Észak-Keleti átjáró

Magyarország Eurovelo 11

Ott-tartózkodás ideje: 2015. júl. 04.  - 2015. júl. 05. (1 nap)

0 hozzászólás I 1 047 látogató olvasta. Rögzítve: 2015. júl. 10. küldd el ismerősödnek
Oszd meg ezt az oldalt!
avatar MartiSatya Beszámolója

Cimkék: EuroVelo bicikli kerékpár Tokaj Sárospatak Sátoraljaújhely Pálháza 

Tavaly nagyon boldogok voltunk, hogy sikerült Tokajtól Hódmezővásárhelyig elbiciklizni, de egyből meg is fogalmazódott bennünk a következő kérdés: Miért nem megyünk végig az EuroVelo 11 egész Magyarországi szakaszán? Ezen a hétvégén elindultunk, hogy bepótoljuk a hiányzó északi- keleti részt, Tokajtól –Hollóházáig. Tokajban a 38 sz. út mellett kialakított parkolóban hagytuk a kocsinkat kb. 30 méterrel hátrébb, mint ahol az előző évben elindultunk dél felé. Vannak térképek ahol az EuroVelo 11 Tokaj – Tarcal – Bodrogkeresztúr útvonalon vezet, míg a másokon a Tokaj – Bodrogkeresztúr irányába a Bodrog mellett. Mi ez utóbbit választottuk, mert Tokajban jól kiépített kerékpárutak vannak a főbb irányokba, és nem utolsó sorban rövidebb is ez az út. ( Délután, amikor visszajöttem a kocsinkért, Tarcali irányba mentem autóval. Tokaj után egy centi kerékpárút sincs és a 38 sz. út még így szombaton is nagyon forgalmas volt. Tarcal és Bodrogkeresztúr között pedig egy kisebb emelkedővel is kell számolnunk. ) Ezt a problémát Bodrogkeresztúron így oldották meg:

Eurovelo

Bodrogkeresztúron áthajtva a vasúti sínek után kb. 100 méterrel balra fordultunk Sárospatak irányába. Ez az út párhuzamos a nagy forgalmú 37 sz. úttal, de itt csak a falvak közötti minimális gépjármű forgalommal találkoztunk. Az út minősége Vámosújfaluig kifogástalan. Nem feltétlen kell mindenhová kerékpárutat építeni, hiszen az ilyen gyér forgalmú, de jó minőségű utak tökéletesen megfelelnének a kerekpáros és gépjárművek közös használatára + csipetnyi vezetési kultúrával. Néhány kilométerenként követték egymást a Bodrog menti falvak Bodrogkisfalud, Szegi, Szegilong. Ez utóbbi településen még kerékpárút is volt, ám az új közút sokkal simább, mint a gidres-gödrös bringaút. Olaszliszka következett majd a nagy melegben megálltunk pihenni Vámosújfaluban. Sajnos a falut elhagyva elfogyott az uniós pénz és egészen Sárospatakig maradt az évtizedek óta foltozott, szélén töredezett műút. Ha nem jöttek autók a közepén még lehetett fogni egy kerékpárkeréknyi sima sávot, de a szélén gödrök, útdarabok. Bodrogolaszin, majd Bodroghalászon hajtottunk át, ami már Sárospatak része. Eddigi utunk során voltak kisebb emelkedők, de ezeket viszonylag könnyen leküzdöttük. Patakon áthajtva sem találtunk bringa utat, a város másik oldalán 37 km megtétele után megérkeztünk Végardóra, mai úti célunkhoz. Itt a strand-kemping egyik apartman házában foglaltunk egy szobát. A kedvező árú nyolc szobás házban rajtunk kívül csak lengyelek laktak, a standon meg szinte csak szlovákok voltak. Olyan sokan lehetnek itt, hogy amikor a strandra mentünk és egymásnak próbáltuk felrakni a szálláshoz kapott ingyenes belépésre jogosító karszalagot a recepciós hölgy szlovákul kérdezte meg, hogy segíthet-e nekünk. Nekem még volt egy logisztikai feladatom. Visszamentem a kocsinkért Tokajba. Ez a MÁV-nál egy 2 óra és néhány perces utazást jelent az indulástól az érkezésig, ami alig kevesebb, mint a mi csak tekeréssel töltött időnk. Fél óra múlva kocsink Sárospatak-Végardón, mi meg a strandon lubickoltunk.

