Bukarest,román tengerpart 8nap-friss információk,hasznos tippek

Románia Bucharest-Otopeni

Ott-tartózkodás ideje: 2016. júl. 03.  - 2016. júl. 10. (7 nap)

0 hozzászólás I 420 látogató olvasta. Rögzítve: 2016. szept. 12. küldd el ismerősödnek
Oszd meg ezt az oldalt!
avatar nulladikvaltozat Beszámolója

Cimkék: Bukarest  Konstanca  Mamaia  román tengerpart  Románia 

Háhááá! Nem mindennapi élményekkel gazdagodtam ezúttal is. Lehet, velem van a baj, de én még Bukarestben is jól éreztem magam, nagyon! Mamaiaról nem is beszélve! Tetszett. És ezalatt most ne csak a szó klasszikus értelemben vett jelentését értsük, sokkal inkább azt a pozitív meglepettséget, sokszínűséget és újdonságot, amiben részem volt a sztereotípiák ellenére. Szóval, amit eddig Romániáról, Bukarestről és a román tengerpartról gondoltunk, el is felejthetjük. Nem egy felkapott desztináció, tény, eszembe sem jutott volna, ha férjem nem jár arra üzleti úton. De csodás kirándulás volt ez is!

Ezzel az írással egyrészt dokumentálni szeretném a látottakat saját magam számára, másrészt segíteni szeretnék hasznos információkkal azoknak a társaimnak, akiket arra vet a jó sors.

Előkészület: mindenképp töltsetek le román térképet telóra, mi Windows Phone-ra és Androidra is a könnyen megjegyezhető nevű Nokia Here alkalmazást választottuk. A GPS alap persze, de én mindig azt mondom, legyen papírtérkép is mellette, a biztos a tuti. Most is előfordult, hogy megzavarodott a rendszer. És persze váltsatok itthon pénzt is és ne bankban, hanem utcai pénzváltóban ahol kedvezőbb az árfolyam mindig. Mi 73,5 Ft-ért vettük a lejt, ezzel is számolok a továbbiakban, hogy egyszerűbb és gyorsabb legyen a viszonyítás forintban is megadom az összegeket. És egy útikönyvet is ajánlok: Szőnyi Attila : A román riviéra és Bukarest című kiadványát, 2014-es, praktikus, várostérképes, részletes, informatív.
Biztosítás: ha valahova, ide érdemes. Neten is lehet. Ez most valahogy nekünk kimaradt, nem is értem miért, de szerencsére mázlink volt.

Utazás: Autóval mentünk a kaland kedvéért! (Amúgy nincs közvetlen repülőjárat Bukarestbe). A gugli map szerinti útvonalat követtük a nagylaki határátkelőhely felé, 826 km, durván 8 óra alatt sikerült odaérni Pestről. A határon 15 percet vesztegeltünk csak oda is, vissza is. Na és a vezetési morál…….. na az egy katasztrófa! Ha a közlekedés stresszfaktor alapú 10-es skáláját vesszük ahol Pest az 1-es, Erdély 2-es, akkor Bukarest 4-es és Konstanca 10-es! Ez utóbbi teljes disaster, mindenki amerre lát, jobbról-balról előz, dudál, ideges, minden kocsi horpadt. Körforgalomban a semmiből elénkvágott balról egy kissrác, majdnem nekimentünk, erre hirtelen kipattant a kocsiból és lila fejjel ott sztendappolt előttünk a körforgalom közepén, mire észrevette h úgysem értjük pontosan h küldd el minket románul valahová, visszaült és elhúzott. Olyan hatalmas a forgalom, hogy egy kétsávos úton fél óra alatt nem sikerült átfutnunk. Fő szabály: ne akarj átmenni az úttesten! :D Öngyilkosjelöltek paradicsoma :D A parkolás elég kaotikus Bukarestben. Összevissza parkolnak.

