Izraeli ízelítő

Izrael

Ott-tartózkodás ideje: 2017. feb. 01.  - 2017. feb. 04. (3 nap)

0 hozzászólás I 712 látogató olvasta. Rögzítve: 2017. feb. 12. küldd el ismerősödnek
Oszd meg ezt az oldalt!
avatar FCS85 Beszámolója

Cimkék: árak  Holt- tenger  Netanya  Tel Aviv 

A Wizzair őszi akciójának köszönhetően nagyon olcsón, mindössze 16000 Ft-ért tudtam Budapestről Tel Avivba (és persze vissza) repülni február elején. Mivel még nem jártam az országban ezelőtt, így nagy izgalommal vártam az utat, annál is inkább, mert több hónap téli hideg után végre egy kis napfény érhette kifehéredett bőröm, na meg kíváncsi voltam, mennyire szőröznek a biztonságiak a reptéren. Erre a szállásadóm, felhívta a figyelmem, így megadta telefonszámát, címét, hátha nagyon kutakodnak a titkosszolgák a reptéren és szükség lesz erre, mint bizonyíték –de hadd írjak le mindent sorjában.

A repülés mondhatni kellemes volt, kicsit kevesebb, mint 3 óra, a repülő a korai 6 órási indulási időpont ellenére tele, főleg izraeliekkel. Már a repülő út is érdekes volt, mert szemben a londoni, isztambuli járatokkal, amikkel eddig volt szerencsém utazni, az utasok bátran kinyitották pénztárcájukat és nem sajnálták a pénzt kávéra, teára, ásványvízre, amiken egyébként rendesen van árrés. Szóval már itt érezhető volt a jólét (jól lét), amire csak ráerősített a 3 nap, amit eltöltöttem az országban.
Leszállva a gépről a biztonságiak hát persze, hogy engem, a kopottságával kitűnő economic utazót azonnal megállítottak és kifaggattak: hogy hívnak, mi a látogatás célja, kihez megyek, neki mi a családneve, honnan ismerem, hol lakik, mit dolgozok, hová fogok menni... oké, köszönjük, minden jót. Ugyan ez az ellenőrzés nem lepett meg, készültem rá, hogy megállítanak, de valahogy mégis olyan furcsa és egyben ijesztő is volt, hiszen Európában jóformán sehol sincs határellenőrzés, meg ha van is határ, nem szoktak így faggatózni sehol sem –ha valakinek más tapasztalata van, írja meg lent kommentben- nem szoktam hozzá ehhez. De ez egy különleges ország különleges élethelyzetekkel.
Második meglepetés, hogy az izraeliek nem bélyegeznek az útlevélbe. Sem belépéskor, sem kilépéskor. Bélyegzés helyett lefényképeznek és egy kis papírt adnak, amit meg kell tartani az elutazásig. Így pedig nem kerül dávid csillagos stempli az útlevélbe és nem fordulhat elő, hogy hazazavarnak az iráni, vagy emirátusokbeli határőrök, ha meglátják az izraeli látogatás bizonyítékát.

