Az igazi turista Londonban

Egyesült Királyság London

Ott-tartózkodás ideje: 2018. márc. 14.  - 2018. márc. 19. (5 nap)

2 hozzászólás I 744 látogató olvasta. Rögzítve: 2018. júl. 19. küldd el ismerősödnek
Oszd meg ezt az oldalt!
avatar monique Beszámolója

Cimkék: Apátság  British Múzeum  Buckingham Palace  Cutty Sark  Greenwich  Hyde Park  katedrális  Kensington Palace  kórusének  London Pass  Luton  metrókártya  National Expressz busz  nyugati félteke  Oxford Street  Oyster card  őrségváltás  Parlament  Primark  St Paul’s Cathedral  The Shard  Tower Bridge  Westminster Abbey  Westminster Palace 

A ma divatos szemlélet szerint ne turisták legyünk külföldön; ismerjük meg a város rejtett értékeit, eldugott érdekességeit. Kérdés, van-e elég időnk? Manapság, a pár napos városlátogatások fénykorában, igencsak érdemes előre megtervezni, miket szeretnénk megnézni, hogy minden beleférjen a rendelkezésünkre álló rövid kis időbe, rosszabb esetben egy hosszú hétvégébe, és utólag ne legyen hiányérzetünk. Főleg igaz ez, ha egy fővárosra, jelen esetben Londonra esik a választásunk. Persze, mentsvárként még mindig ott van az „ide majd még visszajövünk” reménye!

Amennyiben időben foglalunk, és sikerül olcsó wizzair jegyet kifognunk, a gép Luton repülőterén fog leszállni, ahonnan a kb. fél óránként induló National Expressz busszal oda-vissza fejenként 18 fontért szűk másfél óra alatt érhetünk be Londonba. A buszjegyet a reptéren vagy a sofőrnél lehet megvenni, a busz pedig a Paddington pályaudvarig megy, ahonnan metróval bármerre tovább utazhatunk.

Sokan az olcsó szállás reményében London külvárosában foglalnak szállást, akkor viszont elég sok idő elmegy utazgatással. Mi a Paddington közelében lévő Hotel Sophiában szálltunk meg, amely remek helyen, a metró megállótól , és a„Hop On Hop Off” buszoktól is csak néhány lépésre helyezkedett el. A szállás 270 fontba került 5 éjszakára. A szállás egyszerűsége, az egyhangú reggeli (pirítós, méz, lekvár, tej, tea, és müzli), illetve a (hideg-meleg vizes) keverőcsap hiánya miatt csak rövid londoni tartózkodásra ajánlom. Fontos, hogy a kinti konnektor használatához átalakító szükséges, de ezt kint is könnyedén beszerezhetjük.

Mi – a 18 éves lányom és én – 6 napot, a repülőutakat leszámítva nettó 4 és fél napot töltöttünk Londonban (utolsó nap reggel indult vissza a gép). Mivel a lányom nagy színház és történelem rajongó, illetve a hidak szerelmese, a programunkat az ő érdeklődési körének megfelelően alakítottuk ki. Hosszas matekolás után még itthonról megrendeltük a London Pass-t. Ez egy nyakba akasztható, ingyenes belépőként funkcionáló, számozott plasztik kártya, ami rendkívül egyszerűen működik. Adnak egy vaskos kis könyvet térképpel és nyitvatartási időkkel azon látnivalókról, ahová a kártyával ingyenes a belépés, a legtöbb helyre sorban állás nélkül (ami nyáron, a népszerűbb helyekre inkább csak egy másik, rövidebb sort jelenthet). Aki belülről is szeretné megnézni London nevezetességeit, híres épületeit, az sokat spórolhat ezzel a kártyával, ráadásul benne van egy egy napos „Hop On Hop Off” buszozgatás és temzei hajókázás is. Érdemes a könyvecskét előre böngészgetni, mivel legalább 50 különböző programot ajánl. Mi három napos kártyát vettünk.
Amire figyelni kell, hogy csak egymás utáni napokon lehet felhasználni, ami az első látnivalóba történő belépéstől számít. A kártyát a London Pass hivatalos honlapján nagyon egyszerű megrendelni, és amennyiben ezt 14 munkanappal az indulásunk előtt tesszük, plusz költségért kérhetünk házhoz szállítást is. Mivel én elég sokat hezitáltam azon, bemegyünk-e annyi helyre, hogy megérje kiváltani (a londoni múzeumok egyébként ingyenesek, oda ez nem kell), ezért kifutottam az időből, és már csak a helyszínen tudtam átvenni a kártyát. Ez amúgy semmilyen problémát nem okozott. Kaptam egy színes, jól átlátható térképet az átvételi helyről, ami a Charing Cross közelében található, így első sétánkat ezen a környéken kezdtük.

