Egy hét Agadirban

Krisz Beszámolója

Cimkék: Agadir  szálloda 

2005. júliusában utaztunk Marokkóba, Agadirba. A gépünk több órát késett, de mivel ott 2 órával kevesebb van, igy mintha nem is késtünk volna.
A szállodánál hamar kitettek bennünket, mivel városközponti volt közel mindenhez.Első este el is mentünk mindjárt csavarogni és holt fáradtan estünk ágyba. A szobánk a földszinten volt és a hátsó udvarra nézett. Gondoltam letusolok, de nem volt meleg viz. Még jó hogy nagyon meleg volt a levegő.Hamar elaludtunk. Éjjel zacskó zörgésre ébredtem, de mivel nyitva hagytam az erkély ajtót, igy gondoltam, hogy a szellő fújdogál. Aztán már kezdett gyanussá válni a dolog, mivel a szellő nem fujdogál ennyire folyamamtosan! Rácsaptam a kapcsolóra és akkorát orditottam, hogy a szomszédok is átjőttek. Egy kb. 10 cm hosszú csótány szerűség vagy az is volt keresődőtt a csomagokon, pedig kaja nem is volt elő. Na ezt az éjszakát égő villanynál töltöttük, persze a csótány megszökött!
Másnap reggel, gondoltam zuhanyzok, persze nem volt meleg viz, megint hidegben. Na mentem a recepcióra reklamáni!
Jött az idegenvezető, Szabó Barbara, aki azonnal intézkedett. Kaptam 6 szobakulcsot, hogy menjek és nézzek körül, melyik szoba tetszik jobban annak állnak neki kitakaritani és máris a miénk.
Válaszottunk egy 6. emeleti medencére nézőt, a képeken látni. Itt a következő napokban nem volt semmi probléma.
A strandra a hátsó kijáraton át kb. 10 perc volt gyalog az út. Az óceánpart zsúfolt, de a viz lassan mélyülő és nagyon meleg volt.
A reggeli és a vacsora némi kivánnivalót hagyott maga után, a pincérek lusták és koszosak, de szerintem nem csak ebben a szállodában, hanem Marokkóban!
A többi kirándulásról majd részletesen, képekkel.
Ennek ellenére nagyon jól éreztük magunkat, az összes fakultativra elmentünk és hála a fent megemlitett idegenvezetőnek felejthetetlen élményekkel tértünk haza.