Tel Aviv repteréről vonattal lehet a városba, vagy akárhová eljutni. A reptéren is és a vonatállomáson is nagyobb fegyveres jelenlétre számítottam, ismerve az izraeliek paranoiáját, ehhez képest meglepetésként ért, hogy alig lézengett 1-2 fegyveres a környéken (bár azok megbámultak), a vonathoz való bejutás is egyszerű volt, pedig mindenkinek megvizsgálták a csomagját fémdetektorral, mint a reptéren. Tehát nem úgy működik, mint Új Delhiben, hogy fémdetektoros csomagvizsgálat, meg még külön tipi-tapi és minimum negyed órás várakozás.
Jegyet automatából lehet venni –van angol menü, lehet kártyával fizetni, nem csak készpénzzel (amúgy a reptéren van váltó és ugyanúgy 3.7 Sékelt ad 1 amerikai Dollárért, mint bárhol máshol a városban)-, azzal lehet a vonathoz menni, a kijelzőn angolul is ki van írva mikor, melyik vonat jön, a hangosbemondó is beszél angolul, a peron főnök, a kalauz, de még a legszakadtabb palesztin takarító is. Viszont ha át kell szállni Tel Avivban másik vonatra, ott gond lehet, mert a többi vonaton csak héberül írják ki a megállókat –de legalább az állomásokon latin betűkkel is kiírták az állomás nevet.
Mindenhol sok a katona. Úgy vettem észre, hogy fegyveres katona és haszid zsidó (ők a fekete ruhás, nagy szakállú, kalapos alakok) mindenhol van. A vonaton, a buszon, parkban, piacon, mindenhol lehet velük találkozni. Pláne pénteken, amikor a katonák kimenőt kapnak és 2 hét után leléphetnek a laktanyából, ahol a fiúk 3 évig, a lányok 11 hónapig vannak. Amúgy a karabélyt hazavihetik, sőt azzal is alszanak! Teljesen szürreális volt annak a 20 éves fiúnak a látványa, aki az utcán telefonált, rajta Adidas melegítő ruha és Converse cipő, a hátán meg egy karabély és így várakozott a piros lámpánál. Mint vendéglátómtól megtudtam, sose fordult elő ,hogy egy ilyen fegyveres kirabolt volna egy boltot, vagy bankot, de iskolai lövöldözés se volt még és Izrael igen biztonságos ország: szinte nincs bűnözés (lopás, betörés), a kocsit nyitva lehet hagyni, nem lopják el, a parkban lehet aludni egy padon, senki nem lop meg, a rendőr sem zargat. Az izraelieknek van ez a „hucpá” életérzés, hogy lazák, barátságosak, nem mesterkéltek, mint pl az amerikaiak –pont, mint bármely más mediterrán nép. Legalábbis ismerősöm szerint, aki 15 évig tanult és dolgozott Kaliforniában. Közben elsétáltunk Tel Aviv Clore Beach részéről- ahol a szél és 10°C ellenére hétfő délelőtt gyerekek szörföztek- Jaffa óvárosába, vagyis kikötőjébe, ahol 2000 éve békében élnek együtt zsidók, arabok, örmények és mindegyik felekezetnek van temploma. Nagy pezsgés nincs- február, szél, 10 fok, így kevesen vannak az utcán, nyugodtan lehet nézelődni és fényképezni, csak a dombtetőn járnak hangos örömtáncot amerikai katolikus diákok, majd kisvártatva feltűnnek az egyszerű, de annál hangosabb kínai turisták. Mi pedig beülünk a közeli bolhapiac egyik szimpla, de otthonosra berendezett kissé hippi ízlésű éttermébe. Nézem az étlapot, jó, hogy ülök, mert lehet le kéne üljek, amint meglátom az árakat és átváltom magamnak forintba. Ugyan tudtam, hogy Izrael drága hely, mert utazásom előtt még gyorsan elolvastam 1-2 úti beszámolót, de az mellbevágó volt, hogy egy hús nélküli egyszerű rizs étel (madzsádá, de a muszaka is) csaknem 4000 Ft. A meglepetés a piacon csak folytatódott: minden gyümölcs kb. háromszor annyiba kerül, mint idehaza, de egy doboz tojást is 30 sékelért láttam, vagy az amúgy helyben termő datolya, melynek szintén 30 sékel kilója és ugyanez a drágaság vonatkozik a pékárura: 5 sékel bármely sütemény, 2 sékel egy perec. Bolt ugyanez: minden többszöröse a magyar áraknak. És nem csak Tel Avivban, mert Netanyában is amikor vettünk 2 falafelt és 1-1 üditőt, az csaknem 50 sékelt kóstált.
Izrael egyébként egy high tech ország. Van némi mezőgazdaság –ennek van látható jele is, mert az utak melletti földeken szántanak a traktorral, vagy szedik a narancsot, olívabogyót-, sőt még exportálnak is tejet és szarvasmarhahúst, gyümölcsöt; meg ipar (pl.: fegyvergyártás), de jellemzőbb, hogy a sok start up IT alkalmazásokat fejleszt, amiket aztán jó pénzért eladnak nagy cégeknek. És tényleg, mindenhol van net, ingyen WiFi, 1000-féle mobilos alkalmazást használnak, a kocsiban ott van az izraeli fejlesztésű e-eye, mely a sofőr helyett is figyeli az utat és csipog, ha túl közel megy az előtte haladóhoz, vagy amikor sávot vált. Az autópályán kamion viszi a legmodernebb technológiával felszerelt tankot, meg a harckocsit, aminek hátul van az ajtaja és kimenekülhetnek rajta a katonák, ha esetleg kilőnék egy csatában.

Ez persze nem azt jelenti, hogy nincsenek problémák, csak az átlag ember gondjai mások, mint Budapesten. Szemmel látható a jólét, a kávézók tele, stílusosan berendezett éttermek, galériák mindenfelé, az utakon csak jó kocsi; kosz, rozzant ház sehol (leszámítva a beduinok bádogviskóit a sivatagban, de ők egy másik létforma, teljesen jól elvannak az állataikkal Coca cola és Mastercard nélkül), kedélyesen csevegő francia, orosz nyugdíjas házaspárok, koldus sehol, menekült... nos, vannak Szudánból, meg még innen-onnan, de söprögetnek az utcán, így elvannak ők is, meg a rengeteg ázsiai vendégmunkás, akik az egyszerűbb munkákat végzik.
Izraelben az ingatlanpiaci buborék ugyanúgy lehetetlenné teszi a lakásvásárlást, mint bárhol máshol. Nem is azokra a felhőkarcolóbeli kecókra gondolok Tel Aviv központjában, ahol Euró milliókba kerül egy 2-3 szobás lakás, hanem a kevésbé frekventált helyekre. Ingatlanos ismerősöm lelkesen mutogatta, hogy hol épült új toronyház és mennyi egy lakás ott. Elvitt egy ismerőséhez is Herzliya városban, ami egy jó negyed Netanya és Tel Aviv között és egy egyszobás, erkélyes lakóparki lakás bérleti díja 7000 sékel havonta. (Ja, kb. fél millió forint az átlagkereset arra felé). Ha kocsid van –márpedig ott mindenkinek van, pedig az utak tele vannak, parkolni alig lehet- arra is kb. 3000 sékel az éves biztosítás. Külföldi rendszámú kocsit pedig nem lehet az országba vinni, még a zöld rendszámú palesztin kocsik is csak Palesztinában közlekedhetnek, West Bankon túl nem.

