Mixnitz ékköve: Medveölõ-szurdok

Ausztria Mixnitz

Ott-tartózkodás ideje: 2009. jún. 19.  - 2009. jún. 19. (1 nap)

7 hozzászólás I 33 502 látogató olvasta. Rögzítve: 2009. aug. 18. küldd el ismerősödnek
Oszd meg ezt az oldalt!
avatar csuporka Beszámolója

Cimkék: hochlantsch  medveölő  mixnitz  szurdok  túra 

Minden kirándulni, túrázni vágyó embernek kötelező ezt a helyet végigjárni és csodálni szépségét, valamint gyönyörködni a hihetetlen panorámában. Ezzel a kis beszámolóval is próbálunk kedvet csinálni mindenkinek egy fantasztikus nap eltöltéséhez Ausztria egyik vonzó szurdokában a Medveölő – szurdokban (Bärenschützklamm) Mixniztben.
Nem túl hosszú keresgélés után akadtunk rá erre a szurdokra és elhatároztuk, hogy meghódítjuk a legmagasabb csúcsát és mivel szeretünk kirándulni, túrázni hamar belevágtunk a terv megvalósításába. Sajnos idő hiányában csak egy nap állt rendelkezésre a túrára, de kissé erőltetett tempóban így is élvezhető volt minden pillanata.
Hajnali 5 órakor indultunk Székesfehérvárról és Szombathelyet elhagyva Bucsunál léptük át a „határt”. Innen jó másfél órás autókázás várt még ránk, de a csodálatos hegyi utak mellett szinte elrepült az idő. Bár néhány helyen elég veszélyesnek tűnt az út a sok szakadék és meredek hegyoldalak miatt, de végül elértük úticélunk és megérkeztünk Mixnitzbe. A szurdokot könnyű megtalálni, mert mindenfelé ki van táblázva, hogy merre kell menni, tehát senki nem tudja eltéveszteni az irányt. A 6 parkoló bármelyikét használhatják az ide látogatók, amelyek természetesen ingyenesek.
A parkolótól kb. 45 perc sétával érhető el a Medveölő - szurdok bejárata, itt lehet megváltani a belépőt, amely felnőtteknek 3 euro, de ez jelentéktelen összeg ahhoz a csodához képest, amit a túra nyújt! Bár a bejáratig eljutni sem olyan könnyű, hiszen ez a 3 km-es táv 340 m-es szintemelkedéssel jár együtt.
A jegy megvétele után aztán kezdődhetett a túra, amelyet már izgatottan vártunk.
Kicsi séta után elértük az első létrát és fahidat, amelyből 169 darab található a szurdokban. Ez kb. 2900 lépcsőfokot jelent, mely nagyon szép vízeséseken halad keresztül, illetve ezek mellett. Néhány létra megmászása elég embert próbáló feladat, de a lenyűgöző vízesések és pici „tavak”, valamint csodálatos sziklafalak elvonják a figyelmet a nehezebb terepről. Persze nem árt az orrunk elé nézni, mert a nyirkos létrák itt – ott elég csúszósak! Viszont itt jegyezném meg, hogy a kiépített útvonal minden várakozásunkat felülmúlta, hiszen tökéletesen karbantartott volt teljes hosszában!
Az első olyan hely, ahol kicsit meg lehet állni pihenni a 100. létra körül található egy kis faháznál. Innentől kezdve még meredekebb létrák jönnek és a szurdok vége felé már kifejezetten nehéznek tűnt a létrák megmászása, de természetesen leküzdhető az akadály még azoknak is, akik nem annyira edzettek. Mint például mi! Sajnos azt nem lehet leírni, hogy a táj milyen festői a szurdokban, mert nem nagyon talál rá az ember megfelelő szavakat, ezt egyszerűen látni kell!
Mikor eljutottunk a szurdok végéig akkor már kb. 1300 méter magasan voltunk. Itt található egy kis fogadó - ahol felfrissíthetjük magunkat -, valamint egy mosdó is.
Persze utunk itt még nem ért véget, mert meg akartuk hódítani az itt található legmagasabb csúcsot, ami a Hochlantsch a maga 1720 méterével. Kis pihenő után el is indultunk és először nem tűnt nehéznek a terep, de hamar rájöttünk, hogy nem is lesz ez olyan egyszerű. Számunkra elég nehéz terepen azért feljutottunk a csúcsra, bár elég fárasztó volt felkapaszkodni a sziklák, kiálló gyökerek és meredek hegyoldal mellett. Kicsit olyan érzésünk volt, mintha ellenünk lenne a természet, de azért legyőztük! A hegytetőn a panoráma viszont kárpótolt mindenért, hiszen pazar kilátás nyílt a környező hegyekre és völgyekre. Ide kb. másfél óra alatt jutottunk fel a fogadótól és kb. ugyanannyi az út lefelé is, bár egy picit talán könnyebb. De itt sem szabad elfelejteni, hogy nagy odafigyeléssel közlekedjünk, mert hamar baj lehet a kapkodásból!
A fogadónál kis pihenő következett, majd elindultunk a parkoló felé, nem is sejtve, hogy az út milyen lesz lefelé. Nem is a nehézsége volt a fő probléma, hanem a nagy szintkülönbség. Érdemes magunkkal vinni fáslit, / esetleg túrabotot / mert a térdekre elég nagy terhelés jut. Ez igaz a Hochlantsch-ról lefelé jövet is. Útközben elhaladtunk egy kis tanya mellett, amely a maga sajátos bájával és a hegyi környezettel üde színfoltja volt az egész napnak. Még egy kis séta és máris a pénztárnál vagyunk és onnan már nincsenek messze a parkolók sem.
Ha valaki úgy dönt, hogy megmássza az 1720 méter magas csúcsot is, akkor az körülbelül egy 7 – 8 órás túrával számoljon. Viszont csak ajánlani tudom mindenkinek, hogy járja végig a teljes utat, mert maradandó élményt fog jelenteni számára.
A hazaindulás nem volt jó érzés, mert az ember hamar megszokja a jó levegőt és a meseszép környezetet és nem vágyik vissza a városi forgatagba.
Bízom benne, hogy ez a kis beszámoló sokakat ösztönöz majd arra, hogy meglátogassák ezt a különösen szép helyet és egy kellemes napot töltsenek el itt, bár a legmagasabb csúcs meghódítása szerintem nem kisgyereknek való, de a fogadóig nyugodt szívvel ajánlom családosoknak is!
Mindenkinek kellemes kikapcsolódást kívánok!
Értékeld az élménybeszámolót!
7.3 (22 szavazat)
Lépj be az értékeléshez!
Hozzászólások:
syla99 - 2012.08.06. 16:24

