Horvátország ősszel – vagy inkább négy évszak Dalmáciában

Horvátország Vodice Villa Isabella

Ott-tartózkodás ideje: 2017. okt. 19.  - 2017. okt. 23. (4 nap)

3 hozzászólás I 1 240 látogató olvasta. Rögzítve: 2017. okt. 26. küldd el ismerősödnek
Oszd meg ezt az oldalt!
avatar Lilla79 Beszámolója

Cimkék: Rolitúra Horvátország Dalmácia Dubrovnik Sibenik Krka Primosten Trogir Split Zadar 

Villa Isabella értékelése
Lilla79 értékelése:

4.7

Az értékelések összesen:

4.7

Eddig 1 utazó értékelte.

Aki szokta olvasni a szösszeneteimet, az tudja, hogy 2013-ban szerelembe estem Dubrovnikkal, azóta Dalmácia nagyon érdekelt, mielőbb meg akartam nézni Splitet és környékét, de ezt a kirándulást útitárs-jelöltem egyre csak halasztotta, mígnem beláttam, hogy nekem kell kézbe vennem a sorsomat, mert így nem lesz belőlem énekes halott.

Párhuzamosan abból is kezd elegem lenni, hogy azért ne jussak el valahova, mert nincs aki velem jön, pedig az élet rövid; így idén eljutottam arra a pontra, hogy valamilyen csoporttal elmegyek egyedül. Először az Alfatours-ra esett a választásom, mert náluk volt felárral egyágyas lehetőség - gondoltam, annyira azért mégse vagyok laza -, de ők lefújták az utat (egész elképesztő, mennyire nem akart ez összejönni nekem). Végül rászántam magam, hogy bevállalom társítással, és jelentkeztem a Rolitúrás verzióra. Erről meg az derült ki, hogy Split megjelölése a hirdetésben "elírás" volt... Na mindegy, valami azt súgta, ne adjam fel.


Ezek után egyik meglepetés jött a másik után.


- Meglepetés 1.: Kiderült, hogy társítás mégsincs, saját szobám lesz egy háromszobás apartmanban, némi felárral, de még így is majdnem feleannyiért, mint az Alfatours lett volna. (Egyébként az Alfatours verziójában nekem nem volt szimpi, hogy minden éjszakát máshol töltenek, így sehol nem rendezkedhet be az ember, minden nap málházni kell, ami egy ilyen rövid kirándulásnál szerintem elég gáz).


- Meglepetés 2.: A buszon magányos farkasként két ülésem volt.

- Meglepetés 3.: Indulás után – egy életem, egy halálom - megkérdeztem, nincs-e esély arra, hogy a Krka után Sibeniket nézze meg az, aki nem akar a program szerinti délutáni fakultatív Kornatira menni, másnap meg Sibenik helyett Splitet, mivel így vannak egy kupacban a térképen... Másnap kiderült, hogy a Kornati hajókázás egyrészt elírás, mert nem fért volna bele Krka UTÁN, csak helyette (jók ezek az "apró" elírások, mi?), másrészt különben sincs már ilyen lehetőség szezonon kívül, így imáim meghallgattatásra kerültek és a program át lett szervezve úgy, ahogy én (is?) szerettem volna.

- Meglepetés 4.: A szálláson kiderült, hogy nem csupán saját szobám lesz, de konkrétan az az én szobám az apartmanon belül, amelyiknek saját fürdőszobája van! Még azon se kellett osztoznom.

Így már aztán egyáltalán nem bántam, hogy egyedül vágtam bele, sőt...

Szóval és tettel, elég hosszú éjszaka után pénteken délelőtt 11 órára ismét az imádott Dubrovnikban voltam. (Útközben Boszniában mecsetet is láttunk és hajnalban müezzint is hallottam). A program szerint fakultatív közös idegenvezetés következett, egy óra városnézéssel és egy Lokrum körüli hajókázással, itt sikerült bemutatkoznom azzal, hogy a 34 utas közül egyedül Majoros Lilla volt az, aki nem fizetett be erre, de őszintén, nem gondolom, hogy egy óra alatt nekem újat lehet mutatni Dubrovnikban, vagy felül lehet múlni Annabel Barber útikönyvét, a Lokrum pedig nem nagy szám így ősszel, főleg, ha az embernek 4 órája van itt, ráadásul a szigetre be se mentek. Mi meg ugye majdnem körbe is kajakoztuk, majd két órát dekkoltunk a kajakban a kikötőben, ld. korábbi beszámolóm, szóval Lokrumból nekem egy életre elég volt...

