Plitvice nyáron

Horvátország Plitvicei tavak Nemzeti Park

Ott-tartózkodás ideje: 2011. jún. 03.  - 2011. jún. 06. (3 nap)

0 hozzászólás I 11 952 látogató olvasta. Rögzítve: 2011. júl. 24. küldd el ismerősödnek
Oszd meg ezt az oldalt!
avatar iadanyne Beszámolója
Többször hallottuk már, hogy a Plitvicei tavakat meg kell nézni minden évszakban. Minden évszakban máshogy néz ki a táj, másak a színek, s valóban,így is van. Most másodszorra jutottunk el a festői vidékre, s igazat adtunk a mondásnak. Először tavasszal jártunk erre fele, a fák még kopárak voltak, éppen csak rügyeztek. Át lehetett látni az ágak között, az is jó volt. Most meg már a nyár eleje volt, zöldbe öltözve a fák, bokrok, élénk vadkacsa csapatok szelték a vizet. A tóban is rengeteg kis halat láthattunk, pisztrángokat. Természetesen most is esett az eső, annyi változással, hogy most az odaérkezésünkkor kezdett szemerkélni, kicsit később már rendesen esni. Előzőleg akkor esett, mikor már körbejártuk a tó egy részét, s a busz felé tartottunk. Most a hajó felé tartottunk, gyorsan beszálltunk, s átadtuk magunkat a látvány élvezetének. Ahogy haladt velünk a hajó szép lassan, úgy tudtunk gyönyörködni a tó különböző színeiben, a vízbe hajló fákban, s a körülöttünk levő hegyekben. Jó fél órát csordogáltunk a legnagyobb taván a Plitvicei tóvidéknek. Megtudtuk közben azt is, hogy itt nagyrészt pisztrángok vannak, nem telepítik és nem is horgásszák őket. Mire kikötöttünk, szerencsére elállt az eső. Megkezdtük a kellemes gyalogtúránkat a pallókon, számos vízesés mellett haladva. Szemben is jöttek ugyanannyian, mint amennyien mi lehettünk, s még babakocsis látogatókkal is találkoztunk. Láttunk útközben barlangbejáratokat is, oda is sok vállalkozó kedvű ember ment be. Egy helyen pedig egy elsüllyedt csónak körvonalait láthattuk. Észre sem vettük a sok szépség nézegetése közben, hogy végére értünk az utunknak. No, nem egészen a végére, hanem a nagy vízeséshez, a legnagyobbhoz. Itt aztán aki már elfáradt, elpilledt is, azonnal felélénkült, kattogtattuk a fotómasináinkat, forogtak a kamerák. Persze mindenki szeretett volna magáról egy emlékképet a nagy vízeséssel. Odaálltunk sorban, s még egy csoportkép is készült a legvégén, aztán már csak fel kellett emelkednünk pár száz métert. Kellemesen elfáradva, de hősiesen teljesítve az előírt 3 és fél órás sétát, érkezett meg idősebb, fiatalabb egyaránt a buszunkhoz. Még volt egy szusszanásnyi időnk vásárolni, ajándék az otthoniaknak, rétes, sör, rizses csoki, mind-mind jött velünk Magyarország felé. Tervek szerint még ősszel is meg fogjuk nézni Plitvicét, s hogy télen is? Majd meglátjuk!
Feltöltve: 2011. jún. 09.
Értékeld az élménybeszámolót!
8 (5 szavazat)
Lépj be az értékeléshez!
Hozzászólások:

Még senki sem szólt hozzá a témához!

Ahhoz, hogy hozzászólhass válaszd a belépést vagy regisztrálj, ha még nem vagy tagjanik közt!

Az élménybeszámolóhoz tartozó

album

Ajánljuk

még figyelmedbe

Magyar  Română  Slovenčina