Csenge és Attila két keréken 14. nap margójára

Magyarország Bódvaszilas

Ott-tartózkodás ideje: 2017. júl. 02.  - 2017. júl. 02. (1 nap)

0 hozzászólás I 431 látogató olvasta. Rögzítve: 2017. aug. 28. küldd el ismerősödnek
Oszd meg ezt az oldalt!
avatar rallymax Beszámolója
Ez egy érdekes része a túránknak. Ilyen még nem volt, hogy visszatérünk egy régi helyre, ahol már jártunk túránk folyamán. Kicsit lehetőség is szülte ezt a fajta túra kiegészítést. Mivel Csenge kéztörése miatt szünetel kerékpáros túránk, de mindig otthon sem ülhetünk. Ebből jött, hogy túrázni azért még mehetünk, ha nem is bringával. Valamint az sem rossz, ha valahogyan kapcsolódik eddigi túránkhoz. Eme ötlettől vezérelve az Esztramost szemeltük ki célpontunknak.

Egy melegnek ígérkező napra ébredtünk. Kocsival le Bódvaszilasra. Be tesómékhoz egy fél órára. Aztán indulhatott a túra.

Már a faluból gyalog vágtunk neki az Esztramnak. A vasút mentén haladtunk, ami régen a bányához vezetett. gyerekkoromból még emlékszem az itt naponta többször is közlekedő mészkővonatokra. Egy darabig nem is a sín mellett mentünk, annyira benőtte a gaz. De a Bódva híd előtt csak felvitt az út a sínre. A vashíd mozdítható részeit már elhordták a környékbeli fémgyűjtők. Átlehet rajta menni, de nem veszélytelen. Igaz elég bénának kell lenni, hogy beleess a Bódvába. Pár fotót is dobtunk a hídon, mert jó téma volt. Innen már síneken jutottunk el az Esztramos aljáig. Itt még jó pár dolog emlékeztetett a régi bányára. Szerencsére jó pár dolgot megőriztek belőle, bár emlékszem évtizedekig az enyészet volt itt az úr. Igaz most is, de legalább már elhordani nem lehet semmit. Innen aztán már felfelé vezetett utunk. Egy kis tisztáson megálltunk megnézni a régi épületeket, meg egy lezárt barlang bejáratott, ahonnan áramlott ki a hűs levegő. Ez igazán jól esett ebben a melegben. Eddig cipeltem magammal barackokat, amit itt evett meg Csenge, persze ragadt utána ahogy kell. Víz híján sok lehetőségünk nem volt. Jobb ötletünk nem lévén az ízesített vizünkből áldoztunk be egy keveset. Mindjárt jobb lett a helyzet. Itt viszont nem találtam az utat tovább. Találtam helyette egy jó meredek részt, ami nyílegyenesen visz felfelé. Valami futószalag szerűség lehetett itt. Ez borzasztóan meredek volt, alig tudtunk menni felfelé. Vagy 50 méter után Csenge észre vett mellettünk egy utat. Ez volt a felfelé vezető út, azon mentünk tovább. Már úgy tűnt felértünk, de Csenge legnagyobb bánatára ez még nem a tető volt. Már nagyon szeretett volna felérni és pihenni egy jót. Viszont megtaláltuk itt az előbbi meredek rész tetejét, ahol egy kis házikó volt. Valami felvonó szerkezet maradványai még meg is voltak benne. Most ki volt itt tisztítva ez a rész is, azért nem vettük ezt észre máskor, mert teljesen belehetett nőve növényekkel. Innen várt ránk még egy kis kapaszkodó, de csak megérkeztünk a tetőre. Hűs szellő fogadott minket, ami megváltás volt ebben a melegben. Megnéztük a pár megmaradt épületet. A "kút" Csengének is bejött. Már régóta be van deszkázva a teteje, de kis kavicsok így is beférnek és hallani milyen sokára érnek az aljára. De mielőtt még Csenge ledobálna a bánya egynapi termelését tovább álltunk. Megkapta Csenge a várva várt pihenőt. A bánya peremén ültünk le, ahonnan csodás látvány nyílt a völgy felé. Elkezdtem a kavicsok között ásványok után kutatni,hamar kedvet kapott Csenge is. Ezt már akkor elterveztük mikor ide indultunk. Hoztam is egy kis zsákot amibe gyűjtöttük, volt limit mert nem vagyok serpa formában. Találtunk pár szépet, mivel nem nagyon ismerem őket, nem tudom miket gyűjtöttünk be. Közben bejártuk a bánya egy jó részét. Séta közben Csenge vette észre, hogy fekete felhők gyülekeznek a környéken. Nem tűnt vészesnek, de jobb lesz igyekezni. A jó részt a végére hagytam. Lelehet menni a kőzúzdád megnézni, még elég sok minden megvan belőle. Tetszett is a gyerkőcnek, sőt még talált egy lefelé vezető lépcsőt is. Lementünk megnézni, de a végén már kellett a telefon fénye mert sötét volt. Futószalag maradványai voltak, ami innen vitte ki a szétzúzott követ. Láttuk is a végén a fényt ahol a felszínre ér. Innen már indultunk haza felé. Csenge még lefelé menetben dobott egy seggest, szerencsére a faleveles részen. A meglepetésen túl nagyobb probléma nem volt. A vasúton mentünk vissza is. A Bódva hídnál csináltunk felvételt is, ahogy átkelünk rajta. Újra Katinál kötöttünk ki.

Most már én is ettem kicsit. Ez a közel 4 órás túra jól esett, nagyjából 10 km-t gyalogolhattunk. Elfáradtunk mindketten de megérte. Ültünk kocsiba és irány haza.
Értékeld az élménybeszámolót!
0 (0 szavazat)
Lépj be az értékeléshez!
Hozzászólások:

Még senki sem szólt hozzá a témához!

Ahhoz, hogy hozzászólhass válaszd a belépést vagy regisztrálj, ha még nem vagy tagjanik közt!

Az élménybeszámolóhoz tartozó

album

Az itthon.blog.hu ajánlásával
tokaj Bor-kő túrák Észak-Magyarországon
A hűvösebb idővel se maradjatok otthon, ilyenkor is sok lehetőség vár benneteket a szabadban....
hotel Új hotel nyílt Hollókőn
A régió turizmusa szempontjából mindig jó hír, ha minőségi hotel nyitja meg kapuit. Külön öröm,...

Ajánljuk

még figyelmedbe

Magyar  Română  Slovenčina