Észak-Magyarország 2015

Magyarország

Ott-tartózkodás ideje: 2015. máj. 27.  - 2015. máj. 31. (4 nap)

0 hozzászólás I 295 látogató olvasta. Rögzítve: 2018. jún. 06. küldd el ismerősödnek
Oszd meg ezt az oldalt!
avatar dorav Beszámolója

Cimkék: Egerszalók Miskolc Szalajka Aggtelek 

Nálatok is rendre előfordul, hogy az egyébként jól működő autó a kirándulások-utazások alatt makacsolja meg magát? Na nálunk ez már a harmadik eset volt. A történet úgy kezdődik, hogy elindultunk egy hosszú hétvégére Észak-Magyarországra, Egerszalókra. Az M0-on épp valami felújítás miatt lassítani kellet, ami jókor jött, mert az autón kivillant egy piros jelzés és konkrétan megállt. Köszönhetően, hogy épp egy sorban araszoltunk nem jött belénk senki, de a frászt hozta ránk. Nagy nehezen végül elindult és csökkentett módban eljutottunk Hatvanba, ahol ebédet terveztünk az Udvarház Étteremben. Itt egy kis információt kértünk a pincér úrtól, aki Gyöngyös felé irányított minket szerviz ügyben. Szerencsére hétköznap volt, így gyorsan felmérték az autó állapotát. Egy pici alkatrészt kellene cserélni, ami persze méretéhez képest drága, de anélkül nincs garancia, hogy haza is jutunk majd, helyben azonban nincs készletük. Végül sikerült leegyeztetni, hogy Miskolcon másnap reggel várnak minket ez ügyben.
Egerszalókon a szállásunk a Shiraz Hotelban volt, érkezés után lazítottunk kicsit a wellness részben. A programok sorrendjét pedig átvariáltuk a szerviz miatt, hogy ne tegyünk felesleges köröket.

Másnap kora reggel így Miskolcra mentünk, ahol meggyógyították az autónkat és végre önfeledten sétálhattunk a városban. Körbejártuk a belvárost, megnéztük a Szinva teraszt, a Lakat hidat, fotózkodtunk Manccsal is. Ezután Diósgyőrbe mentünk a várat megtekinteni. Én utoljára tizenhat évvel korábban jártam itt, akkor a vár még a romosabb képét mutatta, mondjuk nekem úgy is tetszett, hangulatos volt. Azóta fantasztikus átalakuláson ment keresztül és nagyon érdekesnek találtuk a vár történetéről szóló videót is. Itt most hangot adnék annak is, hogy a Várkert étteremben egy nagyot csalódtunk. Először beinvitáltak minket, majd kitessékeltek, mondván aznap zártkörű rendezvény van. Erről persze nem tájékoztatott minket kiírás és valószínű a személyzet egy része sem volt tisztában a dologgal. Így végül a Pizza terasz nevű helyen ebédeltünk és nem bántuk meg. Az utolsó állomásunk Lillafüred volt. Lesétáltunk a tóhoz, megnéztük a vízesést, illetve felfedeztük a függőkertet, ami szintén megújult az évek alatt. A szállásunk felé vezető út hosszúnak tűnt, de a kanyargós út megnyerte ’sofőröm’ tetszését.

A következő napot Egerszalókon kezdtük, ahol felsétáltunk a barlanglakásokhoz. Mint kiderült van egy rövidebb út is, nekünk a hosszabbat sikerült megtalálni, ami kicsit kétes környéken vezetett. A tárlatot bemutató hölgyek nagyon kedvesek voltak, meséltek egy kicsit a helyről és a gyűjteményről is, jelképes összegű belépő van 500 Ft, erről előzetesen mondjuk nem találtam információt. Ezután az egész falun keresztülhaladva elsétáltunk a Laskó völgyi víztározóhoz. Itt többen horgásztak, mi pedig egy picit leégtünk az oda-vissza úton, mert nagyon szép idő volt.
Ebédelni, illetve délutánra átmentünk a szomszédos Demjénbe, ahol egy három órás belépőt váltottunk a Cascade barlang- és élményfürdőbe. A jó időnek hála nem csak a benti, hanem a kinti részt is tudtuk élvezni. A hazafelé vezető úton pedig lekanyarodtunk és megnéztük a Sódombot is. Kár, hogy az egyik oldalról a szálloda miatt nem lehet a közelébe menni, ezért bár már nagyon elfáradtunk, felmentünk a tetejéhez, hogy pár közelebbi képet is készíthessünk.

Szombaton ismét korán nekiindultunk, mert egy hosszú útra készültünk. Első állomásunk Szilvásváradnál a Szalajka-völgy volt. Itt szerencsésen elértük a kisvonatot (egy útra 900 Ft), mellyel felmentünk a végállomásig. Innen gyalogosan nekiindultunk felfelé az Istállós-kői barlanghoz. Majd vissza lefelé sétálva gyönyörködtünk a patakban, a Fátyol-vízesésben, a Sziklaforrásban és megnéztük a Szabadtéri Erdei Múzeumot is. Majd igyekeztünk is tovább, mert délután már Aggteleken a barlangban volt jelenésünk. Itt a Baradla barlang-aggteleki rövidtúráját választottuk, ez 1 órás program, mely során a vezető sok érdekességet mesélt és megcsodálhattuk az érdekes formákat felvevő cseppköveket is. A barlangon belül a túra útvonala szépen kiépített, egy picit melegebb ruházat azért jól jön, a benti hűs (kb. 10 °C) levegő miatt. Odafelé és hazafelé is folyamatosan gyönyörű hegyek, erdős részek között autóztunk. Az egyedüli elszomorító a helyi falvak, házak állapota.
Esti utolsó megállónk már Eger szélén a Szépasszony-völgy volt. Itt végigsétáltunk a pincéknél, majd egy szimpatikusnál kicsit megpihentünk. Itt megkaptam az autó kulcsát, hogy ’sofőröm’ élvezhesse a helyi borokat, majd a rövidke úton már én vezettem a szállásunkig.

Hogy a hazafelé vezető út se legyen unalmas, beterveztünk még pár megállót. Elsőként Egerbe mentünk, ahol sétáltunk egyet a városban. Megnéztük a Bazilikát, a Dobó teret. Kívülről a Minaretet is, de elég hosszú sor állt előtte és azt nem szerettük volna kivárni. Majd felsétáltunk a Várhoz (belépő: 1200 Ft), melynek történetével valószínűleg minden magyar tisztában van Gárdonyi híres művének köszönhetően.
Másik megállónk pedig már a Mátrában volt, felmentünk a Kékes-tetőre, így végre elmondhatjuk, hogy jártunk hazánk legmagasabb pontján is. Így tavasz vége felé a sípálya szép zöld volt. A TV toronyba nem mentünk fel, helyette inkább megebédeltünk a helyi étteremben.
Teleszívtuk tüdőnket a friss hegyi levegővel, majd egy hosszas autózás után, mindenféle újabb autós kaland nélkül szerencsésen érkeztünk meg haza.
dorav kapcsolódó élménybeszámolói:
Értékeld az élménybeszámolót!
0 (0 szavazat)
Lépj be az értékeléshez!
Hozzászólások:

Még senki sem szólt hozzá a témához!

Ahhoz, hogy hozzászólhass válaszd a belépést vagy regisztrálj, ha még nem vagy tagjanik közt!

Az élménybeszámolóhoz tartozó

album

Magyar  Română  Slovenčina