Izrael (és lakói) amúgy nekem olyannak tűnik –mint ahogy gondoltam utazásom előtt is-, mint egy nagy saláta, rendkívül változatos, nagyon összetett. Ez igaz a földrajzi adottságokra, városokra is. A főváros nyüzsgése után jó volt kirándulni a Holt- tengerhez, ami kb. 150 km-es utat jelent a kősivatagban. Ott voltunk oázisban, megnéztük az ott lévő farmon tartott tevéket, szamarakat, meg a turistáknak fenntartott sátrat, ahol talán legközelebb mi is megszállunk, francia stoppos lányokat vittünk el a tengerhez, illetve tajvani hátizsákosokkal találkoztunk és meglepetésemre egyikőjükkel volt közös ismerősöm (kicsi a világ). Először voltam sivatagban is, úgyhogy ez is nagy élmény volt, na meg beduinokat fényképezni, ahogy terelik a tevéiket, kecskéiket a semmi közepén, pont, mint 2000 éve.
A Holt- tenger szintén egy olyan hely, amit semmihez sem tudok hasonlítani, azt látni kell, oda kell menni. Az utazás előtt nem néztem utána, mekkora, azt hittem csak 2-3 km hosszú, pár száz méter széles. A meglepetés akkor ért, amikor közel értünk hozzá és a hegy mögül feltűnt a hosszú tó, ami mögött szintén hegy van, de az már Jordánia. Vize mélykék, kristálytiszta, tökéletesen tükröződik benne a hegy, vagy valamelyik odaépült szálloda és mivel rendkívül sós (megkóstoltam, tudom), semmilyen élőlény nem képes élni benne. Nyaranta óriási tömegek lepik el, de most februárban kényelmesen tudtunk sétálni és fényképezni a parton és valamelyik benyúló só-félszigeten. Amilyen kevés turista állt meg itt, olyan sok volt a közeli En Gedi nemzeti parkban, a Dávid- vízesésnél. Az oázis-park-kibuc elég nagy területet foglal el és egyszerre be sem lehet járni, mi is csak kiválasztottuk az egyik részét és megnéztük a vízeséseket (van három is, a Dávid a legnagyobb a maga 30 méterével), meg a fán élő sok kis rágcsálót, a fokföldi szirti borzot, ami a víziló távoli rokona. A hely olyan, mint egy mini édenkert, nem mellesleg itt van az ókori lázadó hadvezér Bar Kóba erődjének, Masszádának a romja, mely szent hely a zsidóknak, csakúgy, mint a Dávid vízesés és ez az oka, hogy sok a turista még ilyenkor is és nem csak izraeliek, hanem kolumbiaiak, amerikaiak is jönnek. Teljesen meglepő volt a nagy forgalom annak ellenére, hogy február eleje volt, nem főszezon.

Következő nap Netanyában vitt körbe ismerősöm. Ez kisebb, mint Tel Aviv, de ugyanolyan élettel teli, pezsgő város, mint az előbbi, csak nem annyira multikulturális. Igaz, hogy sok francia és orosz szót hallani, de ez egy szinte tiszta zsidó város, így például palesztinok, vagy etiópok és egyéb feketék itt alig vannak. Amúgy nem egy látnivalókban bővelkedő hely, ami említést érdemel, az a tengerpartja, amire jó kilátás nyílik a meredek partfalról. Lifttel lehet lemenni és körbesétálni, vagy nyáron bemenni a habok közé. Azt hiszem, ide is visszajövök később.
Rövid kirándulásom alatt sok pozitív benyomás ért Izraelről, ami amúgy nagyban ismerősömnek köszönhető, aki vendégül látott és autóval elvitt a Holt tengerhez is, amit előtte nem terveztem, hogy felkeresek. Ugyan drága, a reptéren többször is igazoltattak és akadékoskodtak (mi van a táskában, ki pakolt be, mi ez a sok török pecsét az útlevelemben, miért mentem oda, hány barátom van ott és Izraelben, stb.), Netanyából amikor Tel Avivba mentem busszal, a buszvezető 10 sékellel kevesebbet adott vissza és péntek délután 3-kor bezár minden vasárnap reggelig (így például csak drága taxival lehet kimenni a reptérre, mert NINCS tömegközlekedés sem), ami bosszantó lehet, de Izrael annyi mindent tartogat még, hogy egész biztosan visszatérek még a jövőben és erre biztatok mindenkit, aki akárcsak egy kis kedvet érez ehhez.
Értékeld az élménybeszámolót!
10 (1 szavazat)
Lépj be az értékeléshez!
Hozzászólások:

Még senki sem szólt hozzá a témához!

Ahhoz, hogy hozzászólhass válaszd a belépést vagy regisztrálj, ha még nem vagy tagjanik közt!

Ajánljuk

még figyelmedbe

Magyar  Română  Slovenčina