Autópálya: Ahogy átlépsz a határon a parkolóban fizeted az úthasználati díjat. 31,5 lej~ 30 napra. Persze a 7 napos olcsóbb. És innentől kezdve bárhova mehetsz. Ezenkívül még Konstanca felé a Duna hídnál kell hídpénzt fizetni 13lej oda is és vissza is. Bukarestből van autópálya Konstancáig, a 225 km-t megteszed 2 óra alatt, sima ügy, de mire Nagylakról Bukarestbe érsz, az egy örökkévalóság. Autópálya Nagylaktól Nagyszebenig elég foghíjas, (talán ebben a hónapban fogják átadni a Déva Sebes közti szakaszt), sokszor falvakon keresztül vezet az út, aztán a havasok között szintén lassan lehet közlekedni, és Pitestitől van csak újra pálya. Kb. 9 óra alatt sikerült abszolválni a távot kisebb megállásokkal. Pihenő kb 30-40 km-enként van, a wc ingyenes, amelyikben én voltam a préri közepén, nagyon tiszta volt wc papírral, papírtörlővel, folyékonyszappannal és!...... rózsával!
Üzemanyag: a dízel Konstancában 4,91 lej volt, általában Bukarestben 5 körül ment, de autópályán 5,40-ért is láttunk.

Szállás: ez adott volt. A férjem kinti munkatársa foglalta. Hotel Arc de Triomphe. A belvárostól kicsit messzebb, de még gyalog is elérhető távolságban. http://www.hotelarcdetriomphe.ro/ Igazán egyedi, hangulatos, békebeli enteriőr, finom reggeli és barátságos személyzet jellemzi. Megéri megnézni a honlapját. Ár-érték arányban szuper. Egy éj durván 25.000 Ft két személynek reggelivel a bookingon. Hátránya h zárt parkoló nincs és a kilátás hagyott némi kívánnivalót maga után. Amúgy átlagban szinte mindenhol ennyiért lehet megszállni a belvárosban is. Mamaián pedig a Jijos Hotelben szálltunk meg, közvetlen a tengerparton. http://www.jijoshotel.com/photos.htm . 2 éj 46.000 Ft-nyi összeg volt tengerrenéző szobával. Csak kinyitottuk az ajtót és már ott volt a plázs. Mivel a Konstanca - Budapest távolság 1060 km , cirka 11 óra 20 percet ír a gugli, így megfeleztük a távot és szombat este Nagyszebenben aludtunk. Egy frankó helyet néztünk ki http://www.clubecvestru.ro/galerie-fotovideo/ , külterületen, egy lovasfarmon. Naívan azt gondoltuk, milyen klassz lesz, csend, jó levegő..... Odaértünk 22-re (hullafáradtan), de már gyanús volt az a rengeteg autó. Jó, mikor foglaltunk a bookingon, jött utána tényleg egy mail, hogy zárt körű rendezvény lesz.. de azt nem írták, hogy egyenesen egy minifesztivál, színpaddal, full hangerővel, többszáz emberrel.....Azért megnéztük a szobát valami csodában reménykedve, magunkra zártuk az ajtót, de persze dübörgött minden, a fiatalok meg ordítoztak, sikítoztak ahogy kell. Kénytelenek voltunk keresni valami más megoldást, és mivel lassan 23 óra volt az első szembejövő motelnél megálltunk. http://www.moteldracula.ro/galerie_en.html Nem ajánlom senkinek :) Maximum zs tervnek, végkimerülés idejére. 100 lej~7350 Ft volt egy éjre. Vidéki kolesz a 80-as években. Másnap reggel 2 kicsi omlettért és egy tegnapról maradt ihatatlan kávéért 30 lejt ~2205 Ft-ot kértek el, szerintem hasraütésszerűen, mert étlap nem volt.

