvár, SzG3

szalay3 Beszámolója

Cimkék: duna  duna kanyar  fellegvár  Magyarország  vár  Visegrád 

A Salamon torony után a fellegvárba mentem, most a királyi palotát kihagytam, nem volt rá időm.
Viszonylag kevesen voltak (hétköznap lévén), így a parkolóban is igen kellemes árnyékos helyet kaptam. Sajnos itt megint előjött a régi panaszom, mely szerint ha már "valahol" (jelen esetben a fellegvárnál) szolgáltat valaki, akkor azt csak igen drágán tudja megtenni. Már a belépő is egy kicsit drága volt 1.700 Ft a panoptikummal, 1.400.- Ft nélküle. Ehhez jön óránként 300 Ft parkolási díj. Ha valamit még inni is akarunk, akkor az kész katasztrófa (egy doboz német citromos alkoholmentes sör 690 Ft volt). Mint már írtam, ez a mentalitás nyugat Európában ismeretlen (kedvenc példám a Jungfrau: alul 2 CHF volt a kávé, fent 3500 m magasan 2,50 CHF, pedig oda tényleg fel kellett vinni a cuccot). Ennek ellenére azért egyszer mindenképpen érdemes eljönni ide, mivel elég szépen haladnak a vár felújításával, a bazárosodást is visszafogták (ahhoz képest, ahogy én emlékeztem rá), a kilátás pedig egyenesen pazar a Dunakanyarra.
És most lássuk a Wikipédiát, mit ír a fellegvárról:
"A Várhegy tetején a kora vaskorban már létezett egy erődített település. Ennek a helyére a tatárjárás után IV. Béla felesége, Mária királyné építtette fel az új visegrádi várat. A háromszög alaprajzú 13. századi fellegvárat három torony védte. A 14. század első felében Károly Róbert egy külső várfalövvel bővítette ki, a belső várban pedig palotaszárnyakat emelt. Fia I. Lajos folytatta az építkezéseket, majd 1400 körül Zsigmond király felépíttette a harmadik falövet a külső kaputoronnyal. Az ő idejében épülhetett fel a belső várban az asszonyház. Mátyás király a vár palotaszárnyait teljesen felújíttatta. Feltehetően már az Anjouk idején a visegrádi fellegvárban őrizték a magyar koronázási jelvényeket. Ezek őrzőhelye hosszabb-rövidebb megszakításokkal 1529-ig e vár volt. 1490-től a fellegvár a koronaőrség kezében volt. A vár az 1540-es évek háborúiban súlyos károkat szenvedett. 1544-ben török kézre került, 1595-1605 között a keresztényeké, majd 1684-ig újra a törököké lett. 1684-ben a keresztény seregek visszafoglalták, de rövid idő múlva a törökök sikeresen megostromolták. Ám ekkor már olyan rossz állapotban volt, hogy katonai célra alkalmatlannak ítélték, és elhagyták. Azóta rom. Régészeti feltárása és műemléki helyreállítása 1871 óta több szakaszban készült el."