Verecke híres útja...

Ukrajna Verecke

Ott-tartózkodás ideje: 2016. júl. 26.  - 2016. júl. 27. (1 nap)

2 hozzászólás I 966 látogató olvasta. Rögzítve: 2016. aug. 16. küldd el ismerősödnek
Oszd meg ezt az oldalt!
avatar Bogenvilia Beszámolója

Cimkék: Vereckei-hágó Munkács Beregvár Kárpátalja 

Kétnapos villámlátogatást tettünk Kárpátaljára, melynek fő attrakciója kétség kívül a Vereckei-hágó meglátogatása volt.

Beregszászi ismerősünk ajánlására Barabásnál mentünk át a határon, itt a legkisebb a felfordulás, néhány pecsét megszerzése után fél óra alatt át is jutottunk. Aznap Beregszászon néztünk körül, sajnos javarészt zuhogó esőben, autós városnézést tartottunk. Beregszász legnagyobb nevezetessége a Rákóczi kastély, ami zárva volt, csak kívülről tudtuk megnézni. Este átmentünk Munkácsra és ott is szálltunk meg.

Másnap délelőtt sétáltunk egyet Munkácson, megnéztük a várat és elindultunk a hágó felé. Egyetlen biztos pontot kaptunk útbaigazításként: a Munkácsról Lemberg-Kijev felé vezető úton Alsóvereckénél van egy katonai ellenőrző pont, ott kell jobbra kanyarodni... Megtaláltuk az ellenőrző pontot, átmentünk rajta és lekanyarodtunk jobbra egy kis puszta térre. Innen indul az út a hágóhoz, eleinte szinte párhuzamosan halad a főúttal, majd elkanyarodik. Jelzés, kiírás semmi... és a későbbiekben sem.
Az út az emlékműig innen kb. 13 km. Érdemes nézni a kilométerórát, mert a lassú haladás miatt az az érzésünk támad, hogy lassan Kijevbe érünk, vagy talán eltévedtünk... Az út nagyon rossz. Valaha aszfaltozott volt, ebből már csak foltok maradtak. Hatalmas kátyúk, javarészt inkább murva, aszfalttörmelék a burkolat. Nem ajánlott alacsony építésű autóval menni, de még jobb választás egy terepjáró.

A felfelé vezető utat majd' egy óra alatt tettük meg. Ez alatt gyönyörködtük a kilátásban, illetve volt időnk elgondolkozni azon, hogy honnan jöttünk és kik vagyunk... A hely, a hozzá kapcsolódó események nagyon megérintik az embert.

Amikor már azt hittük, hogy eltévedtünk, és nemsokára megesznek a medvék, egy katonai emlékművet és néhány sírkeresztet pillantottunk meg. Az útikönyvben olvastuk, hogy ez a soha nem létezett ukrán partizánok emlékműve, ellensúlyozandó a magyar honfoglalás fontosságát... A helyet katonák őrizték, tőlük kérdeztük meg, hogy jó helyen járunk-e. És igen, az emlékmű és a keresztek között indul balra egy földút, az vezet fel a honfoglalási emlékműhöz. Az út alig párszáz méter és végig járható autóval. A végén fedett pihenőhelyek vannak. Rajtunk kívül csak néhány lengyel fiatal volt, akik az egyik esőbeállóban vertek sátrat. Később jött egy kisbusz, de csak percekig maradtak. Több, mint egy órát voltunk fenn, de senki nem zavarta a nyugalmunkat.

Az ereszkedés ugyanolyan lassú volt. Hazafelé még beugrottunk Beregvárra, megnéztük a híres, kápolnából átalakított vasútállomást és a kastélyt. Későn értünk a határra, be is zárt előttünk. Kénytelenek voltunk Beregszász felé kerülni, ahol órákat álltunk sorba, egy átlagos hétköznap este. Hajnalban értünk Budapestre. Megérte.
Kapcsolódó élménybeszámolók:
Értékeld az élménybeszámolót!
0 (0 szavazat)
Lépj be az értékeléshez!
Hozzászólások:
Bogenvilia - 2016.09.05. 20:52

Hotel Ametyst, Munkács. Jó és olcsó, a Latorca partján. Sajnos reggelizni nem tudtunk, csak 9-től volt reggeli, ami elég késő...

szajci - 2016.09.05. 18:54

melyik szálláson aludtatok?


Ahhoz, hogy hozzászólhass válaszd a belépést vagy regisztrálj, ha még nem vagy tagjanik közt!

Az élménybeszámolóhoz tartozó

album

Ajánljuk

még figyelmedbe

Magyar  Română  Slovenčina