Időzóna: +1 óra

Kaja: Olyan igazán sajátos román gasztronómia nem létezik szerintem. Különböző kultúrák egyvelegének mondanám. Először azt gondoltam nem csomagolok szenyót az útra, majd eszünk a benzinkutakon hotdogot. Meg ahogy Móricka elképzeli… Még szerencse h csináltam párat, mert bár pihenők vannak, de benzinkút, olyan ahol kaja is van kávézóval kevés. Amúgy a választék széles, de persze drága is. Egy szendvics 10-11 lej-735-810 Ft, kis croissant 6 lej-441 Ft. A Fogarasok után megálltunk egy útmenti vendéglőben (Green Verde) és benyomtunk két adag MICCS-et (kis kolbászka). Ott sütötték szabadban, grillen előttünk. Ja! Egy érdekesség, Romániában a kaja ára nem adagra van feltüntetve az árlapon, hanem súlyra. Tiszta elmebaj! Szóval úgy jársz a legjobban, ha inkább csak saccolsz és belenyugszol. Bukarest sem másabb sokkal, mint Pest. A városban császkálva minden sarkon találsz valami harapnivalót. Érdemes kipróbálni a sok helyen kapható töltött pékárut, ami olyan, mint egy patkó csak a szárai egymás mellé vannak húzva. Nagyon finom. Én kóstoltam gombás, sajtos ízesítésben is. Persze ettünk eredeti török BAKLAVÁt több fajta ízben is. De előre csomagolt salátát is vettem, ettől féltem kicsit, de jobb volt sokkal, mint itthon a tescos vagy a sparos. Amúgy a román bolthálózat: a Mega Imige, sok van belőle és olyan jól ellátott, mint a mi Sparunk. Aki Bukarestben jár, alap h eszik a Hanul Manucban http://www.hanumanuc.ro/en/ . Kóstoltuk itt a SARMALE-t (töltött káposzta) POLENTÁval, és a grillezett pisztrángot fokhagymás szósszal. Friss narancslével, Sprite-tal 100 lej-7350 Ft volt. De megérte, a város legrégibb fogadója 1808-ból, gyönyörű árkádsorral, élő zenével. Aztán ki ne felejtsem a Lounge 18-at! a City Gate South Tower 18. emeletén. Pazar kilátás nyílik a városra, a kaja nemzetközi, olcsónak korántsem nevezném, de kötelező http://www.18lounge.ro/about_us_18 .Itt bazsalikomos tonhal szeletet ettem madársalátával, málnával, ajvárral avokádó mille-feuille-lel, a fiúk meg persze steak-et. Aztán menjetek el ha arra jártok a Capsa házba, itt működik a 19. sz. óta Bukarest legelőkelőbb és legnevesebb cukrászdája. Meglepően nem volt puccos, viszont a süti tényleg frankó. Épp 8-ra zárásra értünk oda úgyhogy csomagoltattuk a finomságokat (pl. mini képviselő fánk, tátra csúcs meggyel, feketeerdő torta) és a közeli Odeon színház előtti téren majszoltuk el őket http://cofetariacapsa.ro/ . Na és a Caru’ cu Bere, a város leghíresebb kocsmája! Már csak azért érdemes bemenni pisilni, hogy megnézd belülről! Pompás. Mi kint ültünk le a teraszon és két korsó sörrel jutalmaztuk magunkat. https://www.carucubere.ro/ És A tengerparton meg egyetek HAMSEI-t (sült apróhal). Isteni. Először azt gondoltam Romániában csak semmi streetfood, mert hát micsoda higiénia lehet ott, meg még az oltás sem kötelező, meg egyéb baromságok….. Tudjátok mi lett belőle :).........Mindent megettünk, amit láttunk ha kicsit is jónak tűnt. Mivel Konstancában sok a török évszázadok óta, sok a kebabos is értelemszerűen. Ettünk SHAORMÁ-t. Ha rágondolok elsírom magam annyira finom volt. Még kóla is járt hozzá 12 lejért~882 Ft. Aztán ott az Eckler fánk, nem tudom miért, de a románok teljesen rá vannak csúszva, szinte mindenhol kapni. Ahol mi ettük ott friss volt és 1,2 lejért~88 Ft!!!!!!! kínálták.