Ehelyett itt vertem el a teljes költségvetésem felét: nyáron kimaradt a Srd-hegy, most ezzel kezdtem. Sajnos a tervezettel ellentétben nem gyalog jöttem le, mert féltem, hogy nem fér bele az időmbe, szóval maradt a lanovka, 140 kuna retúr. Mondjuk visszafelé elenyésző az ára, szóval nem nagy bukta.

Utána én biza felmentem a falra. Harmadszor. 150 kunáért. „Én nem tudhatom, másnak e tájék mit jelent” - nekem most is nagy élmény volt. A túravezetőnk (Lara, nagyon szimpatikus, kedves, talpraesett, rugalmas, mindenkire figyelmet fordító lány) szerint drága (ez igaz) és nem nagy durranás (szerintem ez nem igaz), így azt hiszem, rajtam kívül senki nem ment föl. Én még mindig azt mondom, ha valakinek csak pár órája van Dubrovnikban, az főleg a falon menjen körbe (különösen érdemes délről, azaz a Ploce kapu felől kezdeni), mert így lesz a legjobb rálátása az óvárosra, szó szerint és átvitt értelemben is. Akinek meg több napja van, az pláne menjen :)

Utána már csak a kedvenc helyeimet jártam végig: megnéztem a "házunkat", ettem a pizzaszeletesnél, megnéztem a cicákat, a jezsuita lépcsőt, a patikát, a Szt. Lőrinc erődöt (ott futottam bele a Trónok harca-idegenvezetésbe, meg egy nőbe, akit megkértem, hogy fényképezzen le, és miközben próbáltam felvenni valami pózt, azt bírta mondani, hogy "just be normal"). Most jut eszembe, hogy a Lady Pi-pit még megnézhettem volna, és sajnálom, hogy a kis Onofrio-kút és az Orlando-oszlop előtt csak elsuhantam.

Szóval sűrű volt a programom. Kábé félidőben összefutottam az immár szabadonfutó útitársaimmal, akik azt kérdezték, mit lehet itt még csinálni... nos, szerintem azért akad látnivaló, akár egy egész hétre is :)

Vajon jövök-e még Dubrovnikba...?

Újabb 300 km után megérkeztünk Vodicébe, a Villa Isabellába. Nagyon cuki apartmanház, közel a strand, viszont az összes közeli étterem bezárt, a központ pedig elég messze volt, még szerencse, hogy vittem reggelinek és vacsorának valót, meg rágcsákat is, semmi dolgom nem volt bent.

Szombaton reggel nyolckor indulás a Krka Nemzeti Parkba. Egyébként számomra az is meglepő volt, hogy mindenki hajszálpontosan tartotta a megbeszélt találkozókat. Mivel nem voltam még ilyen csoportos úton, tartottam tőle, hogy pl a reggeli indulással gondok lesznek.

Már a parkba vezető út is egy élmény volt, utána a látogatás egy kellemes kis hajókázással indult elég festői környezetben, majd a hajó a nagy vízesés közelében kötött ki, ahonnan önálló séta következett. Nem hiszem, hogy le tudnám írni, csodálatos látvány a nagy vízesés, az oda vezető hídról is nagyon szép képeket lehet csinálni, meg a kör végén egy magasabb kilátópontról is, ekkor már a híddal együtt. Közben is akad látnivaló, egy kis templomocska, vízimalom, kovácsműhely, erdei ciklámennel borított tisztások, ilyenekre kell számítani. Tök jó, hogy korán volt, és ősszel, és nem volt egymillió látogató.

Utána tehát Sibenik jött, ami egy nagyon helyes dalmát városka. Itt is felmentem az erődbe, de ez tényleg nem volt nagy szám, a kilátás is szép-szép, de nem olyan különleges. Ami itt a legjobban tetszett, az a katedrális és mögötte a tér, és egy kis szökőkút, amiben teknősök laknak, és napsütésben feljönnek a kút sziklás-mohás tetejére napozni.

Mivel még így is korán végeztünk, délután a bátrabbak még úsztak a tengerben, én csak napfürdőztem. Térdig belementem a vízbe, szerintem nyáron se sokkal melegebb az Adria, csak akkor legalább van hozzá 35 fok és tűző nap.