Megjártuk ezt a szép helyet mi is. Én sem tartom magam nagyon edzettnek, de lehet teljesíteni. 5 éve terveztük, hogy elutazunk ide, és megnézzük, ezért a kitartás belőlünk nem hiányzott! Bár minket a csúcs előtt elkapott egy vihar és jégeső, így vissza kellett fordulnunk a cél (Hochlantsch) előtt. Nagyon fájlaltuk, de nem volt más választásunk :-(( Ezt leszámítva is nagyon jó volt és gyönyörű ez a túristaút.
Nagy lelkesedéssel olvastam az itteni beszámolót még a túránk előtt (ami megjegyzem igencsak fedi a valóságot), aztán átolvastam a hozzászólásokat is. Ezután sajnos elbizonytalanodtam, mert az egyik kiránduló társunk tériszonyos, és aggódtam, hogy neki majd nem tetszik, és hasonló véleményen lesz, mint itt, aki azt írta, hogy tériszonyosok végképp ne induljanak neki.... és most azok kedvéért, akik tériszonyosak is, de szeretnek kirándulni, gyönyörű helyeket látni, szívből, bátran ajánlom!! Mindenhol 100% biztonság van!!! Két felől fakorlátok!! Mindenhol! Létrafokok közé esni nem lehet! Persze figyelni kell nagyon, mert a létrafokok csúsznak, és a cipő ha le is csúszik kicsit, az ember megüti magát, de beesni a mélybe, ha valaki kapaszkodik , szinte lehetetlen!! A látvány tényleg elveszi a figyelmünket a fizikai nehézségről, meg is jegyeztük útközben, hogy semmi fáradságot nem érzünk , az ember nagyon fel van tuningolva, olyan csodálatos a szurdok, azt sem tudtuk hova nézzünk... pedig már megjártuk tavaly a Liechtensteinklamm-ot is!Az szurdok végétől, ahol az étterem van, a terep tényleg nehéz felfelé a csúcsra, mi 1 órát meneteltünk a sziklás hegyoldalon, aztán visszafordultunk, mint már írtam a vihar miatt, de lefelé könnyebb és a jégeső közeledtével sokkal hamarabb le is jutottunk az étteremhez, mint 1 óra. A csúcs tehát lemaradt a mi beszámolónkból, de még az esős visszaút a parkolóba is vidáman telt, mert az ember nem lát mindennap ilyen tájat. Szóval Mindenkit -aki szeret túrázni és kitartó - bíztatok, hogy bátran induljon neki!!