Biztonság: Az utazás neuralgikus pontja. Mert hát mit is hall az ember Románia románok lakta vidékéről és Bukarestről? Tolvajok, zsebesek, belvárosi kóborkutya falkák, turistára leső olajoshordónál melegedő cigánybandák, kiégett lakások, kosz, szemét. És élénken élt bennem az a bukeresti fotó, amelyen egy idős nő végzi dolgát egy járdán.... Már eleve úgy készültem, hogy nem hozunk haza semmit, úgy pakoltam, hogy azt mind el fogják lopni, kirabolnak, kocsit elviszik, megkéselnek, meg amúgy is megölnek.... Ahogy átléptünk a határon egyből központi zár, mindenki potenciális tolvaj :) Az első két nap Zsolti melózott az irodában én egyedül maradtam a hotelben. Első nap inkább olvasgattam és délután tettem egy kis kört, de nemhogy magyarul, még angolul se nagyon beszéltem, nehogy megneszeljék, h honnan jöttem... még fényképezőgépet sem vittem magammal félve h kikapják a kezemből, egyedül, magyar nőként ki segítene... úgy éreztem magam, mint a walking dead hősei mikor bepacsmagolták magukat vérrel, h a kóborlók ki ne szagolják őket....aztán hamar kiderült, hogy teljesen alaptalanok voltak az aggodalmaim. Szinte mindenki beszél angolul, ez már eleve érdekes volt. Ugye ők orosz helyett régen is angolul tanultak az iskolában....így lehet az, hogy még a nyugdíjas múzeumőr is útbaigazítást tud adni...angolul. Semmilyen attrocitás nem ért az 1 hét alatt. Nem akartak átvágni, megszivatni. Nem törték fel a kocsit, nem karcolták össze, jól adtak vissza. Persze láttam buszmegállóban fetrengő alkeszt és lepukkant utcasort is bőven... de nem erre koncentráltam. Azért itt említem meg - ha már biztonságról van szó - h az egyik központi aluljáróban vagy 10 LCD volt kitéve kézzel elérhető magasságban, szerintetek a Nyugatiban meddig maradna ott (eredeti állapotában)?

Emberek: Teljesen közömbösek..kereskedői vénájuk nincs. De rosszat mondani sem tudok. Természetesen a recepciósok és pincérek kedvesek voltak. A belvárosban csupa jólöltözött helyi flangál. Mindenkinek Porsche, Audi és BMW terepjáró. Márkás üzletek: Gucci, Tissot, Armani.. csak ami épp eszembe jut. A mamaia-i plázson csak jólszituált románok. Persze az árnyoldalt is láttuk, de csak érintőlegesen. Bukarestben tök átlagos tömeget láttunk, igazán szegényeket, kéregetőket, Konstancában. Amúgy nagyon vallásosak, minden templom szinte késő estig nyitva és tele.
Posta: Bukarestben 1 lej~73,5 volt a képeslap de nem vettünk, mondván majd a tengerpartról... de Konstancában nem volt se lap, de egy postát nem láttunk.

Ajándék: értelmes dolgot nehéz, a skanzen üzlete szerintem jó, Bukarest központjában, a Piata Uniriin van egy pláza, még ami érdemes lehet erre illetve Konstanca sétálóutcája.

És mit is csináltunk egy hétig:

Vasárnap korán indultunk, estére értünk oda.

Hétfőn: Zsolti melózott, én kiolvastam egy könyvet, aztán körbejártam a környéket. Pont az Ady Endre utca mellett laktunk. Este pedig vacsora a 18Lounge-ban. Szuper a kilátás. Megállapítottam, h a románok nem isznak ananászlevet, sehol nem volt.

