Szlovákia, a Szlovák paradicsom, Suchá Belá szurdok - Klástorisk

szalay3 Beszámolója

Cimkék: hernád áttörés  klástorisko  létra  patak  suchá belá szurdok  szikla  szlovák paradicsom  szlovákia  szurdok 

Kora hajnalban indultunk és kb 10 órára értünk a kiinduló pontunkhoz. Mivel eléggé rossznak tűnt az időjárás, viszonylag kevesen voltak a szurdokban. Amikor felszálltam a buszra, sokan megnéztek, hogy mit keresek itt rövid nadrágban és minek szorongatom a kezemben a nordic walking botjaimat (a túra közben és után sokan oda jöttek hozzám és bevallották, hogy igazam volt mindkét dologban). Mint kiderült, mindkét esetben jól döntöttem, a rövid nadrág a párás, fülledt szurdokban igen kellemes viselet volt, míg a botokra később került sor. Most eléggé ki volt száradva a meder, az első gerendás, pallós járdákig eléggé könnyen eljutottunk. Ezeken tovább haladva megérkeztünk az első létrás szakaszhoz. Itt kiderült, hogy van két tériszonyosunk is, pedig a túra kiírásánál jelezték, hogy nekik nem igazán ajánlott a dolog. Na itt kezdett egy kicsit szétszóródni a csoport. Előlem egy fiatalokból álló csoport elhúzott, de néhányan szorosan a nyomukban voltunk. A létrás szakaszok sűrűn követték egymást, majd szép lassan lankássá szelidűlt a szurdok. Itt kiértünk a túra legmagasabb pontjára. Innen kb 4 km viszonylag sima séta után eljutottunk a Klástorisko turista házig. Itt van egy kolostorrom, meg jót lehet enni-inni (plusz WC, ezt ki kell használni). Én sztrapacskát ettem, egészen jó volt. Némi szünet után, bevárva a lemaradókat, elindultunk a Hernád völgye felé. Én ismertem az utat, tudtam, hogy nem ússzuk meg a lankás szakasszal. Elérkezve a Hernád szurdokának a széléig, jött a nyögvenyelős lejövetel. Nagyon meredek szerpentin, laza kövekkel, csúszós gyökerekkel, stb. Na itt nagyot arattam a botokkal! Nélkülük teljesen kikészültek volna a lábaim, meg az ízületeim. Na itt már tényleg szétszóródott a csoport, mivel már sokakat a feljövetel is megviselt. A szurdok sem hozott a részükre enyhülést, mivel sorra (szó szerint) jöttek az akadályok: láncok, csúszós sziklák, trepnik, stb. Itt annyira szétszakadt a csoport, hogy szinte az egész Hernád áttörést 3-asban tettük meg (csatlakoztam egy szimpatikus házaspárhoz), se előttünk, se utánunk senki. Így értünk ki a szurdok végére. Innen még jó egy km. volt a buszmegálló, de gyakorlatilag vízszintesen.
Konklúziók:
1. aki ilyenre jelentkezik, olvassa el a leírást és vegye komolyan a leírtakat.
2. Vigyen nordic walking botot (összecsukhatót, mert van ahol vissza kell tenni a hátizsákba, mert akadályoz - létramászás, pld.)
3. Jó erőnlét
4. Mivel eléggé nehéz a túra, 1,8 km/óra szintidőnél gyorsabbal csak azok tervezzenek, akik tényleg jó erőben vannak.
Visszatérve a buszhoz. Én a sok fotó miatt nem siettem a buszhoz és mivel azt kérték, hogy kb du 6-ra érjük le és ehhez időzítettem a túrámat (10-18-ig, ez azt jelentette, hogy 8 órás volt a túra). Meg azt is tudtam, hogy még sokan vannak mögöttem. Erről csak annyit, hogy fél 8-kor indultunk haza, akkorra ért vissza mindenki.
A feltételek betartása mellett sokaknak (de nem mindenkinek) ajánlom ezt a túrát, ill a Szlovák Paradicsomot (nem a piaci változatot).