szalay3 - 2011.03.06. 17:47

Én nem tartom olyan nehéznek ezt a szurdokot (bár némi túrázási gyakorlat valóban nem árt). Amikor Mi itt voltunk, kb. 40 magyar volt itt (nem egy csoport) és csak néhány osztrák, ami némileg ellent mond annak, hogy a magyarok nem ismerik ezt a helyet. Ami viszont érdekes volt, hogy bár mi magunkat közepes (tehát nem kezdő) túrázóknak tartjuk (bár akkor már 58 éves voltam és ez azóta csak fokozódott), egy osztrák nyugdíjas csoport úgy elhúzott mellettünk, hogy többet nyomukat sem láttuk. Mi kb. 4 óra alatt mentünk oda vissza (úgy 10 lépcsőfokkal a vége előtt fordultunk vissza). Ami még említésre méltó, hogy a parkolónál almapréselők működnek, alma szezonban, tonnaszámra préselik ki az almalevet, lehet venni is belőle, ez valóban 100 %-os és bio.Egy másik helyet viszont tudok ajánlani, amit viszont tényleg nem nagyon ismernek a magyarok (nem is találkoztunk ott magyarokkal), pedig Mariazelltől csak úgy kb. 25 km-re van északra, ez az Ötschergräben. Az osztrákok nemes egyszerűséggel csak az Osztrák Grand Kanyon-nak titulálják, ami némi túlzás, de a szokásos 1-2 km-es kanyon hossznál lényegesen nagyobb (kb 60 km szerintem), viszont eszméletlen szép. Majd ide is felteszem az ottani túránkat, de addig is itt lehet több információt találni róla:http://utazasok-svajc.blogspot.com/2010/09/ausztria-barenschutzklamm-otschergraben.htmlsziasztok, Gábor

Kyra - 2010.09.30. 16:58

Kedves Atesz2!Ne haragudj, de szerintem nincs igazad. A beszámoló olvasása után túráztunk és kettőnkből én bírtam nehezebben (partnerem sokkal gyakorlottabb és edzettebb). Én nem vitattam, hogy mennyire varázslatos, fantasztikus élmény (ha esetleg még egyszer elolvasod a hozzászólásomat, Magad is láthatod). Nem foglalkoztam azzal, hogy bárcsak el sem indultam volna, véleményem szerint félreértelmezed az Általam leírtakat. Azzal sem értek egyet, hogy mindenkinek ajánlható, mert szerintem ez nem így van: gyengébb fizikai állapotúaknak, tériszonyosoknak, idősebbeknek én biztosan nem javasolnám. Azon a megjegyzésem pedig csodálkoztam, hogy "magyar ember ritkán jut el ilyen helyekre". Ausztriába? Komolyan? Biztos vagy benne?Annak egyébként örülök, hogy Neked ennyire tetszett és nem merült fel semmilyen probléma.

Atesz2 - 2010.06.30. 06:53

Én csak pár szóban reagálnék Kyra és jackjunior hozzászólásához! Sajnos azt nem tudom, hogy a beszámoló olvasása előtt vagy után túráztatok-e a szurdokban, de ha csak utána akkor azt hiszem rengeteg utalás van benne, hogy milyen is terep arrafelé és hogy oda kell figyelni, mert hamar baj lehet a figyelmetlenségből! Nekem sincs lehetőségem sokat túrázni, sőt elég kevés lehetőségem van rá és még edzett sem vagyok annyira, de végigjártam a szurdokot minden probléma nélkül és tényleg olyan, mint ahogy a beszámolóban le van írva! Sajnos ez a baj a magyar emberrel, hogy ritkán jut el ilyen helyekre és akkor sem tudja élvezni a dolgot, mert azzal foglalkozik, hogy bárcsak el sem indult volna! Tisztelet a kivételnek! Szóval én csak ajánlani tudom mindenkinek a helyet!

jackjunior - 2010.06.29. 12:51

Üdv Mindenkinek!Az elmúlt hétvégén voltam a Medveölő szurdokban és szeretném ha mások tanulnának az esetemből: én nem sportolok, a kutyámmal sétálok, kirándulok sokat. A mixnitzi túra nekem kínszenvedés volt, rosszul lettem, olyan meredeken és olyan magas helyeken kellett másznom. Akinek egy kicsi tériszonya van, annak ezt a helyet nem ajánlom!!! Nekem azt mondták, hogy ezt a túrát (fel a kereszthez) kicsi gyerekek ill. idős emberek is simán teljesítik, de szégyen vagy nem, én átkoztam magam, hogy elmentem ide! A gyönyörű látvány számomra nem feledtette, hogy a létrákon felfelé menet úgy kapaszkodtam, mint aki az életéért küzd és nem mertem sehová sem nézni! Sajnálom, de én nem mennék vissza és nekem kimondottam horror volt az egész. Csak szerettem volna, ha ezt a véleményt is figyelembe veszi, aki ide készül és nem gyakorlott túrázó.Kellemesebb élményeket kívánok! JJ