Kedd: Reggel felkerekedtem, átsétáltam a KISELEFF parkon (kicsit féltem, hogy tele lesz kétes elemekkel, de legnagyobb meglepetésemre kisgyerekes családok törzshelye volt) és a Piata Victoriei-n gondoltam bekukkantok a Néprajzi múzeumba, de azt tatarozták, így a Természettudományi Múzeumban jártam. http://www.antipa.ro/en/categories/72/pages/221 Hétfőn zárva, amúgy 10-20-ig van nyitva nyáron, fotózásért plusz díjat kell fizetni. Érdekes volt diorámában látni hatalmas állatokat, élethű méretben pl a Fekete tenger nagy halait. De ásványok és mammut csontváz is volt, még egy kicsi múmiát is láttam.

Aztán a Calea Victorie-n sétáltam (ez Bukarest egyik legfontosabb és legrégebbi útja) egészen a Nemzeti Múzeumig. Közben megcsodáltam a valaha pompás épületeket, régen itt lakott az előkelő családok nagyrésze, aztán rákanyarodva a Stribel Voda utcára pár lépés után megnéztem az ország harmadik legnagyobb evangélikus templomát (itt ugye szinte mindenki ortodox) és hátulról megkerülve a Nemzeti Múzeumot elértem a Cretulescu-templomba.A XVIII. században építették, akkor ez jelezte Bukarest északi határát. Sajátos hangulata van. Ekkor visszafordultam és a Központi Egyetemi Könyvtár óriási épülete előtt sétálgattam visszafelé. Itt található az Újjászületés emlékműve is, amely 89-es halottaknak állít emléket, olvastam, h úgy néz ki mint egy pálcikára szúrt krumpli - és tényleg. Szegény áldozatok.

Aztán elmentem Zsoltiért, az irodához. Kicsit pihentünk a hotelben és már rolleroztunk is vissza a központba. De most a Lascar Catargiu Bulvár mentén, ahol egy csomó nagykövetség található. Majd a Piata Romana után a Nicolae Balcescun végig. Közben baklaváztunk, aztán haladva a központ felé, láttuk az egyetem hatalmas épületét, vele szemben a Nemzeti Színházat, a csomóponton áthaladva az érdekes Coltea kórház következett, majd az Új Szent-György templom - mivel késő volt bemenni nem tudtunk de a kertjében lefényképeztük a 0 km követ. Majd a Barátok temploma mellett haladtunk el, amely Bukarest legrégebbi római katolikus temploma, feletehetően már akkor is állt itt egy fatemplom mielőtt a várost megalapították volna. Vasárnaponként magyar mise is van. És már be is értünk a központ központjába, ez nem más mint a Piata Unirii, az Egyesülés tér. Mi más? Romániában minden az egyesülésről szól, fanyar a szánk íze nyilván, de lépjünk most ezen túl. Bukarest folyója a Dombovita (Dombovica) a tér alatt folyik el, nagytudású szomszédaink egy jó részt lebetonoztak felette, sőt, a téren a folyóból látható rész valójában nem is a Dombovita (mert az csatornában folyik el alatta) hanem egy körkörösen cirkuláló csapvíz, mert annak idején Csau túl piszkosnak találta a Dombovitát ezért még ki is csempéztette a medrét, hogy a fölötte cirkuláló csapvíz szép kék legyen. Este 8 körül értünk oda a Lipscani (Lipcsei) negyedbe de a Szent Anton templom még tömve volt. Aztán vele szemben falatoztunk a Hanul Manucban. Majd a Fejedelmi Udvar (15. sz-i romok Vlad Tepes idejéből) mellett rolizva bekerültünk a forgatagba, Buki Váci utcájába a Strada Selariba. Mindenhonnan hangos zene bár bár hátán. Kajáldák, night shopok, kocsmák. Rengeteg fiatal. De ekkorra már nagyon késő volt.

