Magyarország, Visegrád, a fellegvár, SzG3

Magyarország Visegrád

Ott-tartózkodás ideje: 2014. júl. 15.  (1 nap)

0 hozzászólás I 1 101 látogató olvasta. Rögzítve: 2014. júl. 23. küldd el ismerősödnek
Oszd meg ezt az oldalt!
avatar szalay3 Beszámolója

Cimkék: duna  duna kanyar  fellegvár  Magyarország  vár  Visegrád 

A Salamon torony után a fellegvárba mentem, most a királyi palotát kihagytam, nem volt rá időm.
Viszonylag kevesen voltak (hétköznap lévén), így a parkolóban is igen kellemes árnyékos helyet kaptam. Sajnos itt megint előjött a régi panaszom, mely szerint ha már "valahol" (jelen esetben a fellegvárnál) szolgáltat valaki, akkor azt csak igen drágán tudja megtenni. Már a belépő is egy kicsit drága volt 1.700 Ft a panoptikummal, 1.400.- Ft nélküle. Ehhez jön óránként 300 Ft parkolási díj. Ha valamit még inni is akarunk, akkor az kész katasztrófa (egy doboz német citromos alkoholmentes sör 690 Ft volt). Mint már írtam, ez a mentalitás nyugat Európában ismeretlen (kedvenc példám a Jungfrau: alul 2 CHF volt a kávé, fent 3500 m magasan 2,50 CHF, pedig oda tényleg fel kellett vinni a cuccot). Ennek ellenére azért egyszer mindenképpen érdemes eljönni ide, mivel elég szépen haladnak a vár felújításával, a bazárosodást is visszafogták (ahhoz képest, ahogy én emlékeztem rá), a kilátás pedig egyenesen pazar a Dunakanyarra.
És most lássuk a Wikipédiát, mit ír a fellegvárról:
"A Várhegy tetején a kora vaskorban már létezett egy erődített település. Ennek a helyére a tatárjárás után IV. Béla felesége, Mária királyné építtette fel az új visegrádi várat. A háromszög alaprajzú 13. századi fellegvárat három torony védte. A 14. század első felében Károly Róbert egy külső várfalövvel bővítette ki, a belső várban pedig palotaszárnyakat emelt. Fia I. Lajos folytatta az építkezéseket, majd 1400 körül Zsigmond király felépíttette a harmadik falövet a külső kaputoronnyal. Az ő idejében épülhetett fel a belső várban az asszonyház. Mátyás király a vár palotaszárnyait teljesen felújíttatta. Feltehetően már az Anjouk idején a visegrádi fellegvárban őrizték a magyar koronázási jelvényeket. Ezek őrzőhelye hosszabb-rövidebb megszakításokkal 1529-ig e vár volt. 1490-től a fellegvár a koronaőrség kezében volt. A vár az 1540-es évek háborúiban súlyos károkat szenvedett. 1544-ben török kézre került, 1595-1605 között a keresztényeké, majd 1684-ig újra a törököké lett. 1684-ben a keresztény seregek visszafoglalták, de rövid idő múlva a törökök sikeresen megostromolták. Ám ekkor már olyan rossz állapotban volt, hogy katonai célra alkalmatlannak ítélték, és elhagyták. Azóta rom. Régészeti feltárása és műemléki helyreállítása 1871 óta több szakaszban készült el."
szalay3 kapcsolódó élménybeszámolói:
Értékeld az élménybeszámolót!
0 (0 szavazat)
Lépj be az értékeléshez!
Hozzászólások:

Még senki sem szólt hozzá a témához!

Ahhoz, hogy hozzászólhass válaszd a belépést vagy regisztrálj, ha még nem vagy tagjanik közt!

Az élménybeszámolóhoz tartozó

album

Az itthon.blog.hu ajánlásával
étterem Vegetáriánus ebéd egy steakhouse-ban
A KNRDY az Október 6. utcában az óriás steakek hazája ? most azonban a húsmentes vagy kímélő...
gasztronómia HelloHal - tiszai halbisztró Budapesten
 Amit a magyar konyha képes előállítani csirkéből vagy sertésből, az halból is elkészíthető.  ...

Ajánljuk

még figyelmedbe

Magyar  Română  Slovenčina