Eurovelo

Este még egy sétára bementünk Patak belvárosába. Sárospataki szállásunkat mintegy ’alaptábornak’ tekintettünk holnapi nagy túránkhoz, melynek célja, hogy Hollóházánál elérjük a magyar-szlovák határt.

Reggel korán ébredtünk és hét óra után néhány perccel már el is indultunk Sátoraljaújhely felé. A sietségnek részben a tervezett több mint 80 km-es táv és a vasárnapra is beígért hőségriadó volt. Menjünk addig, amíg még kellemes az idő! Sárospatakról Újhelyre jó minőségű kerékpárút vezet a 37 sz. úttal párhuzamosan. Az első száz méteren valamiért kicsit gyűrött volt az aszfalt, de utána teljesen rendben volt az út, bár nekünk kicsit furcsa, hogy a mélyebb árkok mellett a bringaút mellé korlátokat építettek. A Tisza melletti szakaszon a tízszer magasabb töltés tetején értelemszerűen nincs korlát. Nem baj, fő a biztonság! Nagyon szép nyári reggelen jó tempóban közeledtünk a Sátorhegyek felé. Szinte hihetetlen, hogy a most velünk szemben magasodó közel ötszáz méteres hegyeket egy óra múlva már a másik oldalukról fogjuk látni és ez a helyzetváltoztatás saját izmaink által valósul meg. Az Alföldön kevésbé látványos ez, de itt a hegyek, mint hatalmas jelzőtáblák mutatják haladásunkat. Ugyan hol van már mögöttünk a tegnapi Nagykopasz-hegy! Gyorsan Sátoraljaújhelyre érünk, ahol egy jó kis emelkedő fogad minket, majd elfogy a kerékpárút.

Eurovelo

Az EuroVelo 11 Zempléni szakasza kiválóan ki van jelölve. A fontosabb kereszteződésekben táblák, sőt még a villanyoszlopokra, fákra egy turistajelzés nagyságú fehér alapon zöld kerékpár piktogrammal is jelzik, hogy jó úton járunk. Nem lehet eltévedni! Nekünk azért sikerült, mert annyira megbíztunk ezekben a zöld kerékpárokban, hogy Saújhely elején el kezdtünk egy jelzéssort követni ami le vitt bennünket arról az emelkedőről amit épp az előbb küzdöttünk le a 37-es út várost elkerülő szakaszára, majd innen tovább vezetett volna még keletebbre. Ekkor Márti segítséget kért a GPS műholdaktól, amik azt mutatták, amit mi is éreztünk. Ezek a piktogramok egy másik kerékpárutat jeleznek, nem az Eurovelo 11-et. :-) Már nem akartunk ismét felmenni a domboldalra, ezért a 37-es út várrost elkerülő szakaszán jutottunk vissza a helyes irányba. Sátoraljaújhelyen egyszerűen át kell hajtani a belvároson. A város közepén van egy pár száz méteres sétáló szakasz, ahol árnyas padokon jól lehet pihenni is. Innen az út egyenesen a bevásárló központ körforgalmához vezet, ahonnan a kerékpárút indul Pálházáig. Előbb a baloldalon majd kb. 1 km megtétele után a jobb oldalon Széphalom felé. Széphalmon pár száz métert a falu egyik kisforgalmú utcáján kell megtenni. Itt láttunk először Út melletti kerékpáros pihenőt, ezt kicsit rossz állapotban és az ekkor már tűző napon. Azt ekkor még nem tudtuk, hogy a zempléni emberek napimádók, mert az összes pihenőt úgy építettek, hogy még csak véletlenül se legyen árnyékban, se délelőtt se délután. Széphalom után vagy kilométernyi szakaszon a kiváló minőségű kerékpárutat két oldalról hatalmas szúrós gazok nőtték be, elfoglalva így az út közel felét. Az út többi részén mindenhol szépen rendben volt a padka. Mikóházán a bringaút szintén áthalad a falu egyik kevésbé forgalmas utcáján. Az utca legelején egy kis ligetben van egy játszótér és egy asztal padokkal. A kis erdő fáinak árnyékában tízóraiztunk és pihentünk egy kicsit, mert valamiért nehezebben haladtunk. Talán a meleg, vagy a tegnapi biciklizés? Csak visszafelé tudtuk meg az okát. Az út Sátoraljaújhely és Pálháza között szinte láthatatlanul, de folyamatosan emelkedik. Mikóháza után egy érdekes madárles van az út jobb oldalán, padokkal a tűző napon.