Szerdán: Egyből a skanzen felé vettük az irányt, ami a Herastrau parkban található. http://www.muzeul-satului.ro/vizit-museum Minden nap nyitva 9-19, hétfőn 17-ig, 10 lej~735 Ft a belépő. Szuper hely. Végigrollereztük az egészet, még székely házikó is volt berendezéssel. Visszafelé a Diadalív mellett haladtunk el. Aztán metró és meg sem álltunk a centrumig, 10 perc rollerezés után már a Radu Voda kolostornál voltunk. Gyönyörű falfestmények díszítik és az egész kert szép. Szemben vele a Bucur templom, kicsi és egy domb tetején áll.

Innen egyenes út vezetett a Parlamenthez. Ezért az ikonikus épületért Ceasescu leromboltatott egy komplett városrészt, köztük rengeteg műemléket, kitelepítetett 40.000 embert. A világ legnagyobb adminisztratív célokat ellátó épületét szerette volna felépíttetni, majdnem sikerült - ettől csak a Pentagon nagyobb. Azonban nagyrészt kihasználatlan. http://cic.cdep.ro/en/visiting/opening-hours-and-tariffs Márciustól Októberig 9-17-ig látogatható, utolsó túra kezdete 16.30. Az Izvor park felől lehet bemenni, 6 túra közül lehet választani, sajnos amikor mi voltunk csak az 5-ös számút lehetett választani (a teraszt és kilátót nem lehetett megnézni mert elromlott a lift), tehát standard túra + pince 40lejbe~2940 Ft-ba került, 1 órán át tartott kb. Először az infópultban kell kiválasztani melyik túrát szeretnéd, majd azzal a bilétával az ajándékboltban megveszed a jegyed. Útlevél vagy személyi szükséges!!!! Fotózásért plusz pénzt kérnek. Angolul beszélt a srác, sok érdekes dolgot elmondott a Kárpátok Géniuszáról, ami tovább erősítette bennem azon elképzelést, h Csau őrült volt. Pl. nem szerette a maketteket mert nem tudta elképzelni a végeredményt, így élőben kellett neki felépíteni a lépcsőt is, amit 5ször bontatott le, vagy sehova nem ment be ahol klíma volt mert félt h lemérgezik, ezért volt előkóstolója is mint a királyoknak, vagy a mert csúnya volt a felesége csak hátulról engedte lefesteni. Amúgy tudtátok, h csak egy szegény parasztcsaládból származó cipészinas volt? Érdekes volt a túra nagyon! Tele márvánnyal, arannyal, ólomkristállyal, 200 kilós függönyökkel. Mindenhol a megalománia, de szinte minden helyiség üres volt. A Parlament után még belestünk a Antim kolostorba, épp ikonokat festettek a kapura. Aztán kajoltunk és megpihentünk a széles, szökőkutas Unirii Bulváron. Aztán még elroliztunk a Mihai Voda templomhoz, ez az egyik legrégebbi az összes közt. Majd visszaérkeztünk a Lipscani negyedbe. Érdemes felfedezni a kis utcákat, hangulatosak. Megnéztük a fanarióták alapította Stavropoleos templomot, aztán söröztünk egyet a Caru' cu Berében, a város leghíresebb kocsmájában.

Csütörtökön reggel már indultunk is Konstancába, Mamaiára a tengerpartra. 2 és fél óra múlva már elfoglaltuk a szobát és siettünk a partra. Este bementünk az óvárosba. Romolus és Remus szobránál kezdődik a sétálóutca. Sok a jobb sorsra érdemes épület, nem is értem miért nem foglalkoznak ezzel. Hogy mást ne mondjak Konstanca jelképe, a kaszinó is lepusztult állapotban várja új gazdáját. Elhaladtunk a ma is használatos Hünkar dzsámi mellett majd a központban, a Tomis (Konstanca ősi neve) téren nézelődtünk. Mindenhol árus és bár. Itt áll az Archeológiai Múzeum és mellette a római korból származó mozaik, de későn értünk oda és bezárt. Viszont a Nagy Mecset nyitva volt és 2 lejért felkapaszkodhattunk a minaretbe is. Pazar érzés naplementében pásztázni a környéket, az óriási kikötőt, a távoli tankereket és a várost.

