Magyarország, Budapest, a Várkert Bazár átadása 2.0, SzG3

szalay3 Beszámolója

Cimkék: budapest  kert  magyarország  mozgó lépcső  neoreneszánsz kert  öntőház udvar  park  várkert bazár 

A 4 napos "önfeledt" működés utána Várkert Bazár bezárt és most, augusztus utolsó hétvégéjén nyitotta meg a kapuit (látszólag) véglegesen. A nagy tömegre való tekintettel a Vár Tabán felőli oldaláról közelítettük meg a helyszínt (ez más okból kifolyólag utóbb még jobb megoldás lett, mint először gondoltuk). A lift mellett gond nélkül találtunk parkolót, majd lifttel felmentünk a palota szintre. Itt át lel menni a Nemzeti Galéria alatti egyik átjárón a Dunára nyíló teraszig. Annak bármely oldalánál le lehet jutni a Várkert Bazár felé menő útra. Szerintem ettől a résztől kezdve nem láttam még a Budai várat, pedig nem vagyok egy mai gyerek. Több kapuzaton keresztül eljutunk a Rondelláig, majd egy erős bal kanyar után már a Várkert Bazár felett is vagyunk. Már most mondom, hogy minden részletével a Bazárnak még nem vagyok teljesen tisztában, az egész egy nagy labirintus, sok helyről sok helyre el lehet jutni, kis átjárókon, alig észrevehető lépcsőkön, stb. Ha jól láttam a térképen, ez az út lemegy a Sikló alsó állomásáig. Érdemes először innen felülről megszemlélni a Bazárt, hogy egy átfogó képet kaphassunk róla. Sajnos az idő nem volt a legjobb, így egy kicsit tompább képeket tudtam csak készíteni, de most a megnyitás utáni hétvége volt a lényeges. A Bazár alapvetően két udvarra osztódik, a Duna felől nézve a bal oldali (a déli) a Neoreneszánsz kert, a jobb oldali (az északi) az Öntőház udvari rész. Ez utóbbi inkább egy rendezvény helyszín. A leglátványosabb rész kétség kívül a Neoreneszánsz kert. Igen szép kilátás nyílik a Duna felé is. A megnyitó hétvége miatt elég sok rendezvény volt szinte a Bazár egész területén. A legfőbb színpadi rész az ún. Szárazárok színpad. Ez kihasználva a terep adta lejtést, egy természetes nézőteret alkot, a színpadi rész már a térfelszín alatt található. Úgy első látásra, legalább is építészetileg elég szépen megcsinálták az egészet (a stílusról most nem vitatkozom, vagy tetszik valakinek, vagy nem. Az biztos, hogy az utóbbi 40 évnél abszolút jobb a helyzet). Ám ha egy kicsit alaposabban bele gondolunk a dologba, találunk jó néhány ideiglenes, de talán végleges problémát is.
Az teljesen látszik, hogy az átadás ellenére azért még nincs minden készen. A Vár alatti terület is részben le van zárva (ez szerintem nemsokára felszabadul), egyes parkelemek a Bazár fölött még nem készek. Több lépcső és a liftek összessége nem működött ezen a hétvégén. Pld. az ún Vízhordó lépcső (amely a két udvar között helyezkedik el), ennek még az okát sem láttam, hogy miért nem. A liftekre sem találtam magyarázatot. Ugyancsak nem tűnik véglegesnek a gyalogutak kialakítása, jelenleg egy nagyon apró (talán bazalt) zúzalék fedi azokat. A kerthez képest nagyon snassz (ebből gondolom, hogy talán lesz jobb is). a Várból a Siklóhoz vivő út minősége is hagy kívánni valót maga után. A Lánchíd út is állítólag majd két hét múlva lesz készen. Elég kicsi a két udvar közötti átjáró, ez rendkívül balesetveszélyes nagy tömeg esetében.
A legnagyobb bánatom a Corten felületek alkalmazása, amit elég nagy mennyiségben használtak. Ez az ún. mesterségesen rozsdásított acéllemez. Ezzel kapcsolatban több kifogásom is van:
- a kitalálóik (többek között) azzal érvelnek, hogy ez jobban alkalmazható régebbi korok építészetéhez, mint mondjuk egy rozsdamentes acél. Nekem az a bajom ezzel, hogy míg egy épület (jelen esetben a Vár, vagy a Várkert Bazár) természetes úton öregszik, a rozsdás lemez nekem az elmúlást idézi, de mint rozsdatemető. Már láttam elég sok gyárat (acélszerkezetűt, némelyik 1-2 km2 volt), na annak lehangoló a látványa és főleg a rozsdától. Ha már mindenképpen bele akarunk toldani egy régebbi architektúrába, akkor tegyük ezt egy más anyaggal. Na persze ez szigorúan csak az én véleményem. Itt nagyon sok helyen alkalmazták. Ezen kívül a rozsda megfog mindent, vagy mindenkit, aki hozzáér, az élei pedig szintén balesetveszélyesek, szinte felszakítja az ember bőrét (és húsát is, bár ez itt egy kissé naturális).
Amikor végeztünk a Bazárral, célszerű a mozgólépcsővel vissza menni a felső úthoz. Itt egy kicsit felfelé kell menni, majd a Rondella után a várfal tövében el kell balra kanyarodni. Ez után bejutunk egy udvarba (itt végződik a Történeti Múzeum látogatása). Ha tovább megyünk egyenesen, akkor egy érdekes részre jutunk. Amikor jöttünk, a Palotaszintre jutottunk fel (az udvarok szintje). De az Országos Széchenyi Könyvtár és a belső udvar között van egy keskeny rész, ami kb 10 m-el van az udvar szintje alatt és mint egy átjáró, eljuthatunk a Könyvtár északi oldalára. Innen tovább (jelenleg) nem lehet menni (itt is van egy bejárata a Könyvtárnak), de most jön az érdekes rész. Gyakorlatilag visszakanyarodva, de a Tabán felőli oldalon van egy hosszú, keskeny függő folyosó, itt kb. fél magasságban végig lehet menni a Könyvár déli oldaláig. Mit ne mondjak, igen érdekes és maga a kilátás is nagyon szép. Ha ezen végig haladtunk, akkor visszajutunk a fent említett udvarba. Ott le kell menni a Rondella melletti lépcsőn és a Buzogány torony mellett jobbra kanyarodva kb 200 m-re el is érjük a lift alsó állomását (persze oda-vissza is meg lehet csinálni ezt az utat, de szerintem a Várból levezető utat és a kilátást legalább egyszer abszolválni kell!). Most már csak a kocsit kell megtalálni!