Első nap kora délután, a szállás elfoglalása után a metró bejáratánál elhelyezett automatából fejenként 25 fontért megvettük a metrón való utazásra jogosító Oyster cardot. Ezt a plasztik kártyát az állomásra való be- és kilépésnél egyaránt érvényesíteni kell (kifelé is, különben túl magas összeget von le az utazásért, de a fémkapuk miatt ezt el sem lehet felejteni). A kártya zárol egy 5 fontos letétet, amit az utolsó utazás után vissza kell váltani (be kell helyezni a kártyát az automatába és a „refund” megnyomásával visszakapjuk a pénzt). A kártya használata sokkal egyszerűbb, mint ahogy azt itthonról, a sok leírást olvasva gondolnánk, de az aluljárókban is mindig állnak biztonsági őrök, akik segítenek a külföldieknek a kártya kiváltásában. Nekünk a majd öt nap alatt még egyszer fel kellett töltenünk, így fejenként összesen 38 fontot metróztunk el.

Mindenki tudja, hogy Londonban változékony az időjárás, és „állandóan esik”. Szerencsére ez inkább időszakos esőzést, semmint egész napos zuhét jelent, mégis gyakran készületlenül ér bennünket az ottani hideg. Jó hír, hogy a Primark áruházban olcsón lehet meleg és mindenféle ruhát vásárolni. Mi márciusban télikabátban és pulcsiban utaztunk, mégis kellett további meleg ruhát vennünk, hogy ne fázzunk az egész napos kint lét során.

Érkezés után tehát lecuccoltunk, átvettük a London Pass-t, majd az átvételi hely, a Leicester Square környékét jártuk be; Trafalgar Square (Nelson admirális 51,6 méter magas emlékoszlopával), majd a Whitehallon a Horse Guards Parade Ground épületén át a St. James parkban találtuk magunkat. Gyönyörű, napsütéses időben üdítő volt a park nyugalma, a kacsák és a számomra ismeretlen madarak látványa, a mókusok miatt pedig különösen kellemes időtöltés!

Második napunk reggelén a Hyde Parkon keresztül sétáltunk át a 10 órakor nyitó Kensington Palotához, mely a brit királyi család hivatalos rezidenciája. Itt élt gyermekkorában Viktória királynő, és ez volt Diana hercegnő otthona is. A palota egy része látogatható, és Diana ruhagyűjteménye is megtekinthető (mi egy óra alatt végigjártuk). A programot a lányom választotta, én helyette inkább Madame Tussauds panoptikumát ajánlanám. Ezután elmetróztunk a Westminster Pierhez (kikötő) egy kis hajókázásra a Temzén. A City Cruises hajótársaság szintén „Hop On Hop Off” rendszerrel működik, négy megállója van: Westminster Katedrális, London Eye, Tower, Greenwich.

Mi aznapra az Unesco világörökségi listáján szereplő Greenwichet választottuk, ahova 12 órakor indultunk és másfél óra alatt jutottunk el, és ahol a Királyi Obszervatóriumban az egyik lábunkkal a keleti, másikkal pedig a nyugati félgömbön állhattunk. Útközben, a királynő háza kívülről szép, figyelemfelkeltő épület, belül azonban egy nem túl érdekes, ingyenes festménykiállítást rejt. Mivel a hajó visszaindulásáig volt még időnk, végigjártuk az 1869-ben épített, Kínából teát, majd Ausztráliából gyapjút szállító Cutty Sark nevű vitorlás hajót. Visszafelé a 15:40-es sétahajóval a Tower Bridge Pierhez utaztunk vissza.

Ott átsétáltunk a hídon, hogy az estét a The Shard-ban, A Szilánk elnevezésű felhőkarcoló panorámaablakai mögött töltsük, mely 309,7 méteres magasságával Európa negyedik legmagasabb épülete (emiatt viszont az alacsonyabb, 135 m magas London Eye-t kihagytuk, mivel arra a London Pass egyébként sem volt érvényes). A The Shard-ban nem győztünk fotózni, annyira lenyűgözött bennünket a kivilágított London látképe!

Harmadnap a„Hop On Hop Off” buszos városnézést választottuk. A St. Paul’s Cathedralnál akartunk kezdeni, de a buszról leszállva szóltak, hogy aznap egy óráig zárva tart, ezért a buszon maradtunk és végül a Towerig utaztunk. Az egykori börtön középkori épületegyütteseiben majd 3 órát töltöttünk (nagyon tetszett), majd a London szimbólumának tartott Tower Bridge múzeumába is bementünk, ha már éppen arra jártunk és a London Pass-szal gyorsan bejutottunk. Jó volt lenézni a híd üvegszintjéről az alattunk elhaladó autókra és a Temzére. A híd felnyitásának idejéről a múzeumban vagy a neten tudakozódhatunk (ottlétünk idején sajnos nem nyitották fel)! A Tower bejárata mellett nagyon finom fish and chipset árulnak, érdemes megkóstolni.