Pénteken egész nap fürödtünk. A strand homokos és tiszta. Kiépített. Csak jólszituált embereket láttunk. Volt aki behűtött pezsit rendelt a partra. (Fel voltam készülve, miután láttam képeket Vama Vecheről, ahol piszkos ruhában fetrengő részegek lepték el a szemetes partot, hogy majd itt is ez lesz- de nem!!!) Voltak függőágyas részek, baldachinos ágyak, babzsákos rész és még sorolhatnám és persze bárok mindenhol. Vizes blokkok nemigen vannak, vagy csak nem vettem észre, de mondjuk minden szálloda a parttól 50 méterre található. Napernyőt és 2 ágyat egy napra 20 lejért~1470Ft-ért béreltünk. A Fekete tenger egy smaragdzöld mese. Itt volt először igazi tengerélményem. Szerintem az Adria vagy a Tirrén tenger más. Ami meglepett h meleg volt, tiszta és zöld. Szombat reggel volt pár minimedúza benne , de ez normális jelenség és amúgy ártalmatlanok. Minden ellenkező híresztelés ellenére jó hely (annak ellenére, h nem egy Bibione). Sőt, ár-érték arányban méginkább. Ráadásul úgy h kiléptem a felújított földszinti szobámból és ott a tenger........Késő délután besétáltunk Konstancába a parton. Ezt ne hagyjátok ki: http://www.travelinconstanta.com/en/event/mamaia-cable-car- lanovka a város felett, 15 lej volt egy út/fő: 1100Ft. Van aquapark is aki únná a tengert :). A lanovka végállomásán bekerültünk a forgatagba, volt ott minden, vendéglők, street food, kacatárus, ruhaárus, búcsús, vidámpark, night clubbok. És ott még mindig működik az itt a piros hol a piros. Voltak érdekes cuccok, még magassarkú gyerekcipőt is láttam. Mindent megkóstoltunk. Elhagyatottsága ellenére ez a város olyan színes, illatos, zamatos, érződik h ez már Európa határa.

Szombaton is fürödtünk délig, aztán Tvrtko műsorán felbuzdulva elmentünk Oitozba, ebbe a tengerparti kis falucskába megnézni h valóban élnek-e még ott magyarok. És igen. Megtudtuk, h az I vh. után 7 csángó család költözött ide, a fiatalok azonban már nem tudnak magyarul, nem is maradtak a faluban. Kírekes Jánosnéval is beszéltünk, aki a riportban is szerepel. Aztán meg sem álltunk Nagyszebenig.

Vasárnap: nem jöhettünk haza úgy h nem nézünk szét ott. Érdemes megnézni mindenképp a lutheránus templomot, a tanácstornyot, a bűnösök hídját és a főteret. Minket 3 idős bácsika igazított útba, akik azt is elmondták, h németek már alig laknak ebben a nagymúltú szász városban.

Ez az utazás is megerősített abban, h jobb ha az ember maga tapasztalja meg a dolgokat, mintha más véleményét venné kizárólagosnak. Kellemes meglepetés volt. Még sok ilyet!

La revedere!
Eszti
Értékeld az élménybeszámolót!
10 (1 szavazat)
Lépj be az értékeléshez!
Hozzászólások:

Még senki sem szólt hozzá a témához!

Ahhoz, hogy hozzászólhass válaszd a belépést vagy regisztrálj, ha még nem vagy tagjanik közt!

Az élménybeszámolóhoz tartozó

album

Ajánljuk

még figyelmedbe

Magyar  Română  Slovenčina