Angol városka, amit feldobtak a magyar lányok pár napra

Egyesült Királyság Wolverhampton

Ott-tartózkodás ideje: 2005. nov. 15.  - 2005. nov. 23. (8 nap)

0 hozzászólás I 7 949 látogató olvasta. Rögzítve: 2007. okt. 18. küldd el ismerősödnek
Oszd meg ezt az oldalt!
avatar Speedy Beszámolója
Wolverhampton mindössze 30 km-re található Birminghamtől. Ha nem dolgozott volna ott egy barátnőm eszembe nem jutott volna oda menni.
A kiút sajna nem túl olcsó, mert vagy Londonból buszozok 6 órát vagy átszállok. Nos mivel én kényelmes ember vagyok a 1x átszállást választottam repülővel. Mikor megérkeztem Zürichbe lázasan keresni kezdtem a gépemet, bár ha tudtam volna mit keresek lehet hazamegyek. A gép szerintem a legkisebb volt a gépparkban. Kb 30 ember fért el benne és alig bírtam benne felegyenesedni. Mikor megláttam feltettem magamnak a kérdést: ezzel fogok én repülni 10 ezer méter magasban??? Remélem túlélem. És láss csodát, gond nélkül landoltam Birminghamben, ahol barátnőm fogadott.
Onnan vonattal mentünk tovább a városkába, ami amúgy nem sok érdekes látnivalóval büszkélkedhet. Mindösszesen egy bevásárló utca és egy fő út, ahol a buszok közlekednek. Továbbá egy kb 500 éves templom, színház és három plaza. Na meg persze egy tucat pub és ezek közül is a legkedvesebb a Claregate. Ami nekem érdekes volt, hogy a pincér nem jön oda, hanem neked kell a pulthoz menni és rendelni és úgy hozzák ki az italt és az ételt. Az angol falatokról nem ejtenék szót mert borzalmasak, sokal inkább más nemzetek ételeit ettem kintlétem alatt. Mondjuk portugál fűszeres rízst vagy oltári csípős, gyomor égetős indiai kajcsit. Viszont a helyi fánkok és desszertek oltáriak. Nem is csodálkozom, hogy sok angolnak problémája van a súlyával. Tényleg nagyon finomak.
A gyalogos közlekedés errefelé annyira nem egyszerű.. Nem tudom, hogy angol szokás e, de zebrákat nem divat errefelé az utcára festeni. Így túl sok választásod nincs ha át akarsz jutni a másik oldalra. Megállsz, körbenézel és átrohansz az utca másik felére, bízva abba, hogy nem fognak elütni.
Miután túl sok mindent itt nem lehet csinálni, hát gondoltuk végig járjuk az éjszakát és lecsekkoljuk, hogyan partyznak itt a fiatalok. Az első sokk, ami ért az angol lányok... Komolyan mondom a magyar pasik hálát adhatnak az égnek, hogy itt élnek. Annyi csúnya, kövér lányt egy helyen. Nem véletlen, hogy az utcán is megállítottak és megkérdezték, hogy honnan jöttem és ahogy beléptünk egy pubba a helyiek hosszan fürkésztek minket. Sőt a portugál étteremben az étterem vezetője nem engedte, hogy kifizessük a vacsorát és még desszertet is hozatott nekünk.
Ami szórakozóhely volt a városkában az mind bejártuk egy este alatt. Kezdtük Chichago-ban, ami förtelmes volt, onnan tovább a Hog's head-be, ami viszont tuti hely. Kapásból rendeltünk 6 tequilát, ami itt nagyon meglepő dolog, mert ilyet senki sem iszik. Csak sört meg vodkát, de azt hektoliter számra. De ott sem maradtunk sokáig, mert a legjobb helyre akartunk meni a Yates-be. Na igen, ott aztán van buli. Olyannyira sikerült jól éreznem magam, hogy egyszer véletlenül a fétrfi wc-be mentem dolgomat intézni. De nem vot belőle gond, kedvesen rám mosolygott mindenki és hagyták had menjek. Amúgy az este folyamán nem sokat voltunk egyedül. Ha bármelyik nőnek önbizalom hiánya van, menjen ki egy hétre Angliába. Megjegyzem az ottani fiatalok nagyon barátságosak és természetesen viselkedenek. Műmájer, kigyúrt pasik nincsenek. Itt nem az a lényeg, hogy milyen márkájú holmiban vagy.
A hazajutás nem annyira egyszerű, ugyanis nincs éjszakai járat. Így csak a város egyetlen egy taxiállomása maradt, ahol sorokban állnak a hazajuti vágyok. Kb 20-25 perc után jutott nekünk is egy taxi, ami 3,60 fontért haza is vitt minket. A sőförök nagyon beszédesek errefelé. Ezen az estén épp egy Jamaicából 25 éve idetelepült drivert fogtunk ki, akinek a 18 éves lánya épp most várja második gyermekét. Merthát Angliában 18-20 év között a lányok már min. egy gyerekkel büszkélkedhetnek. Ez errefelé így működik. Egy dolog volt, amire képtelen voltam: a Mc Donald's-t úgy kimondani, hogy azt meg is értsék. Én próbálkoztam már mindenhogy, elharapva a szó elejét, közepét, végét stb... egyszerűen sehogy sem értették. De valahogy nem tudtam rájönni mi a különbség aközt ahogy ők mondják és én. Ez örök rejtély marad.
Dehogy ne csak a féktelen tivornyákról szóljon ez a beszámoló, amit még érdmes tudni, hogy lakosságának közel 60-70%-a indiai és pakisztáni. Egész kis lakókerületeket alkotnak a városkában. Ami nekem egyből feltünt az az volt, hogy az indiai és pakisztáni lányok még mindig a hanyományos szárit viselik és nem járnak sehová csak a szupermarketbe vásárolni. Ezzel szemben a férfiak teljesen nyugatizálódtak mind ruházatilag, mind kulturálisan és szívesen mutatkoznak "fehér" lányokkal. Wolverhamptom amúgy egyetemmel is büszkélkedhet, tele külföldi diákokkal. A nemzeti sokszínűség garantált.És mi sem természetesebb annál, hogy magyarok is vannak közöttük.
A közlekedés kiváló. A busz- és vasuti pályaudvar alig 100 méterre vannak egymástól a város szívében. Innen gyakorlatilag bárhová el lehet jutni. Itt található még a Brittannia Hotel is. Szerintem az egyetlen a városkában.
Összességében Wolverhamptonban tényleg csak vásárlással és evéssel lehet eltöltei az időt, de azt nagyon. Esteleg mókus etetéssel a West parkban, ha már tényleg nem tudunk mit kezdeni magunkkal.
Értékeld az élménybeszámolót!
0 (0 szavazat)
Lépj be az értékeléshez!
Hozzászólások:

Még senki sem szólt hozzá a témához!

Ahhoz, hogy hozzászólhass válaszd a belépést vagy regisztrálj, ha még nem vagy tagjanik közt!

Az élménybeszámolóhoz tartozó

album

Ajánljuk

még figyelmedbe

Magyar  Română  Slovenčina