A naplementében még egy kis ismerkedős-borozós beszélgetés volt. Érdekes, mennyire vegyes volt a társaság, mégis az, hogy többé-kevésbé hasonló érdeklődésű mindenki, hisz nem véletlenül jöttek erre az útra, másrészt a nyitottság áthidalt minden különbözőséget.

Utolsó teljes napunkra maradt Primosten, Trogir és Split. Primostenben egy icipicit keveselltem az időt, nem kellett volna sokkal több, csak egy fél óra, de ne szólaljak meg, így is mák, hogy Split mégis bekerült a programba. Primostennek szerintem leginkább a fekvése festői. Érdekes, itt is, mint Sibenikben, a legmagasabb pontra temetkeznek, ez nekem egy kicsit morbid, mivel turisztikailag is ezek a - szó szerint - kiemelkedő pontok.

Trogirtól egy kicsit többet vártam, arra nagyon készültem. Szép, szép, de nekem pl. olyan egykutya Sibenikkel, azaz egy tipikus dalmát óváros, nem találok benne semmi pluszt. Talán a sétánya tetszett legjobban. Persze rám mindig rossz hatással van, ha nem süt a nap, a felhős idő rányomhatta a bélyegét, de mindenesetre örülök, hogy nem szerveztem ide nyaralást, különben is elviselhetetlen lenne azzal a tömeggel.

A nap végére jutott Split. Na, őneki nem sokat ártott a felhős idő, nagyon tetszett (azért nem jobban, mint Dubrovnik...)! Határozottan jól áll neki, hogy láthatóan egy élő város, nem csupán kirakat. Nagyon tetszett a parti sétány, az pedig, hogy az óváros nagyrészt maga a Diocletianus-palota, vagy fordítva: a Diocletianus-palota gyakorlatilag az óváros, egészen elképesztett. Nagyon látványos, olyan mintha Knossosra vagy Pompeii-re, az ókori maradványokat nem eltakarva, épült volna egy középkori város, és így marad meg a mai napig. Nagy kár lett volna épp Splitet kihagyni a programból!

Éjjel nagy vihar volt, a levegő is lehűlt (Dubrovnikban nyár volt, Krka és Sibenik napján indiánnyár, Splitben ősz), Zadarban szinte tél volt... mondjuk mediterrán tél. Számomra teljesen kihagyható város, ilyen időben mindenképpen, nyáron még el tudom képzelni, hogy az a tengeri orgonás, napelemes tér poén, de így nem igazán "jött át".

Ezzel véget is ért a Hosszú hétvége Horvátországban... Mindenképpen jó döntés volt, ez alapján simán mennék még Rolitúrával (összesen annyi az észrevételem, hogy a honlap, a részletes program leírása lehetne aktuálisabb, frissebb, hogy ne maradjon benne olyan program vagy lehetőség, ami valójában nincs). Tény, hogy most sok tekintetben mázlim volt, és így összességében olyan magasra került a léc, hogy kérdés, ezt legközelebb is sikerülne-e megugrani. Sok szépet láttam, kipipálhatom Dalmáciát (Horvátországból én már csak a szigetekre vagyok kíváncsi), sok kedves emberrel megismerkedtem, a csoportos utazás tekintetében kellemes meglepetések értek, de ezt írtam feljebb. A folytatást majd meglátjuk. Köszönöm Larának és a Rolitúrának!
Értékeld az élménybeszámolót!
10 (1 szavazat)
Lépj be az értékeléshez!
Hozzászólások:
Lilla79 - 2018.09.29. 11:09

Örülök, hogy tetszett! Igen, ez az önállóság kombinálva némi biztonsági hálóval nagyon jó dolog!

Lilla79 - 2018.09.29. 11:09

Örülök, hogy tetszett! Igen, ez az önállóság kombinálva némi biztonsági hálóval nagyon jó dolog!

szajci - 2017.12.28. 13:51

Nagyon tetszett a beszámoló! Én is így voltam pl. a prokotravel-es szentpétervári úton, hogy társítást kértem, meg nem mentem a fakultatív programra, és tudod nagyon tetszett, hogy egyedül elmentem vonattal, ahol csak oroszul beszéltek egy másik városba, meg vissza, és élveztem :)


Ahhoz, hogy hozzászólhass válaszd a belépést vagy regisztrálj, ha még nem vagy tagjanik közt!

Az élménybeszámolóhoz tartozó

album

Ajánljuk

még figyelmedbe

Magyar  Română  Slovenčina