Ezután visszaszálltunk a „Hop On Hop Off”-ra, mely elvitt a Shakespeare Globe Theatre-ig. A színházat egy majdnem másfél órás csoportos vezetés keretében néztük meg, mely már akár középfokú nyelvtudással is élvezhető. Kora este a Temze déli partján és London első gyalogos hídján, a Millenium Bridge-en sétálgattunk, majd a Hungerford hídon, már sötétben jutottunk el az első napunkon megismert városrészbe, a Charing Cross-hoz, hogy a Trafalgar Square, Piccadilly Circus és Covent Garden környékén lévő utcácskákba bolyongva, és az ottani pubokban iszogatva bepillantást nyerjünk az éjszakai London világába.

Negyedik napunk a történelem és a politika jegyében telt. Egyetlen itthonról, elővételben megváltott jegyünk a Parlamentbe szólt 10:20-ra (12 000 Ft/fő volt). Havas, szeles, esős időre ébredtünk aznap, ezért séta helyett metróval robogtunk a helyszínre. (Az időjárás – előrejelzés alapján tudtuk, hogy londoni tartózkodásunk első részében lesz csak napsütés, ezért szerveztük akkorra a hajókázást és panoráma-buszozást.) A Parlamentben rövid, de annál vacogósabb sorban állás után, másfél órás audioguide-os túrán vettünk részt. A Westminster-palota a londoni parlament alsó- és felsőházának épülete, gazdag belső kialakítással. Ez szintén az Unesco világörökség részét képezi, és nekünk nagyon tetszett, ahogy a mellette álló Westminster Abbey is, amelyben magyar nyelvű audioguide-ot (magnós idegenvezetést) is lehet választani! Az Apátság az angol királyok koronázási, és temetkezési helye, 2011-ben Vilmos Herceg és Kate Middleton is itt kötött házasságot. (A Big Ben jelenleg sajnos éppen átépítés alatt áll, így nem látogatható). Mivel előző nap kimaradt, délután gyorsan átmetróztunk a St. Paul’s Cathedralhoz ahol első körben másfél órát töltöttünk. Nagyon szép kilátás nyílik a városra a kupolából, érdemes fellépcsőzni! Véletlenül megtudtuk, hogy aznap kóruséneket tartanak a katedrálisban, s bár nem vagyunk vallásosak, megvártuk, hiszen nem mindennap hallhatja az ember a Miatyánkot és a Hiszekegyet ilyen vallási és akusztikus közegben!

Utolsó londoni napunkon a vásárolgatás és céltalan lődörgés mellett az őrségváltás volt a fő napirendi pont. Az egyik lehetőség, hogy a Green Park megállótól a parkon át max öt perces sétával érjük el a brit királyi család otthonát, a Buckingham Palace-t. Sok leírás található arról, honnan lehet a legjobban látni. Szerintem a palotával szemben állva, a főbejárattól balra eső kerítésnél, az első sorban lehet legjobban végignézni az udvaron levezényelt őrségváltást. Mi a szemben lévő Victoria Memorial legfelső lépcsőjéről néztük, ami a lovasrendőrök bevonulása szempontjából szintén jó hely, viszont nehéz belátni a kerítés túloldalán zajló ceremóniára. Aki jó helyet szeretne találni, valóban menjen oda akár egy órával a kezdés előtt. Mi szállingózó hóesésben fél órával korábban mentünk, akkor lehetett még helyezkedni (ha tudtuk volna, hol a legjobb, mert mindenki mást mondott), de nyáron sokkal nagyobb lehet a tömeg.

Délután, hogy jól felmelegedjünk, vagy két órát bóklásztunk az ingyenes British Múzeumban. Nagyon ajánlom, még akit a történelem nem is érdekel annyira, annak is érdemes néhány pillantást vetni a gigantikus szobrokra, az egyiptomi kiállításra (a híres Rosette-i kő és a múmiák) illetve az ókori, főleg görög részre (az athéni Parthenón épületével a Kr. e. V. századból). Utolsó napunk további részében az Oxford Streeten lesétáltunk a Marble Archig, majd a másnap délelőtti géppel hazarepültünk.
Értékeld az élménybeszámolót!
0 (0 szavazat)
Lépj be az értékeléshez!
Hozzászólások:
monique - 2018.07.22. 21:37

Alig két héttel az indulás előtt döntöttünk London mellett, így az időnként remek akcióban lévő, akár 8000 Ft-ért elérhető repülőjegyért is majdnem 40 ezer Ft-ot fizettem. De mindegy, így is megérte! Most Szlovéniába készülünk, arra majd jobban felkészülök... :-)

szajci - 2018.07.22. 16:05

ha időben foglalsz a NE busz 10 fontból kijön, lásd az áprilisi posztomat :)


Ahhoz, hogy hozzászólhass válaszd a belépést vagy regisztrálj, ha még nem vagy tagjanik közt!

Az élménybeszámolóhoz tartozó

album

Ajánljuk

még figyelmedbe

Magyar  Română  Slovenčina