Feledhetetlen szépség, praktikus észrevételekkel (3.rész)

Olaszország Positano

Ott-tartózkodás ideje: 2010. máj. 22.  - 2010. máj. 27. (5 nap)

0 hozzászólás I 4 160 látogató olvasta. Rögzítve: 2010. jún. 03. küldd el ismerősödnek
Oszd meg ezt az oldalt!
avatar Csillagszem22 Beszámolója

Cimkék: Amalfi  Positano 

A történet a kis kiruccanásainkkal folytatódik.

Mint már korábban említettem, mivel lekéstük a hajót Capriba, ezért buszra szálltunk. Megjegyzem, hogy bár a SITA busz gyakran jár Amalfi felé, célszerű Sorrento-ban a Circumvesuvia-nál a végállomásnál felszállni, mert sokan mennek Amalfiba. Mi elengedtünk egy buszt, remélve, hogy a következőn már több hely lesz, tévedtünk, az ajtóabn álltunk. Igaz, előnye, hogy gyorsan le tudtunk szállni (a buszokon nem működik a hangosbemondó, így célszerű előre tudni, hogy kb. mi után jön az a település, ahova tartunk és nincs tájékoztató fényhíd sem). Ha az állandó leszállási készültség helyett inkább a tájban gyönyörködünk, szóljunk a sofőrnek, hogy hova megyünk. Persze ez sem garancia arra, hogy ott fogunk leszállni (kedves társaink pechükre továbbjöttek, mire leszálltak, leszakadt az ég) ahol szeretnénk.
Az út Amalfi felé tényleg szép (bár légi képekről még szebb a látvány), de a kamerázást felejtsük el útközben, mert minden kezünkre szükség lesz a kanyarok bevételére.
Mint már korábban is jeleztem, halált megvető bátorsággal veszik be a kanyarokat a helyi sofőrök, őket nem arra tanították, hogy beláthatatlan kanyart csak óvatosan közelítsünk meg. Itt a féknek, reflexnek kiemelkedő szerepe van és fontos, hogy a sofőr tökéletesen érezze a járművet (gyakran csak 1-2cm-en múlt a koccanás).
Miután csodálattal adóztunk a táj szépségének és a buszsofőr vezetési képességeinek, kicsit korán szálltunk le Positano-ba, de ezt ajánlom másnak is. Ha a város szélén lévő megállóban vetünk véget a buszútnak, lehetőségünk lesz felülről lepillantani e festői, színes kis településre. Kicsisége persze senkit ne tévesszen meg, ez volt az első olyan nap, mikor kénytelen voltam kalapot venni a napszúrás elkerülése érdekében. Ha nem Sorrento lett volna a kiindulási bázisunk, biztos Positanot választjuk (talán legközelebb). Miután "hegyek" ölébe épült a település, kellemes a strandja (bár nagy része ennek is magánkézben van), és jóval zegzugosabb, mint Sorrento. Igaz, aki egyszer leereszkedik, annak fel kell kaptatni az útra, de a látvány, a kedves helyiek, a romantikus kis utcácskák kárpótolnak ezért.
Ha már továbbmegyünk Amalfiba, célszerű leszállni a Smaragd barlangnál. sajnos mire mi odaértünk, már zárva volt. Majd legközelebb...
Amalfiból nem sokat láttunk - bőrünkön tapasztaltuk, hogy milyen, ha leszakad az ég. (a hegyvonulatok nagyon csalóka-vicces időjárást tudnak okozni, seperc alatt jön-megy az eső, sőt, míg mi áztunk, mintha vízesésben állnánk, a láthatáron már sütött a Nap).
Persze amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan ment, így másfél óra múlva már a benyúló ösvényen szárítgattuk elázott cipőinket. Az újból előbújó Nap ellenére Amalfi nekünk nem a legszebb oldalát mutatta, vagy csak Positano után volt csalódás. Amit viszont el kell ismerni, az a Dóm szépsége, valamint a sziklaparti látvány.

Ennek a napnak egy jó pohár sör lett a vége, a következő részben Capriról és a Vezúvról szólnék.
További kapcsolódó élménybeszámolók:
Értékeld az élménybeszámolót!
0 (0 szavazat)
Lépj be az értékeléshez!
Hozzászólások:

Még senki sem szólt hozzá a témához!

Ahhoz, hogy hozzászólhass válaszd a belépést vagy regisztrálj, ha még nem vagy tagjanik közt!

Az élménybeszámolóhoz tartozó

album

Ajánljuk

még figyelmedbe

Magyar  Română  Slovenčina