Alpokon át 10.nap

Olaszország Como

Ott-tartózkodás ideje: 2017. máj. 28.  - 2017. máj. 28. (1 nap)

0 hozzászólás I 389 látogató olvasta. Rögzítve: 2017. júl. 18. küldd el ismerősödnek
Oszd meg ezt az oldalt!
avatar rallymax Beszámolója
Utolsó vonat is elment, megjelent a polícia. Mutattam, hogy van vonatjegyem, így maradhattam. Állomás szinte kiürült, néhány ember maradt csak. Éjszakára lezárják az állomást. Mindjárt jobban ment a szunyókálás rendőri felügyelettel.

De aztán egy pisilés megzavarta már már békés pihenésemet. Már a WC megtalálása sem volt egyszerű, ide oda lifteztem mire meg lett. Persze pont most takarítják és zárva van. Na ez királyság :) Nem volt más választásom, rendőr bácsit megkértem engedjenek ki az állomásról. Szégyenszemre egy parkban kellett pisilnem, mert sehol semmi, a dolog meg elég sürgetővé kezdett válni.

Vissza már nem menetem, szép nyugisan átbicajoztam a másik állomásra, mivel reggel onnan indul a vonatom. Jókor érkeztem, nagyjából 15 perc és nyitott is állomás. Persze vonatom majd csak 2 óra múlva fog menni. Addig padon ücsörögtem, meg egy félórát pihiztem egy másik vonaton, amíg az nem indult. Enyém csak nem sokkal indulás előtt jött meg. Szerencsére volt bicajos rész, így bele bele aludtam a vonatozásba.

Indulhatott a túra tovább, aránylag korán bele tudtam fogni, nem sokkal 8 után lehettem. Még egy darabig a Maggiore-tó partján tekertem észak felé. Majd egy könnyedebbnek ígérkező részen átvágtam a Lugánói-tó partjára. Ma mintha egy kicsit jobban menne a tekerés mint tegnap. Ez azért is jó mert elég keveset aludtam ma is. Otthonról úgy indultam, hogy 3 vagy 4 napos lesz a túrám. De egyre inkább azt látom 3 napos lesz, ebben erősen benne van a lábam, meg a fáradtság is. De ha esetleg estig sokat javul a helyzet vagy találok szállást, simán benne lehet a negyedik nap is. A Luganói-tóhoz, pont a svájci határnál értem oda. Át is menetem, egy vasútállomáson megálltam pihenni kicsit. Itt egy térképen azt láttam jobb az olasz oldalon menni, meg mintha valami híd féle is lenne majd a tavon. Így vissza az olasz oldalra és ott tekertem a tó partján. Hát a híd az nem érkezett meg. Valszeg kissé benéztem a vasúti térképen. Nagy baj nincs mert ez a tó is csodálatos. Ebből is elég komoly részt sikerült letekernem, nagyjából az egész déli oldalt. Miután elértem a tó dél-keleti csücskét megjelent az áhított felirat: Como. Ha minden jól megy harmadik nap végére el is érem első napra tervezett célomat. Ez egy 70-80 km lett volna, sikerült belőle közel 300-t csinálnom. Amit továbbra sem bánok, csak rontja az esélyeimet, hogy időben Ausztriába legyek. Egy későbbi túra elejéhez kellene elérnem, amit haverokkal fogok tekerni. Innen még eltekertem Comoba. Nézegettem ma is szállást, bár nem túl nagy elánnal. Végülis Como kiváló állomás lesz a folytatáshoz, mert megmarad a választás lehetősége melyik oldalán tekerjek majd. Tó parton fotózgattam kicsit, ami csodálatos volt. Első vagy talán második ránézésre is úgy tűnik ez lehet a legszebb majd az itteni tavak között. Gyönyörű volt itt a magas hegyek között. Megkerestem a vasútállomást.

Bőven időben voltam, de azért inkább már vonattal el Milánóba. Vonatig több mint két órám volt. Biztos ami biztos alapon vettem a vonatra helyjegyet. Nem ismerem az itteni viszonyokat. Utána állomáson, majd Milánónak itt toronyházas részében fotózgattam kicsit. Az állomás előtti téren szétkaptam a bicajomat és becsomagoltam az utazáshoz. Elég sokan voltak itt, de azért sikerült megoldanom.

A bécsi vonat elég későn állt be. Egy jó darabig csak ketten voltunk a vagonban, de aztán szépen telt meg a vonat, meg sajna a kabinunk is. Ennek ellenére én egy jó darabig tudtam feküdni, de aztán jött egy csávó és mondta pont oda szól a jegye ahol fekszem, az én helyem nem volt jó neki (már ahová a jegyem szólt), így vége lett pihenésemnek. Veronában elég sokáig állt a vonat, mint kiderül a klíma volt rossz, amit észleltünk is. Egy vagon kisorozásával megoldódott a probléma, de beszedtünk egy óra késést az tuti. Sikerült újra elaludnom, arra ébredtem hogy kicsit fázom. Nem is csodálkoztam rajta mert a kabinban már mindenki be volt bugyolálva, csak én voltam póló rövidnadrágban. Jól sikerült a klíma javítás, én is vettem fel melegebb ruhát. Bécsben sikerült átpattannom egy Railjetre, amin szintén sokan voltak. Pesten is szoros volt az átszállás, de legalább haladok. Enni sok időm nem volt a szoros átszállások miatt, de az IC-n szokatlan módon volt büfékocsi, egy kis nasival enyhítettem az éhségemen. 3 után már otthon is voltam.
További kapcsolódó élménybeszámolók:
Értékeld az élménybeszámolót!
0 (0 szavazat)
Lépj be az értékeléshez!
Hozzászólások:

Még senki sem szólt hozzá a témához!

Ahhoz, hogy hozzászólhass válaszd a belépést vagy regisztrálj, ha még nem vagy tagjanik közt!

Az élménybeszámolóhoz tartozó

album

Magyar  Română  Slovenčina