A végtelen szerpentinek - hatodik nap

Marokkó Tatooine

Ott-tartózkodás ideje: 2009. jan. 22.  - 2009. jan. 23. (1 nap)

0 hozzászólás I 2 864 látogató olvasta. Rögzítve: 2009. jan. 24. küldd el ismerősödnek
Oszd meg ezt az oldalt!
avatar BKFOngoBamako Beszámolója

Cimkék: bamako  bkf  budapest  ongo  rally  verseny 

A kora reggeli kelés megtette hatását, a csapat bágyadtan, nem túl hatékonyan tette ügyes bajos dolgait. Blog-feltöltési, internetes technikai gondok miatt újfent egy órás késéssel sikerült csak elindulnunk.

Nem tudtuk, hogy mi vár ránk, hiszen lényegében ez volt az első nem országutas terep, ahol haladnunk kellett.

Tizenegy felé vágtunk neki a hatodik nap etapjának, melynek célja a Tatooine nevű hely, ez a kis „falu” 680 km-re volt az indulási pontunktól, Marrakeshtől. Érdemes megnézni a terepet a képeken, Star Wars rajongóknak ismerős lehet.

Hosszú, lassú úton kellett haladnunk, pontosabban kellett volna, de a mai nap akartuk behozni az előző napokon összeszedett lemaradásunkat. A Tatooinera vezető út volt az eddigiek közül a legérdekesebb. Végre nem csupán unalmas, soha véget nem érő aszfaltcsíkokon kellett haladnunk, hanem az Atlasz hegység kacskaringós, veszélyes, de pont ezért érdekes útszakaszain autóztunk.

Eredetileg egy másik útvonalon vágtunk volna neki a hágónak, azonban ezt nem tanácsolták, sőt le is zárták a nagy havazás miatt. Nagyon sajnáltuk, mert állítólag ez lett volna az egyik legszebb helyszínek egyike. Azonban mi az alternatív vonalban sem csalódtunk.

Vékony szerpentinek, melyekre felkapaszkodva gyönyörű tájak tárultak elénk. Hatalmas hegyek, völgyek, hosszú, szemmel követhetetlenül kacsázó utak, mindezt a vöröses-sárga föld, vagy éles sziklarengeteg borította.

A közlekedés nem volt egyszerű ezen a szakaszon. Azon felül, hogy vezetéstechnikailag is magas igényű a terep, roppant nehéz előzni olyan teherautókat, melyek bár 30-al haladnak, ugyanakkor úgy 5-6 méter magasan meg vannak rakva mindenféle holmival. Életveszélyes, vagy éppen röhejes látványt nyújtva.

Miután ma akartuk a mezőnyt utolérni, ezért Gyuri végig feszített tempót diktált. Az időnként rallysra (ha már ott vagyunk, nem?) vett figurának köszönhetően ez sikerült is. De sikerült az első közúti büntetését is begyűjtenie Gyurinak, mivel az egyik záróvonalas előzés után (szinte az egész útvonal záróvonalas amúgy) leintettek az út szélén álló rendőrök, és kétszáz dirhamra megbüntették minket. Először négyszázat mondott az amúgy kedvesen viselkedő policeman, de Gergőnek köszönhetően sikerült „lealkudni” felére az összeget.

Egyébként meglepő, hogy az útszakaszon mennyi rendőr „trafizott”, igen sűrűn voltak útellenőrzések, melyeken gyakran felfedezhető volt az igen drasztikusnak nevezhető, földre elhelyezett tüskelánc, mely egyfajta terelési funkciót töltött be.

Az út felénél elérkeztünk Agadir városába. Klasszikus, „fehérházas”, pálmafás város ez. Turisták által is látogatott hely, ezért relatíve rendezettnek tűnt. Pont emiatt döntöttünk úgy, hogy itt avatjuk fel a gyomrunkat egy Afrikában elkészített étellel. A biztonság kedvéért kiválasztottunk egy olyan éttermet, ahol sokan ültek, s kellően tisztának tűnt.
Hasonló elővigyázatossági szempontok miatt kértünk ki két db grillcsirkét, mondván, hogy elrontani azt nem lehet, át is van sütve, tehát biztonságosnak nevezhető. Gondoltuk.

Az étel nem volt túl finom, a valami érdekes zöld pácban lötyögő hús egyikünknek sem nyerte el igazán a tetszését, sőt. Mondhatni, hogy borzasztó volt, ezért az elfogyasztásától el is álltunk.

„Evés” után folytattuk utunkat, csak még előtte lenéztünk Agadir óceánpartjára pár fotó erejéig, abban a szerencsés helyzetben vagyunk az elmúlt napokban, hogy egy part megnézése már csak egy átlagos helyzetnek nevezhető –persze valójában mindegyik alkalom egy élmény a maga nemében.

Utunkat folytatván be is esteledett, a tájékozódás már nehezebb, hiszen a GPS nem mindig működik tökéletesen, de ha az ember kiismeri magát a térképeken, akkor nincs baj.

Tíz óra felé érkeztünk meg a B2-s táborhelyre, mely egy, a Star Wars filmeposzból ismert helyszín. A táborhely maga is a Tatooine nevet viseli, ami a Csillagok Háborúja egyik korábban elkészített epizódjában megismert bolygó neve. Az érintett jeleneteket itt forgatták, ebből ma annyi látszik, hogy még mindig megvannak a műben látható kis agyaggúlák. A helyszín roppant hangulatos, ha az ember látta a filmet, akkor tényleg beleképzelheti magát a sivatagos bolygó helyszínébe.

Ez volt az első sátras napunk. Bár ez így nem igaz, hiszen bár sátortáborként hirdették az esti pihenő lehetőséget, mi inkább bebútoroztunk egy ilyen Tatooineos kunyhóban. Meleg volt bent, szélvédett is, ráadásul nem is kellett a korom sötétben a sátor felállításával bajlódnunk. Egyetlen gond a bent található rengeteg teveürülék volt, de Szonja ügyesen kitakarította a helyet.

Este még egy gyors főzés a szomszédos csapattal karöltve, majd nyugovóra térés, hisz a hetedik napon szinten hosszú és fárasztó táv megtétele vár ránk.
Értékeld az élménybeszámolót!
10 (1 szavazat)
Lépj be az értékeléshez!
Hozzászólások:

Még senki sem szólt hozzá a témához!

Ahhoz, hogy hozzászólhass válaszd a belépést vagy regisztrálj, ha még nem vagy tagjanik közt!

Az élménybeszámolóhoz tartozó

album

Ajánljuk

még figyelmedbe

Magyar  Română  Slovenčina 
Kedves Látogatónk!

Az ongo.hu oldal jelen formájában már nem frissül, ezért az oldalon megjelenő információk elavultak lehetnek.
Jelenleg azon dolgozunk a háttérben, hogy megújult formában és új funkciókkal ismét a felhasználók rendelkezésére álljon az ongo.hu.
Hamarosan jelentkezünk!

Az ongo.hu csapata
ongo