Kyra - 2010.06.10. 10:46

Tegnapelőtt másztuk meg, szerencsére ketten voltunk (erre még visszatérek). Már a parkolótól a szurdok bejáratáig sem túl könnyű, nekünk kb. 1 órába tellett, elég erős emelkedők vannak. A belépő jelenleg 3,50 euró, a kasszától nem messze pedig kezdődnek is a fahidak és lépcsők. Gyakorlatilag végig olyan, mint a beszámoló hetedik képén azzal a kitétellel, hogy néhol már-már létraszerű. A hely adottságaiból következik, hogy nem mindenhol van kétoldalt korlát, mert nem fér el! Tudni kell még azt is, hogy sok helyen csak 1 ember számára van hely - bár nem jellemző a lefelé haladás - legfeljebb aki feladja.A kasszánál 1 óra van kiírva, mint szükséges idő - gondolom ez a remek fizikai kondícióban lévőkre, vagy hegymászókra vonatkozik - én nem szoktam túrázni, így nem is volt elég. Hasonló amatőröknek szeretném leírni, hogy nagyon-nagyon fárasztó, tériszonyosok pedig egyáltalán ne próbálkozzanak, mert sok helyen a nagy semmi van alattunk és szépen lelátni! Gyereket eszünkbe se jusson felvinni, bár úgy rémlik, nem engednék be. Maga a szurdok 8 szakaszból áll, ez a belépőn is jelezve van és ahogy haladunk, jól lehet követni hogy éppen hol tartunk. Nagyon szépek a vízesések, zuhatagok, egyáltalán maga az egész szurdok varázslatos, fantasztikus élmény, ezzel egyetértek. Ugyanakkor azonban jobban tudatosítanám, hogy hosszú időbe telik és kimerítő! A szurdok kijáratától még kb. 20 perc míg elérjük a kioszkot ahol üdítőt, sört, kávét vagy snapszot vehetünk, de ez már nem lépcsőkön, hanem ismét erdei terepen értendő. Itt van mellékhelyiség is, egész normális, de persze nem szállodai színvonalú. Mi délben indultunk a parkolóból felfelé és amikor rászántuk magunkat a visszaútra, kb. 4 óra volt. A lefelé vezető út nehéz hegyi terep - azért nehéz, mert tele van kisebb-nagyobb kövekkel, illetve kb. tenyér méretű szikladarabokkal és súlyosbodhat azzal, hogy elkezd esni az eső. Mi előző nap is próbálkoztunk, de akkor neki sem lehetett indulni, mert szakadt! Tegnapelőtt pedig a lefelé vezető út felénél kezdett el esni, először gyengébben, de aztán egyre erősebben. Emiatt persze csúszósabbá váltak a kövek, kétszer vagy háromszor majdnem el is estem - és azért szerencse, hogy ketten voltunk, mert így sikerült ezt elkerülni. Összefoglalva: különleges élmény, edzetteknek!!! Jótanács még, hogy lehetőleg minél korábban, de legkésőbb dél felé induljon el a parkolóból az, aki rászánja magát erre a túrára, lehetőleg ne vigyen semmilyen felesleges dolgot - sok helyen nem árt, ha mindkét kézzel kapaszkodunk! Nem kell túlöltözni, úgyis szakad az emberről a víz és ajánlott biztosítást is kötni. Mindenkinek szép élményeket, kellemes kirándulást kívánok!

Mimmok - 2009.08.18. 14:22

Csodaszép hely lehet... nagy kedvet kaptam ahhoz, hogy itt túrázzak. Csak"hétvégi kiránduló" vagyok, de amint lehet, nekivágok! :) Köszönöm, hogy megosztottad az élményt, nagyon jó kis programnak ígérkezik.


Ahhoz, hogy hozzászólhass válaszd a belépést vagy regisztrálj, ha még nem vagy tagjanik közt!

Az élménybeszámolóhoz tartozó

album

Ajánljuk

még figyelmedbe

Magyar  Română  Slovenčina 
Kedves Látogatónk!

Az ongo.hu oldal jelen formájában már nem frissül, ezért az oldalon megjelenő információk elavultak lehetnek.
Jelenleg azon dolgozunk a háttérben, hogy megújult formában és új funkciókkal ismét a felhasználók rendelkezésére álljon az ongo.hu.
Hamarosan jelentkezünk!

Az ongo.hu csapata
ongo