Eurovelo

Pálházán a kisvonat végállomásánál ismét pihentünk. Már nagyon meleg volt, hőségriadó, hőség kapu a falu főterén. A falut elhagyva közúton folytattuk az utat. Innen már ez lesz végig Hollóházáig, gondoltuk. Ekkor váratlanul előbukkant egy fantasztikusan szép jó minőségű kerékpárút, ami egy szép erdőn keresztül vitt bennünket. De sajnos csak egy kilométer volt ez az ideális csodaút, az árnyas fák alatt. Innen az út Kis-Bózsván át folytatódott egy gyér forgalmú elég rossz minőségű és már szemmel is jól látható emelkedővel. Mire Nyíribe értünk eléggé elfáradtunk részben a jelentős emelkedő, részben a már bőven 30 fok feletti hőmérséklet miatt. Megebédeltünk, bár a templom előtti parkban lévő padokat itt is a tűző napra betonozták. Ebéd közben olyan döntést hozunk, hogy most nem megyünk tovább, akármilyen szép is lenne lefotózni a magyar-szlovák határt. Már 35 km-t megtettünk és még vissza is kell menni Patakra, rekkenő hőség van és most jönne még egy 200-es emelkedő Hollóházáig. 9 kilométerrel az EuroVelo 11 magyar szakaszának vége előtt visszafordultunk. Aztán ezt a döntésünket meg is bántuk mire ismét Újhelyre értünk. Nyiritől Pálházáig szinte csak a féket fogtuk onnan ugyan hajtani kellett, de nagyon könnyedén és gyorsan értünk vissza a bevásárlóközpontig. Sátoraljaújhely és Sárospatak között meg ismét úgy éreztük, hogy jól döntöttünk. Az itt gyakorlatilag vízszintes szakaszon ismét hajtani kellett a bringát és a délutáni 30 fok feletti afrikai hőségben már ez is egyre nehezebben ment, nem még a kétszáz méter szintkülönbség. Nem nagyon szeretjük az ilyen oda-vissza túrákat, hiszen ma is 70 km-t tekertünk, de csak 35 km új szakaszt fedeztünk fel. Felpakoltunk a kocsira a bringákat és egy nagyon picit szomorúan, de mégis egy nagyszerű túra emlékével utaztunk haza.

Eurovelo

Pár apró negatívum ellenére (rossz minőségű közúti szakaszok, tűző napra telepített pihenőpadok) összességében nagyszerű élmény az EoroVelo 11 Zempléni szakaszán kerékpározni! Kicsivel több időt rászánva a történelmi és kultúrtörténeti nevezetességeket megtekintve fantasztikus kirándulást lehetne kihozni belőle.


EuroVelo 11 nagyobb térképen való megjelenítése
Értékeld az élménybeszámolót!
0 (0 szavazat)
Lépj be az értékeléshez!
Hozzászólások:

Még senki sem szólt hozzá a témához!

Ahhoz, hogy hozzászólhass válaszd a belépést vagy regisztrálj, ha még nem vagy tagjanik közt!

Az élménybeszámolóhoz tartozó

album

Ajánljuk

még figyelmedbe

Magyar  Română  Slovenčina